Evangélium Lukács szerint 24

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 A hét első napján kora hajnalban a sírhoz mentek, magukkal vitték az illatszereket, amelyeket készítettek.	1 Le premier jour de la semaine, aux premières lueurs de l’aube, elles vont à la tombe emportant les aromates qu’elles ont préparés.
2 A követ a sírtól elhengerítve találták.	2 C’est alors qu’elles font une découverte: la pierre a été roulée de devant la tombe.
3 Amikor beléptek, nem találták az Úr Jézus testét.	3 Elles y pénètrent et ne trouvent pas le corps du Seigneur Jésus.
4 Történt pedig, hogy amíg ezen tanakodtak, egyszerre két férfi állt ott mellettük, ragyogó ruhában.	4 Et comme elles sont là, ne sachant que penser, deux hommes se présentent à elles en habits éblouissants.
5 Az asszonyok megijedtek, és a földre szegezték tekintetüket. Azok pedig így szóltak hozzájuk: »Miért keresitek az élőt a holtak között?	5 Saisies de crainte, elles baissent leur visage vers la terre; mais ils leur disent: "Pourquoi chercher le Vivant parmi les morts?
6 Nincs itt, hanem feltámadt. Emlékezzetek csak vissza, mit mondott nektek, mikor még Galileában volt:	6 Il n’est pas ici, il est ressuscité. Souvenez-vous de ce qu’il vous a dit quand il était encore en Galilée:
7 ‘Az Emberfiának a bűnös emberek kezébe kell kerülnie, hogy megfeszítsék, de harmadnapra föltámad.’«	7 Il faut que le Fils de l’Homme soit livré aux mains d’hommes pécheurs, qu’il soit mis en croix et qu’il ressuscite le troisième jour.”
8 Ekkor eszükbe jutottak ezek a szavai.	8 À ce moment elles se souvinrent de ses paroles.
9 Visszatértek tehát a sírtól, és elmondták mindezt a tizenegynek és a többieknek.	9 De retour de la tombe, elles racontèrent tout cela aux Onze et à tous les autres;
10 Mária Magdolna, Johanna, Mária, Jakab anyja, és a velük lévő többi asszony mondta el mindezt az apostoloknak.	10 c’étaient Marie de Magdala, Jeanne, et Marie mère de Jacques. Les autres femmes qui étaient avec elles disaient la même chose aux apôtres,
11 Ők azonban képzelődésnek tartották szavaikat, és nem hittek nekik.	11 mais ils ne les crurent pas: toute cette histoire leur paraissait pure fantaisie.
12 Péter mégis útra kelt, és a sírhoz futott. Behajolt, de csak a lepleket látta, ezért a történteken csodálkozva hazament.	12 Pierre cependant se lève, il court à la tombe, se penche et voit les linges, rien d’autre. Il rentre chez lui en se demandant ce qui a pu arriver.
13 Aznap ketten közülük egy Emmausz nevű helységbe mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan stádium távolságra volt,	13 Ce même jour, deux d’entre eux se rendaient à un village du nom d’Emmaüs, éloigné de 60 stades de Jérusalem,
14 s beszélgettek egymással mindarról, ami történt.	14 et ils parlaient entre eux de tous ces événements.
15 Miközben beszélgettek és tanakodtak, egyszer csak maga Jézus közeledett, és csatlakozott hozzájuk.	15 Tandis qu’ils parlaient et discutaient entre eux, voici que Jésus lui-même s’approcha et fit route avec eux.
16 De a szemüket akadályozta valami, hogy fel ne ismerjék.	16 Mais leurs yeux étaient empêchés de le reconnaître.
17 Megszólította őket: »Miről beszélgettek egymással útközben?« Ők szomorúan megálltak.	17 Et voilà qu’il leur dit: "Mais quelle est donc cette affaire dont vous discutez tout en marchant?” Ils s’arrêtent, l’air découragé,
18 Az egyik, akinek Kleofás volt a neve, azt felelte: »Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod, mi történt ott ezekben a napokban?«	18 et l’un d’eux nommé Cléopas lui répond: "Tu es bien le seul homme de passage à Jérusalem à ignorer ce qui s’est passé ici ces derniers jours.”
