Jeremiás siralmai 5

KÁLDI-NEOVULGÁTA	SAGRADA BIBLIA
1 Emlékezz, Uram, mi történt velünk, tekints ránk és lásd gyalázatunkat!	1 Lembrai-vos, Senhor, do que nos aconteceu. Olhai, considerai nossa humilhação.
2 Örökségünk jövevényekre szállt, házaink idegenekre.	2 Nossa herança passou a mãos estranhas, e nossas casas foram entregues a desconhecidos.
3 Árvák lettünk, és apátlanok, anyáink olyanok, mint az özvegyek.	3 Órfãos, fomos privados de nossos pais, e nossas mães são como viúvas.
4 Vizünket pénzért isszuk, fánkat vételárért kapjuk.	4 Somente a preço de dinheiro nos é dado beber; a nossa lenha, devemos pagá-la.
5 Nyakunkon vannak üldözőink, elfáradtunk, és nincs nyugalmunk.	5 Carregando o jugo ao pescoço, somo perseguidos, extenuamo-nos, não há trégua para nós!
6 Egyiptomnak nyújtottunk kezet, s Asszíriának, hogy jóllakjunk kenyérrel.	6 Estendemos a mão ao Egito e à Assíria para obtermos o pão para comer.
7 Atyáink vétkeztek, és nincsenek többé, s mi hordozzuk bűneiket.	7 Pecaram nossos pais, e já não existem, e sobre nós caíram os castigos de suas iniqüidades.
8 Szolgák uralkodnak rajtunk, nincs, aki kiragadjon kezükből.	8 Um povo de escravos domina sobre nós. Ninguém nos arrebata de suas mãos.
9 Életünk kockáztatásával szerezzük kenyerünket kard elől a pusztában.	9 Se comemos o pão, é com perigo de nossa vida, por causa da espada que ataca no deserto.
10 Bőrünk izzik, mint a kemence, a hevesen kínzó éhségtől.	10 Nossa pele esbraseou-se como ao forno, sob os ardores da fome.
11 Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szüzeket Júda városaiban.	11 Foram violadas as mulheres de Sião e as jovens nas cidades de Judá;
12 A fejedelmeket felakasztották kezükkel, a vének személyét nem tisztelték.	12 chefes foram executados pelas mãos {dos inimigos} que nenhum respeito tiveram pelos anciãos.
13 Az ifjak malmot hajtanak, és a gyermekek fahordásban rogyadoznak.	13 Jovens tiveram que girar a mó, e adolescentes vergaram sob o peso dos fardos de lenha.
14 A vének eltűntek a kapuból, az ifjak abbahagyták hárfajátékukat.	14 Não se assentam mais às portas os anciãos, deixaram os jovens de dedilhar as cordas da lira.
15 Eltűnt szívünk vidámsága, gyászra fordult a körtáncunk.	15 Fugiu-nos a alegria dos corações; nossas danças se converteram em luto.
16 Leesett a koszorú a fejünkről; jaj nekünk, mert vétkeztünk!	16 Caiu-nos da cabeça a coroa; desgraçados de nós, porque pecamos.
17 Ezért lett szomorú a szívünk, ezért homályosult el a szemünk;	17 Amargurou-se-nos o coração, e nossos olhos toldaram-se {de lágrimas},
18 Sion hegye miatt, mely puszta lett, rókák járkálnak rajta.	18 porque o monte Sião foi assolado, e nele andam à solta os chacais.
19 De te, Uram, örökké megmaradsz, trónod nemzedékről nemzedékre.	19 Vós, porém, Senhor, sois eterno, e vosso trono subsistirá através dos tempos.
20 Miért feledkezel meg rólunk örökre, miért hagysz el minket hosszú napokra?	20 Por que persistir em esquecer-nos? Por que abandonar-nos para sempre?
21 Téríts magadhoz, Uram, és megtérünk, újítsd meg napjainkat, mint hajdan!	21 Reconduzi-nos a vós, Senhor; e voltaremos. Fazei-nos reviver os dias de outrora.
22 Vagy talán végképp elvetettél minket, oly nagyon megharagudtál miránk?	22 A menos que nos tenhais abandonado, e que contra nós demasiadamente vos tenhais irritado.