Jeremiás siralmai 5

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Emlékezz, Uram, mi történt velünk, tekints ránk és lásd gyalázatunkat!	1 Recordare, Domine, quid acci derit nobis; intuere et respice opprobrium nostrum.
2 Örökségünk jövevényekre szállt, házaink idegenekre.	2 Hereditas nostra versa est ad alienos, domus nostrae ad extraneos.
3 Árvák lettünk, és apátlanok, anyáink olyanok, mint az özvegyek.	3 Pupilli facti sumus absque patre, matres nostrae quasi viduae.
4 Vizünket pénzért isszuk, fánkat vételárért kapjuk.	4 Aquam nostram pecunia bibimus, ligna nostra pretio comparamus.
5 Nyakunkon vannak üldözőink, elfáradtunk, és nincs nyugalmunk.	5 Iugum in cervicibus nostris minamur; lassis non datur requies.
6 Egyiptomnak nyújtottunk kezet, s Asszíriának, hogy jóllakjunk kenyérrel.	6 Aegyptiis dedimus manum et Assyriis, ut saturaremur pane.
7 Atyáink vétkeztek, és nincsenek többé, s mi hordozzuk bűneiket.	7 Patres nostri peccaverunt et non sunt, et nos iniquitates eorum portamus.
8 Szolgák uralkodnak rajtunk, nincs, aki kiragadjon kezükből.	8 Servi dominantur nostri; non est qui redimat de manu eorum.
9 Életünk kockáztatásával szerezzük kenyerünket kard elől a pusztában.	9 Vitae nostrae periculo afferimus panem nobis a facie gladii in deserto.
10 Bőrünk izzik, mint a kemence, a hevesen kínzó éhségtől.	10 Pellis nostra quasi clibanus exusta est propter aestum famis.
11 Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szüzeket Júda városaiban.	11 Mulieres in Sion humiliaverunt et virgines in civitatibus Iudae.
12 A fejedelmeket felakasztották kezükkel, a vének személyét nem tisztelték.	12 Principes manu eorum suspensi sunt; facies senum honorem non habuerunt.
13 Az ifjak malmot hajtanak, és a gyermekek fahordásban rogyadoznak.	13 Adulescentes molam portaverunt, et pueri sub lignis corruerunt.
14 A vének eltűntek a kapuból, az ifjak abbahagyták hárfajátékukat.	14 Senes deficiunt de portis, iuvenes de choro psallentium.
15 Eltűnt szívünk vidámsága, gyászra fordult a körtáncunk.	15 Defecit gaudium cordis nostri; versus est in luctum chorus noster.
16 Leesett a koszorú a fejünkről; jaj nekünk, mert vétkeztünk!	16 Cecidit corona capitis nostri; vae nobis, quia peccavimus!
17 Ezért lett szomorú a szívünk, ezért homályosult el a szemünk;	17 Propterea maestum factum est cor nostrum, ideo contenebrati sunt oculi nostri,
18 Sion hegye miatt, mely puszta lett, rókák járkálnak rajta.	18 propter montem Sion, quia desolatus est: vulpes ambulant in eo.
19 De te, Uram, örökké megmaradsz, trónod nemzedékről nemzedékre.	19 Tu autem, Domine, in aeternum permanebis, solium tuum in generationem et generationem.
20 Miért feledkezel meg rólunk örökre, miért hagysz el minket hosszú napokra?	20 Quare in perpetuum oblivisceris nostri, derelinques nos in longitudinem dierum?
21 Téríts magadhoz, Uram, és megtérünk, újítsd meg napjainkat, mint hajdan!	21 Converte nos, Domine, ad te, et convertemur; innova dies nostros sicut a principio.
22 Vagy talán végképp elvetettél minket, oly nagyon megharagudtál miránk?	22 Ergone proiciens reppulisti nos, iratus es contra nos vehementer?