Tóbiás könyve 1

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Tóbit cselekedeteinek könyve, Tóbiel fiáé, aki Ananiel fia, aki Aduel fia, aki Gábael fia, Ráfael fia, aki Ráguel fia, Asziel nemzetségéből Naftali törzséből,	1 Histoire de Tobit, fils de Tobiel, fils d’Ananiel, fils d’Adouel, fils de Gabaël, du clan d’Asiel, de la tribu de Nephtali.
2 akit Szalmanasszárnak, az asszírok királyának idejében hurcoltak fogságba Tisbéből, amely Kádes Naftali jobb oldalán Felső Galileában Szór felett nyugatra, Fogortól balra fekszik.	2 Au temps de Salmanasar, roi d’Assyrie, Tobit fut déporté de Tibé, au sud de Quédes-Nephtali (c’est en Haute-Galilée, au-dessus de Hazor, à l’ouest, du côté du soleil couchant et au nord de Chéfat).
3 Én Tóbit az igaz úton jártam és jótetteket vittem végbe életem minden napján, sok alamizsnát adtam testvéreimnek és azoknak az embereknek, akik velem kerültek fogságba Asszíria országába, Ninivébe.	3 Moi, Tobit, j’ai marché sur des chemins de vérité. J’ai fait le bien tous les jours de ma vie. J’ai fait beaucoup d’aumônes à mes frères et à ceux de mon peuple qui ont été emmenés avec moi à Ninive, au pays des Assyriens.
4 Amikor még hazámban, Izrael földjén éltem és még fiatal voltam, atyámnak Naftalinak egész törzse elszakadt Dávidnak, atyámnak házától és Jeruzsálemtől, Izrael minden törzséből kiválasztott városától, hogy az áldozat helye legyen, ott, ahol a templom, Isten lakóhelye lett felépítve és felszentelve Izrael minden törzse számára örök időkre.	4 Lorsque j’étais encore jeune dans mon pays, sur la terre d’Israël, toute la tribu de Nephtali, mon ancêtre, s’était séparée de la maison de David mon père et de Jérusalem, la ville choisie parmi toutes les tribus d’Israël; c’est là que toutes les tribus doivent offrir leurs sacrifices. C’était là que le Temple où Dieu demeure avait été construit et consacré pour toutes les générations à venir.
5 Minden testvérem és atyámnak Naftalinak egész háza a borjúnak áldozott, amelyet Jeroboám, Izrael királya állíttatott Dánban, Galilea hegyén.	5 Mais tous mes frères et la maison de Nephtali sacrifiaient au veau que Jéroboam, roi d’Israël, avait placé à Dan; ils sacrifiaient aussi sur toutes les montagnes de Galilée.
6 Én azonban gyakran elzarándokoltam egyedül Jeruzsálembe az ünnepnapokon, amint azt örök törvény írja elő egész Izraelben. Vittem magammal Jeruzsálembe az első termést, az állatok és a nyáj elsőszülötteit, a nyáj első gyapját	6 Bien souvent je partais seul à Jérusalem pour les fêtes, selon le commandement perpétuel qui fut rédigé pour tout Israël. Je partais à Jérusalem avec les premiers de nos fruits et de nos animaux, la dîme du bétail et la première tonte des brebis.
7 és odaadtam azt a papoknak, Áron fiainak az oltár számára. A gabona és bor, az olaj, a gránátalma és egyéb gyümölcs tizedét Lévi fiainak adtam, akik Jeruzsálemben szolgáltak. A második tizedet pénzzé tettem hat éven át és felhasználtam Jeruzsálemben minden évben.	7 Là je les donnais aux prêtres, fils d’Aaron, pour le service de l’autel. Je donnais la dîme du vin, du blé, des olives, des grenades et des autres fruits aux Lévites de service à Jérusalem. Durant 6 années de suite je prélevais en espèces une seconde dîme et chaque année j’allais la dépenser à Jérusalem.
8 Odaadtam az árváknak és özvegyeknek, az Izrael között élő idegeneknek, és nekik adtam a harmadik évben és megettük azt Mózes törvényének előírása szerint és ahogyan Debóra, Ananiel atyánknak anyja tanított. Apám ugyanis meghalt és árván maradtam.	8 Je donnais la troisième dîme aux orphelins, aux veuves, aux étrangers qui vivent au milieu d’Israël, et tous les trois ans je leur en faisais cadeau. Pour les repas, nous obéissions aux commandements de la Loi de Moïse et aux ordres que nous avait donnés Débora, la mère d’Ananiel, notre père, car mon père était mort et m’avait laissé orphelin.
9 Amikor elértem a férfikort, feleségül vettem Annát hazám nemzetségéből és fiam született tőle, akit Tóbiásnak neveztem el.	9 Devenu homme, j’ai épousé une femme de notre famille, et par elle j’ai eu un fils que j’ai appelé du nom de Tobie.
