Izajás könyve 22

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Kijelentés a Látomás völgye ellen. Mi lelt téged, hogy egész néped felment a háztetőkre,	1 Onus vallis Visionis. Quidnam quoque tibi est, quia ascendisti et tu omnis in tecta ?
2 te lármával teli, zajongó város, te vigadó város? Sebesültjeidet nem kard sebezte meg, és nem harcban haltak meg.	2 Clamoris plena, urbs frequens, civitas exsultans ; interfecti tui, non interfecti gladio, nec mortui in bello.
3 Főembereid mind együtt menekültek, íj nélkül kerültek fogságba; mindazok, akikre ráakadtak, fogságba jutottak mindannyian, hiába menekültek messze.	3 Cuncti principes tui fugerunt simul dureque ligati sunt ; omnes qui inventi sunt vincti sunt pariter ; procul fugerunt.
4 Ezért mondom: »Vegyétek le szemeteket rólam, keservesen sírok! Ne zaklassatok vigasztalásotokkal népem leányának pusztulása miatt!«	4 Propterea dixi : Recedite a me : amare flebo ; nolite incumbere ut consolemini me super vastitate filiæ populi mei ;
5 Mert zűrzavar, eltiprás és kavarodás napja ez az Úrtól, a Seregek Istenétől, a Látomás völgyében. Lerombolják a falat, és segélykiáltás hangzik a hegy felé.	5 dies enim interfectionis, et conculcationis, et fletuum, Domino Deo exercituum, in valle Visionis, scrutans murum, et magnificus super montem.
6 Élám felvette a tegezt, lovas emberek menetében, és Kír elővette a pajzsot.	6 Et Ælam sumpsit pharetram, currum hominis equitis, et parietem nudavit clypeus.
7 Gyönyörű völgyeid megteltek harci kocsikkal, és a lovasok felálltak a kapuban.	7 Et erunt electæ valles tuæ plenæ quadrigarum, et equites ponent sedes suas in porta.
8 Leveszik Júda leplét, és rátekintesz azon a napon a Cédrusház fegyverzetére.	8 Et revelabitur operimentum Judæ, et videbis in die illa armamentarium domus saltus.
9 Látjátok, hogy Dávid városán sok a rés; és összegyűjtitek az Alsó-tó vizét.	9 Et scissuras civitatis David videbitis, quia multiplicatæ sunt ; et congregastis aquas piscinæ inferioris,
10 Jeruzsálem házait számba veszitek, és szétszedik a házakat, hogy megerősítsétek a várfalat.	10 et domos Jerusalem numerastis, et destruxistis domos ad muniendum murum.
11 Medencét csináltok a két fal között a régi tó vizének; de nem figyeltek arra, aki ezeket alkotta, és aki régóta formálta, arra nem néztek.	11 Et lacum fecistis inter duos muros ad aquam piscinæ veteris ; et non suspexistis ad eum qui fecerat eam, et operatorem ejus de longe non vidistis.
12 Az Úr, a Seregek Istene azon a napon sírásra és jajgatásra hív, kopaszságra és zsákruha felöltésére.	12 Et vocabit Dominus Deus exercituum in die illa ad fletum, et ad planctum, ad calvitium, et ad cingulum sacci ;
13 De íme, itt eközben öröm és vidámság van, marhákat ölnek, és juhokat vágnak, húst esznek, és bort isznak: »Együnk és igyunk, mert holnap úgyis meghalunk!«	13 et ecce gaudium et lætitia, occidere vitulos et jugulare arietes, comedere carnes, et bibere vinum : comedamus et bibamus, cras enim moriemur.
14 Kinyilatkoztatást kaptam fülembe a Seregek Urától: »Bizony, nem nyer bocsánatot ez a bűnötök, míg meg nem haltok!« – mondja az Úr, a Seregek Istene.	14 Et revelata est in auribus meis vox Domini exercituum : Si dimittetur iniquitas hæc vobis donec moriamini, dicit Dominus Deus exercituum.
15 Így szól az Úr, a Seregek Istene: »Indulj, menj be ahhoz az intézőhöz, Sebna udvarnagyhoz:	15 Hæc dicit Dominus Deus exercituum : Vade, ingredere ad eum qui habitat in tabernaculo, ad Sobnam, præpositum templi, et dices ad eum :
16 ‘Mi van neked itt, és ki van neked itt, hogy sírhelyet vágattál itt magadnak?’ Mert a magasban vágatta ki sírhelyét, a kősziklában vésetett hajlékot magának.	16 Quid tu hic, aut quasi quis hic ? quia excidisti tibi hic sepulchrum, excidisti in excelso memoriale diligenter, in petra tabernaculum tibi.
17 Íme, az Úr nagy hévvel elhajít téged, ember, erősen megragadva.	17 Ecce Dominus asportari te faciet, sicut asportatur gallus gallinaceus ; et quasi amictum, sic sublevabit te.
18 Jól összegöngyöl, mint gombolyagot, mint labdát, hajít téged egy tágas földre: ott halsz meg, és ott lesznek pompás kocsijaid, te, gyalázata urad házának!	18 Coronas coronabit te tribulatione ; quasi pilam mittet te in terram latam et spatiosam ; ibi morieris, et ibi erit currus gloriæ tuæ, ignominia domus domini tui.
19 Kivetlek téged tisztségedből, és hivatalodból letaszítalak.	19 Et expellam te de statione tua, et de ministerio tuo deponam te.
20 Ez történik majd azon a napon: elhívom szolgámat, Eljakimot, Helkija fiát,	20 Et erit in die illa : vocabo servum meum Eliacim, filium Helciæ,
21 ráadom köntösödet, és övedet ráerősítem; hatalmadat az ő kezébe adom, és atyja lesz Jeruzsálem lakóinak és Júda házának.	21 et induam illum tunica tua, et cingulo tuo confortabo eum, et potestatem tuam dabo in manu ejus ; et erit quasi pater habitantibus Jerusalem et domui Juda.
22 Az ő vállára adom Dávid házának kulcsát; amit kinyit, nincs, aki bezárja, és amit bezár, nincs, aki kinyissa.	22 Et dabo clavem domus David super humerum ejus ; et aperiet, et non erit qui claudat ; et claudet, et non erit qui aperiat.
23 Beverem őt, mint szeget, szilárd helyre, és dicsőséges trónusává lesz atyja házának.	23 Et figam illum paxillum in loco fideli, et erit in solium gloriæ domui patris ejus.
24 Ráaggatják atyja házának minden díszét, a sarjadékokat és ivadékokat, minden apró edényt, a tálaktól az összes korsókig.	24 Et suspendent super eum omnem gloriam domus patris ejus ; vasorum diversa genera, omne vas parvulum, a vasis craterarum usque ad omne vas musicorum.
25 Azon a napon, – mondja a Seregek Ura, – enged majd a szeg, mely szilárd helyre volt beverve, letörik és leesik, s így elvész a teher, amely rajta volt, mert az Úr szólt.«	25 In die illa, dicit Dominus exercituum, auferetur paxillus qui fixus fuerat in loco fideli, et frangetur, et cadet, et peribit quod pependerat in eo, quia Dominus locutus est.