Izajás könyve 63

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 »Ki ez, aki Edomból jön, vérvörös ruhákban Boszrából? Ékes az öltözetében, büszkén lépdel ereje teljében.« »Én vagyok, aki igazságot szólok, és hatalmam van a szabadításra.«	1 Who is this that comes from Edom, in crimsoned garments, from Bozrah- This one arrayed in majesty, marching in the greatness of his strength? "It is I, I who announce vindication, I who am mighty to save."
2 »Miért vörös az öltözeted, és ruháid miért olyanok, mint a szőlőprésben taposóé?«	2 Why is your apparel red, and your garments like those of the wine presser?
3 »Egyedül tapostam a sajtót, és a népek közül senki sem volt velem; összetapostam őket haragomban, és eltiportam őket indulatomban; ráfröccsent nedvük ruháimra, és egész öltözetemet beszennyeztem.	3 "The wine press I have trodden alone, and of my people there was no one with me. I trod them in my anger, and trampled them down in my wrath; Their blood spurted on my garments; all my apparel I stained.
4 Mert bosszú napja van a szívemben, és megváltásom esztendeje elérkezett.	4 For the day of vengeance was in my heart, my year for redeeming was at hand.
5 Föltekintettem, de nem volt segítő, és csodálkoztam, hogy nincs támogató; de megszabadított engem saját karom, és indulatom támogatott engem.	5 I looked about, but there was no one to help, I was appalled that there was no one to lend support; So my own arm brought about the victory and my own wrath lent me its support.
6 Népeket tapostam el haragomban, összezúztam őket indulatomban, és a földre csurgattam nedvüket.«	6 I trampled down the peoples in my anger, I crushed them in my wrath, and I let their blood run out upon the ground."
7 Az Úr kegyességét emlegetem, az Úr dicső tetteit, mindazt, amit velünk tett az Úr; és nagy jóságát Izrael háza iránt, amit velük tett irgalmassága szerint és kegyességének nagysága szerint.	7 The favors of the LORD I will recall, the glorious deeds of the LORD, Because of all he has done for us; for he is good to the house of Israel, He has favored us according to his mercy and his great kindness.
8 Ezt mondta: »Mégis az én népem ők, fiaim, akik nem lesznek hűtlenek«; és szabadítójukká lett.	8 He said: They are indeed my people, children who are not disloyal; So he became their savior
9 Minden nyomorúságukban nem követ vagy angyal, hanem az ő arca szabadította meg őket; szeretetében és szánalmában maga váltotta meg őket; felemelte és hordozta őket a hajdankornak minden napján.	9 in their every affliction. It was not a messenger or an angel, but he himself who saved them. Because of his love and pity he redeemed them himself, Lifting them and carrying them all the days of old.
10 Ők azonban ellenkeztek, és megszomorították szent lelkét; ezért ellenségükké vált, és ő maga harcolt ellenük.	10 But they rebelled, and grieved his holy spirit; So he turned on them like an enemy, and fought against them.
11 De visszaemlékeztek a hajdankor napjaira, Mózesre és népére. Hol van, aki felhozta őket a tengerből, nyájának pásztorával együtt? Hol van, aki bensejébe helyezte az ő szent lelkét?	11 Then they remembered the days of old and Moses, his servant; Where is he who brought up out of the sea the shepherd of his flock? Where is he who put his holy spirit in their midst;
12 Aki vezette Mózes jobbját dicső karjával; aki kettéhasította előttük a vizet, hogy örök nevet szerezzen magának;	12 Whose glorious arm was the guide at Moses' right; Who divided the waters before them, winning for himself eternal renown;
13 aki vezette őket a mélységekben, mint a lovat a pusztában, úgyhogy nem botlottak meg?	13 Who led them without stumbling through the depths like horses in the open country,
14 Ahogy az állatot, mely leereszkedik a völgybe, megpihenteti az Úr lelke, úgy vezetted népedet, hogy dicső nevet szerezz magadnak.	14 Like cattle going down into the plain, the spirit of the LORD guiding them? Thus you led your people, bringing glory to your name.
15 Tekints le az égből, és lásd, szent és dicső lakóhelyedről! Hol van féltő szereteted és hatalmad? Bensőd felindulása és irgalmasságod távol maradnak tőlem.	15 Look down from heaven and regard us from your holy and glorious palace! Where is your zealous care and your might, your surge of pity and your mercy? O Lord, hold not back,
16 Mégis te vagy a mi atyánk! Mert Ábrahám nem tud rólunk, és Izrael nem ismer minket; te vagy, Uram, a mi atyánk, Megváltónk a te neved öröktől fogva.	16 for you are our father. Were Abraham not to know us, nor Israel to acknowledge us, You, LORD, are our father, our redeemer you are named forever.
17 Miért hagyod, Uram, hogy letévedjünk útjaidról? Miért keményíted meg szívünket, hogy ne féljünk téged? Fordulj vissza szolgáid miatt, örökséged törzsei miatt!	17 Why do you let us wander, O LORD, from your ways, and harden our hearts so that we fear you not? Return for the sake of your servants, the tribes of your heritage.
18 Rövid idő alatt birtokba vették szent népedet, ellenségeink taposták szentélyedet.	18 Why have the wicked invaded your holy place, why have our enemies trampled your sanctuary?
19 Olyanok lettünk, mint akiken nem te uralkodtál öröktől fogva, akiket nem a te nevedről neveztek el. Bárcsak szétszakítanád az egeket, és leszállnál! Színed előtt a hegyek megrendülnének!	19 Too long have we been like those you do not rule, who do not bear your name. Oh, that you would rend the heavens and come down, with the mountains quaking before you,