Izajás könyve 63

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 »Ki ez, aki Edomból jön, vérvörös ruhákban Boszrából? Ékes az öltözetében, büszkén lépdel ereje teljében.« »Én vagyok, aki igazságot szólok, és hatalmam van a szabadításra.«	1 Qui est donc celui-ci qui arrive d’Édom, qui vient de Bosra vêtu de rouge? Son vêtement lui donne fière allure, il se redresse plein d’assurance: “C’est moi qui parle de justice et je suis puissant pour sauver.”
2 »Miért vörös az öltözeted, és ruháid miért olyanok, mint a szőlőprésben taposóé?«	2 “Pourquoi ce rouge de ton manteau et ces habits tachés d’un fouleur au pressoir?”
3 »Egyedül tapostam a sajtót, és a népek közül senki sem volt velem; összetapostam őket haragomban, és eltiportam őket indulatomban; ráfröccsent nedvük ruháimra, és egész öltözetemet beszennyeztem.	3 “J’étais seul pour fouler dans la cuve, personne de mon peuple n’est venu avec moi. Aussi dans ma colère je les ai écrasés, dans ma fureur je les ai piétinés, leur jus a giclé sur mes habits, il a taché tous mes vêtements.
4 Mert bosszú napja van a szívemben, és megváltásom esztendeje elérkezett.	4 Oui, j’avais fixé un jour de vengeance, l’année du rachat était venue.
5 Föltekintettem, de nem volt segítő, és csodálkoztam, hogy nincs támogató; de megszabadított engem saját karom, és indulatom támogatott engem.	5 J’ai regardé: personne pour m’aider! J’étais déconcerté: pas un pour me soutenir! Alors j’ai agi par moi-même, ma fureur m’a donné des forces.
6 Népeket tapostam el haragomban, összezúztam őket indulatomban, és a földre csurgattam nedvüket.«	6 J’ai écrasé des peuples dans ma colère, dans ma fureur je les ai brisés et j’ai répandu à terre leur jus.”
7 Az Úr kegyességét emlegetem, az Úr dicső tetteit, mindazt, amit velünk tett az Úr; és nagy jóságát Izrael háza iránt, amit velük tett irgalmassága szerint és kegyességének nagysága szerint.	7 Je veux célébrer les bienfaits de Yahvé et dire ses louanges. Que n’a-t-il pas fait pour nous? Quelle bonté pour la maison d’Israël! Il leur a montré beaucoup de compassion, il leur a multiplié ses bienfaits!
8 Ezt mondta: »Mégis az én népem ők, fiaim, akik nem lesznek hűtlenek«; és szabadítójukká lett.	8 Il avait dit: “Ils sont vraiment mon peuple, des fils qui ne décevront pas!” C’est pourquoi il s’est fait leur sauveur
9 Minden nyomorúságukban nem követ vagy angyal, hanem az ő arca szabadította meg őket; szeretetében és szánalmában maga váltotta meg őket; felemelte és hordozta őket a hajdankornak minden napján.	9 dans leurs épreuves. Ce n’était pas un envoyé qui les sauvait, ce n’était pas un ange, mais sa Face; dans son amour et sa miséricorde il les rachetait lui-même. Il les a portés tout au long des temps anciens.
10 Ők azonban ellenkeztek, és megszomorították szent lelkét; ezért ellenségükké vált, és ő maga harcolt ellenük.	10 Mais ils se sont révoltés; comme ils attristaient son Esprit saint, il s’est fait leur ennemi: il a combattu contre eux.
11 De visszaemlékeztek a hajdankor napjaira, Mózesre és népére. Hol van, aki felhozta őket a tengerből, nyájának pásztorával együtt? Hol van, aki bensejébe helyezte az ő szent lelkét?	11 Alors ils se sont souvenus des jours d’autrefois, des jours de Moïse: Où est le berger qui sauva des eaux son troupeau? Où est celui qui mit au milieu d’eux son Esprit saint,
12 Aki vezette Mózes jobbját dicső karjával; aki kettéhasította előttük a vizet, hogy örök nevet szerezzen magának;	12 qui aux côtés de Moïse, frappait de ses coups formidables, qui se rendit célèbre pour toujours en ouvrant les eaux devant eux?
13 aki vezette őket a mélységekben, mint a lovat a pusztában, úgyhogy nem botlottak meg?	13 Car il les a conduits sur le fond de la mer comme un cheval dans le désert; ils ont cheminé sans problèmes
14 Ahogy az állatot, mely leereszkedik a völgybe, megpihenteti az Úr lelke, úgy vezetted népedet, hogy dicső nevet szerezz magadnak.	14 comme le bétail qui descend dans la vallée: l’Esprit de Yahvé les menait au repos. C’est ainsi que tu conduisais ton peuple, et c’est ce qui t’a valu ton renom.
15 Tekints le az égből, és lásd, szent és dicső lakóhelyedről! Hol van féltő szereteted és hatalmad? Bensőd felindulása és irgalmasságod távol maradnak tőlem.	15 Regarde du haut des cieux et vois de ta résidence sainte et glorieuse. Où sont aujourd’hui tes soins jaloux et ta puissance, ta tendresse et ta miséricorde? Non, ne te ferme pas,
16 Mégis te vagy a mi atyánk! Mert Ábrahám nem tud rólunk, és Izrael nem ismer minket; te vagy, Uram, a mi atyánk, Megváltónk a te neved öröktől fogva.	16 car tu es notre père. Abraham ne nous connaît plus, Israël ne sait plus rien de nous! C’est toi, Yahvé, qui es notre père, notre “rédempteur”. C’est là ton Nom depuis toujours!
17 Miért hagyod, Uram, hogy letévedjünk útjaidról? Miért keményíted meg szívünket, hogy ne féljünk téged? Fordulj vissza szolgáid miatt, örökséged törzsei miatt!	17 Pourquoi, Yahvé, nous laisses-tu nous égarer loin de tes voies, pourquoi laisses-tu nos cœurs s’endurcir et ne plus te craindre? Pense à tes serviteurs, aux tribus de ton héritage: reviens!
18 Rövid idő alatt birtokba vették szent népedet, ellenségeink taposták szentélyedet.	18 Pourquoi des méchants sont-ils entrés dans ton Saint-Lieu? Pourquoi nos ennemis ont-ils piétiné ton Sanctuaire?
19 Olyanok lettünk, mint akiken nem te uralkodtál öröktől fogva, akiket nem a te nevedről neveztek el. Bárcsak szétszakítanád az egeket, és leszállnál! Színed előtt a hegyek megrendülnének!	19 Depuis longtemps nous sommes un peuple que tu ne gouvernes plus et que ton Nom ne protège plus. Ah! Si tu déchirais les cieux, si tu descendais, les montagnes frémiraient devant toi.