Ámosz jövendölése 6

KÁLDI-NEOVULGÁTA	STUTTGARTENSIA-DELITZSCH
1 Jaj nektek, gondtalanul élőknek, a Sionon, és nektek, elbizakodottaknak, Szamaria hegyén, ti előkelők, a nép főemberei, akikhez folyamodik Izrael háza!	1 הֹוי הַשַּׁאֲנַנִּים בְּצִיֹּון וְהַבֹּטְחִים בְּהַר שֹׁמְרֹון נְקֻבֵי רֵאשִׁית הַגֹּויִם וּבָאוּ לָהֶם בֵּית יִשְׂרָאֵל
2 Menjetek el csak Kalnéba és nézzetek körül, menjetek onnan Nagy-Emátba, menjetek le a filiszteus Getbe, különbek vagytok-e ezeknél az országoknál? Vajon szélesebbek-e határaik a ti határaitoknál?	2 עִבְרוּ כַלְנֵה וּרְאוּ וּלְכוּ מִשָּׁם חֲמַת רַבָּה וּרְדוּ גַת־פְּלִשְׁתּים הֲטֹובִים מִן־הַמַּמְלָכֹות הָאֵלֶּה אִם־רַב גְּבוּלָם מִגְּבֻלְכֶם
3 Ti távolnak gondoljátok a veszedelem napját, és az erőszak uralmát közelebb hoztátok!	3 הַמְנַדִּים לְיֹום רָע וַתַּגִּישׁוּן שֶׁבֶת חָמָס
4 Elefántcsontágyakban lustálkodnak, és kereveteken henyélnek; lakmároznak a nyáj bárányaiból, és a csorda borjúiból.	4 הַשֹּׁכְבִים עַל־מִטֹּות שֵׁן וּסְרֻחִים עַל־עַרְשֹׂותָם וְאֹכְלִים כָּרִים מִצֹּאן וַעֲגָלִים מִתֹּוךְ מַרְבֵּק
5 Danolásznak hárfaszó mellett – azt hiszik, hogy olyan hangszereik vannak, mint Dávidnak –,	5 הַפֹּרְטִים עַל־פִּי הַנָּבֶל כְּדָוִיד חָשְׁבוּ לָהֶם כְּלֵי־שִׁיר
6 serlegekből isszák a bort, a legfinomabb kenettel kenik meg magukat, és semmit sem törődnek József romlásával.	6 הַשֹּׁתִים בְּמִזְרְקֵי יַיִן וְרֵאשִׁית שְׁמָנִים יִמְשָׁחוּ וְלֹא נֶחְלוּ עַל־שֵׁבֶר יֹוסֵף
7 Nos, ezért majd ők mennek a száműzöttek élén a száműzetésbe, és véget ér a henyélők tobzódása.	7 לָכֵן עַתָּה יִגְלוּ בְּרֹאשׁ גֹּלִים וְסָר מִרְזַח סְרוּחִים׃ פ
8 Megesküdött az Úr Isten saját magára: »Ezt mondja az Úr, a Seregek Istene: Utálom Jákob kevélységét, gyűlölöm várait, és kiszolgáltatom a várost lakóival együtt.«	8 נִשְׁבַּע אֲדֹנָי יְהוִה בְּנַפְשֹׁו נְאֻם־יְהוָה אֱלֹהֵי צְבָאֹות מְתָאֵב אָנֹכִי אֶת־גְּאֹון יַעֲקֹב וְאַרְמְנֹתָיו שָׂנֵאתִי וְהִסְגַּרְתִּי עִיר וּמְלֹאָהּ
9 Ha tíz ember marad is egy házban, az is meghal!	9 וְהָיָה אִם־יִוָּתְרוּ עֲשָׂרָה אֲנָשִׁים בְּבַיִת אֶחָד וָמֵתוּ
10 És amikor felemeli és elégeti őt rokona, hogy kivigye csontjait a házból, így szól majd ahhoz, aki a ház belsejében van: »Van-e még valaki nálad?«, Az úgy felel: »Nincs!« – akkor ő azt mondja neki: »Hallgass!« –, s nem lesz, aki megemlékezzen az Úr nevéről.	10 וּנְשָׂאֹו דֹּודֹו וּמְסָרְפֹו לְהֹוצִיא עֲצָמִים מִן־הַבַּיִת וְאָמַר לַאֲשֶׁר בְּיַרְכְּתֵי הַבַּיִת הַעֹוד עִמָּךְ וְאָמַר אָפֶס וְאָמַר הָס כִּי לֹא לְהַזְכִּיר בְּשֵׁם יְהוָה
11 Mert íme, az Úr parancsot ad, és romba dönti a nagy házakat, és darabokra zúzza a kis házakat.	11 כִּי־הִנֵּה יְהוָה מְצַוֶּה וְהִכָּה הַבַּיִת הַגָּדֹול רְסִיסִים וְהַבַּיִת הַקָּטֹן בְּקִעִים
12 Vajon vágtathatnak-e a lovak a kősziklákon, vagy lehet-e ott szántani ökrökkel? Bizony! Ti keserűséggé változtattátok a jogot, és ürömmé az igazság gyümölcsét.	12 הַיְרֻצוּן בַּסֶּלַע סוּסִים אִם־יַחֲרֹושׁ בַּבְּקָרִים כִּי־הֲפַכְתֶּם לְרֹאשׁ מִשְׁפָּט וּפְרִי צְדָקָה לְלַעֲנָה
13 Örültök Lodabárnak, azt mondjátok: »Vajon nem a saját erőnkből szereztük-e meg magunknak Karnaimot?«	13 הַשְּׂמֵחִים לְלֹא דָבָר הָאֹמְרִים הֲלֹוא בְחָזְקֵנוּ לָקַחְנוּ לָנוּ קַרְנָיִם
14 »Bizony, íme, én népet támasztok ellenetek, Izrael háza – mondja az Úr, a Seregek Istene –, és az összetör titeket Emát határától az Araba völgyéig.«	14 כִּי הִנְנִי מֵקִים עֲלֵיכֶם בֵּית יִשְׂרָאֵל נְאֻם־יְהוָה אֱלֹהֵי הַצְּבָאֹות גֹּוי וְלָחֲצוּ אֶתְכֶם מִלְּבֹוא חֲמָת עַד־נַחַל הָעֲרָבָה׃ ס