A zsoltárok könyve 126

¹ Zarándok-ének. Mikor az Úr megfordította Sion fogságának sorsát, olyan volt, mintha álmodnánk.

² Akkor szánk vígsággal telt meg, nyelvünk pedig ujjongással. Azt mondták akkor a nemzetek között: »Nagy dolgokat művelt velük az Úr!«

³ Nagy dolgokat művelt velünk az Úr, azért örvendezünk.

⁴ Fordíts fogságunkon, Uram, mint ahogy megfordítod délen a patakokat!

⁵ Akik könnyek között vetnek, majd ujjongva aratnak.

⁶ Csak mentek és sírtak, úgy vitték vetni vetőmagjukat; de ujjongva jönnek vissza majd, s úgy hozzák a kévéiket.