Jób könyve 6

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 Jób pedig ezekkel a szavakkal válaszolt:	1 But Job answered, and said:
2 »Bár mérlegre vetnék haragot érdemlő vétkeimet és a nyomorúságot, melyet szenvedek,	2 O that my sins, whereby I have deserved wrath, and the calamity that I suffer, were weighed in a balance.
3 akkor, mint a tenger fövenye, ez bizonyulna nehezebbnek; ezért vannak tele szavaim keserűséggel!	3 As the sand of the sea this would appear heavier: therefore my words are full of sorrow :
4 Mert belém fúródtak az Úr nyilai, és mérgük felissza lelkemet; az Úr rémítései hadakoznak ellenem.	4 For the arrows of the Lord are in me, the rage whereof drinketh up my spirit, and the terrors of the Lord war against me.
5 Ordít-e a vadszamár, ha füve van? Vagy bőg-e az ökör, ha teli jászol előtt áll?	5 Will the wild ass bray when he hath grass? or will the ox low when he standeth before a full manger?
6 És lehet-e enni ízetlent, ami nincsen megsózva, vagy enni jóízűen azt, ami megízlelve halált okoz?	6 Or can an unsavoury thing be eaten, that is not seasoned with salt? or can a man taste that which when tasted bringeth death?
7 Amit azelőtt illetni sem akartam, nyomorúságomban az lett most ételem!	7 The things which before my soul would not touch, now, through anguish are my meats.
8 Bárcsak jönne, amit kértem, és megadná Isten, amit remélek,	8 Who will grant that my request may come: and that God may give me what I look for?
9 és tetszenék neki, hogy összezúzzon, felemelje kezét és végezzen velem!	9 And that he that hath begun may destroy me, that he may let loose his hand, and cut me off?
10 Akkor még az lenne vigaszom, hogy bár kínnal sújt és meg nem kímél, mégsem ellenkezem a Szent szavaival.	10 And that this may be my comfort, that afflicting me with sorrow, he spare not, nor I contradict the words of the Holy One.
11 Mi az én erőm, hogy kitartsak? És mi a végem, hogy türelmesen várjak?	11 For what is my strength, that I can hold out? or what is my end that I should keep patience?
12 Talán a kövek erőssége az én erőm? Talán ércből van a testem?	12 My strength is not the strength of stones, nor is my flesh of brass.
13 Íme: nincsen magamban segítségem, s az enyéim is messze eltávoztak tőlem.	13 Behold there is no help for me in myself, and my familiar friends also are departed from me.
14 Aki megvonja barátjától a könyörületet, elhagyja az Úr félelmét.	14 He that taketh away mercy from his friend, forsaketh the fear of the Lord.
15 Testvéreim cserben hagynak, mint a patakok, amelyek hirtelen kiöntenek medrükből;	15 My brethren have passed by me, as the torrent that passeth swiftly in the valleys.
16 zavarosak a jégtől, ömlik beléjük a hólé;	16 They that fear the hoary frost, the snow shall fall upon them.
17 hőség idején azonban véget érnek, s amint felmelegszik, elapadnak medrükben;	17 At the time when they shall be scattered they shall perish: and after it groweth hot they shall be melted out of their place.
18 tétován kanyarog folyásuk útja, felszállnak az űrbe és eltűnnek.	18 The paths of their steps are entangled: they shall walk in vain, and shall perish.
19 Keresik őket Tema karavánjai, bizakodnak bennük Sába vándor menetei,	19 Consider the paths of Thema, the ways of Saba, and wait a little while.
20 de szégyent vallanak bizakodásukkal, elmennek hozzájuk s kudarcot vallanak.	20 They are confounded, because I have hoped: they are come also even unto me, and are covered with shame.
21 Ti is most ilyenek vagytok hozzám: lám visszariadtatok, látva csapásomat!	21 Now you are come: and now seeing my affliction you are afraid.
22 Vajon mondtam-e: Hozzatok nekem valamit! Adjatok nekem vagyonotokból!?	22 Did I say: Bring to me, and give me of your substance?
23 Vagy: Mentsetek ki az ellenség kezéből! A zsarolók kezéből váltsatok ki engem!?	23 Or deliver me from the hand of the enemy, and rescue me out of the hand of the mighty?
24 Csak oktassatok, majd én hallgatok; ha netán tévedtem, adjátok tudtomra!	24 Teach me, and I will hold my peace: and if I have been ignorant in any thing, instruct me.
25 Miért gáncsoltok őszinte beszédet, holott közületek nincs, aki ellenem tanúskodni tudna?	25 Why have you detracted the words of truth, whereas there is none of you that can reprove me?
26 Csak korholás végett gondoltok ki beszédeket, s a szavakat szélnek bocsátjátok;	26 You dress up speeches only to rebuke, and you utter words to the wind.
27 rátámadtok az árvára, és barátotokat kiforgatni igyekeztek.	27 You rush in upon the fatherless, and you endeavour to overthrow your friend.
28 De végezzétek csak el, amit kezdtetek, hallgassatok meg és lássátok, hazudok-e?	28 However finish what you have begun, give ear, and see whether I lie.
29 Feleljetek, kérlek, elfogultság nélkül, és szólva, igaz ítéletet tegyetek,	29 Answer, I beseech you, without contention: and speaking that which is just, judge ye.
30 akkor nem találtok hamisságot nyelvemen, és torkomból nem hangzik dőreség!	30 And you shall not And iniquity in my tongue, neither shall folly sound in my mouth.