A zsoltárok könyve 14

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LA SACRA BIBBIA
1 A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Így szól szívében az esztelen: »Nincs Isten!« Romlottak és utálatosak lettek törekvéseikben, nincs, aki jót cselekedne.	1 Al maestro di coro. Di Davide. Dice lo stolto nel suo cuore: "Non c'è Dio". Pervertono, corrompono la loro condotta; non c'è chi faccia il bene.
2 Lenéz az Úr a mennyből az emberek fiaira, hogy lássa: van-e okos, aki Istennel gondol?	2 Il Signore dai cieli protende lo sguardo sopra i figli degli uomini per vedere se c'è chi intenda, chi ricerchi Dio.
3 Elfordultak mindannyian, megromlottak valamennyien, nincs, aki jót cselekedne, nincs egyetlen egy sem.	3 Tutti hanno deviato, insieme si sono corrotti: non c'è chi faccia il bene, non c'è neppure uno!
4 Nemde mind értelmetlenek, akik gonoszat tesznek, s fölfalják népemet, mint egy falat kenyeret. Hol nem hívják segítségül az Urat,	4 Non metteranno giudizio tutti gli operatori d'iniquità, che divorano il suo popolo come se mangiassero pane? Non hanno invocato il Signore,
5 ott megremegnek a félelemtől, mert az Úr az igaz nemzedékkel van.	5 ed ecco li ha presi un grande spavento, poiché Dio sta con la generazione dei giusti.
6 Megzavarjátok a szűkölködő szándékait, ámde az Úr az ő reménysége.	6 Voi confondete il piano dell'afflitto, ma il Signore è il suo rifugio.
7 Bárcsak eljönne Izrael segítsége Sionból! Ha majd az Úr jóra fordítja népe sorsát, ujjong majd Jákob, és örvendezik majd Izrael.	7 Oh, venga da Sion la salvezza d'Israele! Quando il Signore restaurerà la sorte del suo popolo, esulti Giacobbe, s'allieti Israele.