Ózeás jövendölése 14

¹ Elpusztul Szamaria, mert fellázadt Isten ellen; kard által pusztulnak el ők, kisdedeiket a földhöz verik, s az áldott állapotban levőket felhasítják.

² Térj meg, Izrael, az Úrhoz, a te Istenedhez, hisz bűnöd miatt buktál el!

³ Vigyétek magatokkal e szavakat, térjetek az Úrhoz, és mondjátok neki: »Végy el minden gonoszságot, fogadd el a jót, és mi majd ajkunk gyümölcsét áldozzuk néked.

⁴ Asszúr ne segítsen nekünk, lóra sem szállunk többé, és kezünk alkotásainak nem mondjuk többé: ‘Ó, Isteneink!’ Mert te megkönyörülsz az árván, aki nálad talál irgalmat.«

⁵ »Meggyógyítom hűtlenségüket, és szívemből szeretni fogom őket, mert haragom elfordult tőlük.

⁶ Izraelhez olyan leszek, mint a harmat; virul majd, mint a liliom, és gyökeret hajt, mint a Libanon.

⁷ Kiterjednek ágai, és pompája olyan lesz, mint az olajfáé, és illata, mint a Libanoné.

⁸ Visszatérnek, hogy árnyékomban lakjanak, gabonát termelnek és rügyeznek, mint a szőlő; hírneve olyan lesz, mint a Libanon bora.

⁹ Efraim, mi köze neki a bálványokhoz? én hallgatom meg és gyámolítom őt; olyan leszek én, mint a zöldellő ciprus, és tőlem való lesz a gyümölcs, melyet rajtad találnak.«

¹⁰ Aki bölcs, értse meg ezeket, aki értelmes, lássa be ezt mind! Bizony, egyenesek az Úr útjai, s az igazak biztosan járnak azokon, de a gonoszok elesnek rajtuk.