Sirák fiának könyve 13
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | BIBBIA MARTINI |
---|---|
1 Aki szurokhoz ér, bemocskolja magát; aki dölyfössel társul, kevélységet ölt magára. | 1 Chi tocca la pece, si sporca di pece, e a chi conversa col superbo, si attaccherà la superbia. |
2 Aki magánál gazdagabbal társul, terhet vesz magára, ezért ne szegődj társul nálad vagyonosabbhoz. | 2 Si mette un gran peso addosso chi fa lega con uno da più di lui. E non ti associare con chi è più ricco di te. |
3 Mi köze az üstnek a fazékhoz? Ha összeütődnek, ez az, ami eltörik! | 3 Come staranno insieme un vaso di ferro, e uno di terra, il quale quando venga a urtare coll'altro sarà messo in pezzi? |
4 A gazdag erőszakos, és mégis dühöng, a szegény pedig sérelme mellett is hallgat. | 4 Il ricco farà ingiustizia, e fremerà; e il povero maltrattato starà zitto. |
5 Ha ajándékkal jössz, akkor szívesen lát, de otthagy akkor, ha semmid nincsen. | 5 Se tu gli farai de' presenti, ti accoglierà; se non avrai che dare, ti abbandonerà. |
6 Ha van valamid, élvezi társaságodat, de ha kifosztott, nem bánkódik miattad. | 6 Se hai qualche cosa, banchetterà teco, e ti smugnerà, e non avrà compassione di te. |
7 Ha rád szorul, megcsal, és mosolyogva biztat, szépeket mond és kérdi: »Mire van szükséged?« | 7 Se avrà bisogno di te, ti gabberà, e con viso ridente ti darà delle speranze, ti prometterà monti di oro, e dirà: di che hai bisogno. |
8 Megszégyenít vendégségeivel, de közben kifoszt kétszer is, háromszor is, végül pedig kinevet, ha pedig később meglát, elmegy melletted, és fejét ingatja fölötted. | 8 E ti confonderà co' suoi desinari fino a tanto, che in due, o tre volte ti rifinirà, e all'ultimo si burlerà di te, e poi vedendoti ti volterà le spalle, e scuoterà il capo contro di te. |
9 Alázd meg magad Isten előtt, és várd meg az ő kezét. | 9 Umiliati a Dio, e aspetta la sua mano. |
10 Vigyázz, hogy balgaságba esve megalázás ne érjen! | 10 Bada, che sedotto tu non ti umilj stoltamente. |
11 Ne légy meghunyászkodó bölcsességedben, hogy megalázkodva balgaságra ne ragadtass! | 11 Guardati dall'esser umile in tua saggezza, affinchè umiliato che sarai, non sii sedotto a far cose da stolto. |
12 Ha előkelőbb hívat, vonulj félre, akkor annál inkább hív téged. | 12 Se un potente ti chiama a se, tirati indietro; conciossiachè per questo appunto egli ti chiamerà, e richiamerà, |
13 Ne légy tolakodó, hogy bele ne ütközz, de távol se maradj tőle, hogy el ne felejtsenek. | 13 Non essere importuno per non esser cacciato via, e non tenerti tanto indietro da esser dimenticato. |
14 Ne légy nagyra azzal, hogy fesztelenül beszélhetsz vele, és ne bízz a sok beszédében, mert a sok beszéddel próbára tesz téged, és mosolyogva kicsalja tőled titkaidat. | 14 Nol trattenere per parlare con lui come con un eguale, e non ti fidare delle molte parole di lui; perocché col farti parlar molto ti tenterà, e come per giuoco ti interrogherà per cavare da te i tuoi secreti. |
15 Kegyetlen lelke számon tartja szavaidat, és nem kímél meg bántalmazástól, bilincstől. | 15 L'animo fiero di lui terrà conto di tue parole, e non si guarderà a farti del male, e a metterti in prigione. |
16 Óvatos légy és figyelj gondosan arra, amit hallasz, mert a veszteddel jársz-kelsz. | 16 Bada a te, e sta molto attento a quello, che ti senti dire; perché tu cammini sull'orlo del tuo precipizio. |
17 Amikor pedig hallod őt, úgy nézd, mintha álmodnál, és légy résen! | 17 Ma tali cose ascoltando quasi in sogno, risvegliati. |
18 Egész életedben szeresd az Istent, és kiálts hozzá, hogy megmentsen! | 18 Per tutto il tempo di tua vita ama Dio, e invocalo per tua salvezza |
19 Minden élőlény szereti a maga fajtáját, és minden ember azt, aki közel áll hozzá; | 19 Ogni animale ama il suo simile, e così ogni uomo il suo prossimo. |
20 minden élőlény a hozzá hasonlóhoz szegődik, az ember is a maga fajtájával társuljon. | 20 Tutte le bestie fan società colle loro simili; cosi ogni uomo si unirà col suo simile. |
21 Ha megfér valaha bárány a farkassal, akkor az igaz is a bűnössel. | 21 Se il lupo potrà qualche volta aver società coll'agnello, l'avrà anche il peccatore col giusto. |
22 Hogyan barátkozna hiéna a kutyával? És mi köze a gazdagnak a szegényhez? | 22 Qual relazione tra un uomo santo, e un cane? E qual unione tral ricco, ed il povero? |
23 Az oroszlán prédája a vadszamár a pusztában, így a gazdagnak a legelője a szegény. | 23 Preda del lione è l'asino salvatico nel deserto, e pastura de' ricchi sono i poveri. |
24 Amint a dölyfösnek utálat az alázatosság, úgy a gazdagnak is gyűlöletes a szegény. | 24 Come il superbo ha in abbominio l'umiltà, còsi il ricco ha il povero in avversione. |
25 Ha a gazdag meginog, barátai támogatják, de ha a szegény elesik, ismerősei is eltaszítják. | 25 Il ricco, che traballa è sostenuto da suoi amici; ma il povero, caduto che è, vien cacciato via anche da' familiari. |
26 A megcsalt gazdagnak sok védője támad, ha kevélyen beszél is, igazat adnak neki. Ha szegényt csalnak meg, még rá meg is vádolják, beszéljen bár okosan, nem adnak hitelt neki. Ha a gazdag beszél, mindnyájan hallgatnak, és beszédét a felhőkig magasztalják. Ha a szegény beszél, azt kérdik: »Ki ez?« és ha megbotlik, a földhöz csapják. Jó a gazdagság annak, akinek nem nyomja bűn a lelkiismeretét, de nagyon rossz a szegénység a gonosznak szája szerint. Az ember kedélye elváltoztatja arcát hol vidámra, hol meg szomorúra. A jó kedély jelét, a ragyogó arcot nehezen és bajjal találod meg. | 26 Il ricco, che ha errato ha molti, che lo sostengono: egli ha parlato con arroganza, e quelli lo giustificano. |
27 Ma il povero, che fu gabbato, è ancor rampognato: parla sensatamente, e non gli è dato retta. | |
28 Il ricco parla, e tutti stan cheti, e innalzano fino alle nuvole le sue parole. | |
29 Parla il povero, e quelli dicono: chi è costui, e se inciampa lo getteranno per terra. | |
30 Buone son le ricchezze, le quali non hanno peccato sulla coscienza: ma pessima è la povertà a detta dell'empio. | |
31 Il cuore dell'uomo cangia il volto di lui o in bene, o in male. | |
32 Il buon viso argomento di buon cuore lo troverai difficilmente, e con pena. |