A példabeszédek könyve 21

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Olyan a király szíve az Úr kezében, mint a vízfolyás, ahová akarja, oda irányítja.	1 Sicut divisiones aquarum, ita cor regis in manu Domini : quocumque voluerit, inclinabit illud.
2 Az ember minden útja helyes a saját szemében, a szíveket mégis az Úr veti latra.	2 Omnis via viri recta sibi videtur : appendit autem corda Dominus.
3 Irgalmasságot és igazságot tenni kedvesebb az Úr előtt az áldozatnál.	3 Facere misericordiam et judicium magis placet Domino quam victimæ.
4 A szemek fennhéjázása szívbeli felfuvalkodás, a gonoszok szövétneke a bűn.	4 Exaltatio oculorum est dilatatio cordis ; lucerna impiorum peccatum.
5 A szorgalmas igyekezet mindig gyarapodásra vezet, de mindaz, aki lusta, folyton szegénységben lesz.	5 Cogitationes robusti semper in abundantia ; omnis autem piger semper in egestate est.
6 Aki csalárd nyelvvel gyűjt kincset, hiú és esztelen, és beleakad a halál tőreibe.	6 Qui congregat thesauros lingua mendacii vanus et excors est, et impingetur ad laqueos mortis.
7 A gonoszokat erőszakuk vesztükbe sodorja, mert nem akarnak igazságot cselekedni.	7 Rapinæ impiorum detrahent eos, quia noluerunt facere judicium.
8 A romlott férfi útja tekervényes, a tisztának eljárása pedig egyenes.	8 Perversa via viri aliena est ; qui autem mundus est, rectum opus ejus.
9 Jobb lakni a háztető sarkán, mint házsártos asszonnyal egy házban.	9 Melius est sedere in angulo domatis, quam cum muliere litigiosa, et in domo communi.
10 A gonosz lelke kártevés után áhít, és társán meg nem könyörül.	10 Anima impii desiderat malum : non miserebitur proximo suo.
11 Ha az arcátlan bűnhődik, tanul belőle a kicsiny, és ha követi a bölcset, okulást merít.	11 Mulctato pestilente, sapientior erit parvulus, et si sectetur sapientem, sumet scientiam.
12 Az igaz a bűnös házát szemmel tartja, hogy a gonoszokat a rossztól visszatartsa.	12 Excogitat justus de domo impii, ut detrahat impios a malo.
13 Aki bedugja fülét a szegény kiáltására, maga is kiált majd, és nem lesz, aki meghallgassa.	13 Qui obturat aurem suam ad clamorem pauperis, et ipse clamabit, et non exaudietur.
14 A titkos adomány kioltja a haragot, s a kebelbe rejtett ajándék a leghevesebb indulatot.	14 Munus absconditum extinguit iras, et donum in sinu indignationem maximam.
15 Az igazságtevés öröm az igaznak, de rémület a gonosztevőknek.	15 Gaudium justo est facere judicium, et pavor operantibus iniquitatem.
16 Az olyan ember, aki letér a okosság útjáról, az alvilág árnyainak gyülekezetében nyugszik.	16 Vir qui erraverit a via doctrinæ in cœtu gigantum commorabitur.
17 Aki szereti a mulatozást, szegénységre jut, aki kedveli a bort és az olajat, nem lesz gazdag.	17 Qui diligit epulas in egestate erit ; qui amat vinum et pinguia non ditabitur.
18 A jó helyett a bűnös szolgál váltságul, s az igazak helyett a hitehagyott.	18 Pro justo datur impius, et pro rectis iniquus.
19 Jobb lakni kietlen földön, mint házsártos, mogorva asszonnyal.	19 Melius est habitare in terra deserta quam cum muliere rixosa et iracunda.
20 Az igaz házában kívánatos kincs van és olaj, az oktalan ember azonban elpazarolja.	20 Thesaurus desiderabilis, et oleum in habitaculo justi : et imprudens homo dissipabit illud.
21 Aki követi az igazságot és irgalmasságot, életet talál, igazságot és hírnevet.	21 Qui sequitur justitiam et misericordiam inveniet vitam, justitiam, et gloriam.
22 A bölcs bejut a hősöktől védett városba és lerontja az erődöt, amelyben bizakodtak.	22 Civitatem fortium ascendit sapiens, et destruxit robur fiduciæ ejus.
23 Aki vigyáz a szájára s nyelvére, megóvja lelkét a sanyarúságtól.	23 Qui custodit os suum et linguam suam custodit ab angustiis animam suam.
24 Arcátlannak hívják a fennhéjázó kevélyt, aki indulatában szertelenül dölyfösködik.	24 Superbus et arrogans vocatur indoctus, qui in ira operatur superbiam.
25 A lustát megölik a kívánságok, mert keze mit sem akar dolgozni.	25 Desideria occidunt pigrum : noluerunt enim quidquam manus ejus operari.
26 Az igaztalan nap nap után csak elvár és kíván, az igaz pedig nem szűnik meg adakozni.	26 Tota die concupiscit et desiderat ; qui autem justus est, tribuet, et non cessabit.
27 A gonoszok áldozatai utálatosak, kivált, ha gonosztettért hozzák.	27 Hostiæ impiorum abominabiles, quia offeruntur ex scelere.
28 A hamis tanú elvész, a hűséges vallomása sikert ér el.	28 Testis mendax peribit ; vir obediens loquetur victoriam.
29 A gonosz férfi szemtelen arccal jár, az igaz pedig ügyel útjára.	29 Vir impius procaciter obfirmat vultum suum ; qui autem rectus est corrigit viam suam.
30 Nincsen bölcsesség, nincsen okosság, nincsen tanács az Úr ellen.	30 Non est sapientia, non est prudentia, non est consilium contra Dominum.
31 A lovat készen tartják a csata napjára, a győzelmet azonban az Úr adja.	31 Equus paratur ad diem belli ; Dominus autem salutem tribuit.