19 Ő megkérdezte tőlük: »Micsoda?« Azt felelték: »A Názáreti Jézus esete, aki tettben és szóban hatalmas próféta volt Isten és az egész nép előtt.	19 Il leur dit: "Quoi donc?” Ils répondent: "Toute l’affaire de Jésus de Nazareth! “C’était un prophète puissant en œuvres et en paroles: Dieu en est témoin, et tout le peuple également;
20 Hogy hogyan adták őt a főpapok és főembereink halálos ítéletre, és hogyan feszítették meg őt.	20 mais nos grands prêtres et nos chefs l’ont renié, ils l’ont condamné à mort et l’ont mis en croix.
21 Pedig mi azt reméltük, hogy ő fogja megváltani Izraelt. Azonfelül ma már harmadik napja, hogy ezek történtek.	21 Et nous, nous pensions que c’était lui qui délivrerait Israël. Mais tout est fait et c’est déjà le troisième jour.
22 De néhány közülünk való asszony is megzavart bennünket, akik hajnalban a sírnál voltak,	22 “C’est vrai que quelques femmes de notre groupe nous ont déroutés. Quand elles sont allées au tombeau à l’aube,
23 s mivel nem találták a testét, visszajöttek azzal a hírrel, hogy angyalok jelenését is látták, akik azt mondták, hogy él.	23 elles n’ont pas trouvé son corps; elles sont venues nous dire qu’elles ont eu une vision avec des anges qui disent qu’il est vivant.
24 Társaink közül néhányan a sírhoz mentek, és úgy találták, ahogy az asszonyok mondták, de őt magát nem látták.«	24 Certains des nôtres sont allés au tombeau et ont trouvé les choses comme les femmes avaient dit, mais lui, ils ne l’ont pas vu.”
25 Erre ő azt mondta nekik: »Ó, ti oktalanok és késedelmes szívűek arra, hogy elhiggyétek mindazt, amit a próféták mondtak!	25 Alors il leur dit: "Hommes sans intelligence, cœurs lents à croire ce qu’ont dit les prophètes!
26 Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Krisztusnak, hogy bemehessen dicsőségébe?«	26 Le Messie ne devait-il pas souffrir pour entrer dans sa gloire?”
27 És kezdve Mózesen és valamennyi prófétán, mindent megmagyarázott nekik, ami az Írásokban róla szólt.	27 Et il leur fit l’interprétation de ce qui le concernait dans toutes les Écritures, en commençant par Moïse et ensuite tous les prophètes.
28 Mikor odaértek a faluhoz, ahová mentek, úgy tett, mintha tovább akarna menni.	28 Lorsqu’ils approchèrent du village où ils se rendaient, il fit semblant d’aller plus loin.
29 De marasztalták: »Maradj velünk, mert esteledik, és lemenőben van már a nap!« Bement hát, hogy velük maradjon.	29 Mais ils firent pression sur lui: "Reste avec nous, le soir tombe et déjà le jour baisse.” Il entra donc pour s’arrêter avec eux.
30 Amikor asztalhoz ült velük, fogta a kenyeret, áldást mondott, megtörte, és odanyújtotta nekik.	30 Comme il était à table avec eux, il prit le pain, il le bénit et, après l’avoir rompu, il le leur donna.
31 Ekkor megnyílt a szemük, és felismerték, de ő eltűnt a szemük elől.	31 Alors leurs yeux s’ouvrirent et ils le reconnurent; mais lui déjà était devenu invisible à leurs yeux.
32 Ők pedig így szóltak egymáshoz: »Hát nem lángolt a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, és feltárta előttünk az Írásokat?«	32 Ils se disaient l’un à l’autre: "Notre cœur n’était-il pas tout brûlant en nous quand il nous parlait sur le chemin et nous expliquait les Écritures?”
33 Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket.	33 À l’heure même ils se levèrent et retournèrent à Jérusalem où ils trouvèrent rassemblés les Onze et ceux de leur groupe.
34 Azok elmondták: »Valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak!«	34 Ceux-ci leur dirent: "En vérité le Seigneur est ressuscité, il est apparu à Simon.”