10 Amikor fogságba kerültem Asszíriába, mint fogoly Ninivébe mentem. Minden testvérem és akik nemzetségemből valók voltak, ettek a pogányok eledeléből,	10 Au temps de la déportation en Assyrie, j’ai été emmené à Ninive. Tous mes frères et ceux de mon peuple partageaient la nourriture des païens,
11 én azonban őrizkedtem attól, hogy a pogányok ételéből egyek.	11 mais moi, je me suis gardé de manger la nourriture des païens.
12 Mivel emlékeztem Istenemre egész lelkemmel,	12 Aussi, comme j’étais fidèle à mon Dieu du fond du cœur,
13 a Magasságbeli kedvessé tett Szalmanasszár előtt és én vásároltam be neki mindent, amire szüksége volt.	13 le Très-Haut m’a accordé la faveur de Salmanasar et je devins son homme d’affaires.
14 Médiába mentem és haláláig vásároltam neki és a médiai Rágesben Gábaelnél, Gábri testvérénél letétbe helyeztem tíz talentum ezüstöt.	14 C’est alors que j’ai voyagé en Médie où j’ai passé des marchés en son nom jusqu’à sa mort. À cette occasion, je déposai chez Gabaël frère de Gabri, à Rhagès, en Médie, des sacs contenant 10 talents d’argent.
15 Miután meghalt Szalmanasszár, fia Szanherib uralkodott helyette. A Médiába vezető utak nem voltak biztonságosak, és már többé nem utazhattam Médiába.	15 À la mort de Salmanasar, son fils Sennakérib régna à sa place. On ferma alors les routes de Médie et je ne pouvais plus me rendre en Médie.
16 Szalmanasszár idejében bőséges alamizsnát adtam testvéreimnek, akik népemhez tartoztak.	16 Aux jours de Salmanasar, j’avais souvent fait l’aumône à mes frères de race:
17 Kenyeremet az éhezőknek, ruhámat a mezíteleneknek adtam, s ha láttam, hogy meghalt valaki népemből és kivetették Ninive falai mögé, eltemettem.	17 je donnais mon pain à ceux qui avaient faim et des habits à ceux qui étaient nus. Lorsque je voyais les cadavres de mes compatriotes jetés par-dessus les remparts de Ninive, je les enterrais.
18 Eltemettem azokat is, akiket Szanherib király ölt meg, amikor Júdából menekült a büntetés idején, amelyet az Ég Királya művelt vele a káromlásokért, amelyekkel káromolta – Izrael fiai közül sokakat megölt haragjában –, én elvittem és eltemettem őket. Szanherib kereste és nem találta őket.	18 J’enterrai aussi ceux que Sennakérib avait tués. En effet, à la suite du châtiment que le roi du Ciel lui avait infligé pour ses blasphèmes, il s’était enfui de Judée et, à son retour, il fit tuer un grand nombre d’Israélites. Je cachai leurs corps pour les ensevelir, si bien que Sennakérib les chercha et ne les trouva pas.
19 Ekkor a niniveiek közül valaki megmondta a királynak, hogy én temettem el őket. Amikor megtudtam, hogy a király ezt tudja rólam és keres, hogy megöljön, elrejtőztem és félelmemben elmenekültem.	19 Un habitant de Ninive fit savoir au roi que c’était moi qui les ensevelissais, et je dus me cacher. Mais quand j’appris que le roi était bien informé sur mon compte, lorsque je vis qu’il me recherchait pour me mettre à mort, j’eus peur et je pris la fuite.
20 Erre minden vagyonomat elkobozták a királyi kincstár számára, és nem maradt számomra más, mint feleségem Anna és fiam Tóbiás.	20 Tous mes biens furent confisqués pour le trésor royal; il ne me restait plus que ma femme Ana et mon fils Tobie.
21 De nem múlt el negyven nap és két fia megölte, majd az Ararát hegységbe menekültek. Fia Asszarhaddon uralkodott utána, s Ahikárt, testvéremnek Anaelnek fiát tette főkincstárosának és kormányzójának.	21 Mais il ne s’était pas encore écoulé 40 jours, lorsque les deux fils du roi l’assassinèrent, après quoi ils prirent la fuite vers les monts d’Ararat. Son fils Asarhaddon régna à sa place. Ahikar, fils de mon frère Anaël, fut alors chargé des comptes du royaume et de la direction générale des affaires.
22 Ahikár szólt az érdekemben és visszatérhettem Ninivébe. Ahikár volt ugyanis a főpohárnok, a pecsétőr, az adminisztráció és a pénzügyek vezetője Szanherib asszír király alatt. Rokonságomhoz tartozott, nemzetségemből való volt.	22 En effet, Ahikar avait été grand échanson sous le règne de Sennakérib, roi d’Assyrie, il était gardien du sceau royal, administrateur et responsable des comptes, et Asarhaddon l’avait maintenu dans ses fonctions. Or il était de ma famille, c’était mon neveu. Ahikar intervint en ma faveur et je pus revenir à Ninive.