35 Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és azt, hogy hogyan ismerték fel őt a kenyértöréskor.	35 Et eux de leur côté commencèrent à raconter ce qui s’était passé sur le chemin, et comment ils l’avaient reconnu à la fraction du pain.
36 Amíg ezekről beszéltek, egyszer csak maga Jézus állt közöttük, és azt mondta nekik: »Békesség nektek!«	36 Ils parlaient encore lorsque Jésus lui-même se trouva au milieu d’eux (et leur dit: "Paix à vous!”)
37 Megrémültek és féltek, mert azt hitték, hogy szellemet látnak.	37 Il y eut un moment d’épouvante: saisis de peur, ils croyaient voir un esprit.
38 De ő megkérdezte tőlük: »Miért rémültetek meg, és miért támad kétely szívetekben?	38 Alors il leur dit: "Pourquoi ce trouble, pourquoi de telles idées vous viennent-elles à l’esprit?
39 Nézzétek meg a kezemet és lábamat, hogy valóban én vagyok! Tapintsatok meg, és lássátok, mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van.«	39 Voyez mes mains et mes pieds: oui, c’est moi. Touchez-moi et regardez: un esprit n’a ni chair ni os comme vous voyez que j’en ai.”
40 Ezt mondta, azután megmutatta nekik a kezét és a lábát.	40 En disant cela il leur montra ses mains et ses pieds.
41 Mivel örömükben még mindig nem hittek, és csak csodálkoztak, azt mondta nekik: »Van itt valami ennivalótok?«	41 Et comme, dans leur joie et leur étonnement, ils hésitaient encore à croire, il leur dit: "Avez-vous ici quelque chose à manger?”
42 Erre adtak neki egy darab sült halat.	42 Alors ils lui donnent une part de poisson grillé (et une portion de miel),
43 Elvette, és a szemük láttára evett belőle.	43 il le prend et le mange devant eux.
44 Azután így szólt hozzájuk: »Ezek azok az igék, amelyeket elmondtam nektek, amikor még veletek voltam, hogy be kell teljesedni mindannak, ami meg van írva rólam Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban.«	44 Jésus leur dit: "Rappelez-vous mes paroles lorsque j’étais encore avec vous pour vous parler: il faut que s’accomplisse tout ce qui a été écrit à mon sujet dans la loi de Moïse, les Prophètes et les Psaumes.”
45 Akkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat.	45 Alors il leur ouvrit l’intelligence pour qu’ils comprennent les Écritures.
46 Azt mondta nekik: »Úgy van megírva, hogy a Krisztusnak szenvednie kell, és harmadnapon feltámadni a halálból.	46 Il leur dit: "Vous voyez, c’était dans l’Écriture: le Messie devait souffrir et ressusciter d’entre les morts le troisième jour.
47 A nevében megtérést kell hirdetni a bűnök bocsánatára Jeruzsálemtől kezdve minden népnek.	47 Et il faut ensuite que la conversion et le pardon des péchés soient proclamés en son nom à toutes les nations, en commençant par Jérusalem.
48 Ti tanúi vagytok ezeknek.	48 De cela vous êtes témoins.
49 Én majd elküldöm nektek azt, amit Atyám ígért. Ti csak maradjatok a városban, amíg el nem tölt az erő benneteket a magasságból.«	49 “De mon côté je vais envoyer sur vous ce que mon Père a promis; restez en ville jusqu’à ce que vous soyez revêtus de la puissance d’en haut.”
50 Ezután kivezette őket Betánia közelébe, felemelte a kezét, és megáldotta őket.	50 Jésus les conduisit jusque vers Béthanie. Là il éleva les mains et les bénit;
51 Áldás közben eltávozott tőlük, és fölvitetett a mennybe.	51 et tandis qu’il les bénissait il s’éloigna d’eux, (emporté dans le ciel. 52 Ils se prosternèrent devant lui.) Puis ils revinrent à Jérusalem en grande joie,
52 Leborulva imádták, azután nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe.
53 Szüntelen ott voltak a templomban, és áldották Istent.	53 et sans cesse ils étaient dans le Temple à louer Dieu.