Livre de Sophonie 2

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Les fils de Ruben et les fils de Gad avaient de très, très nombreux troupeaux. Ils virent que le pays de Yazer et le pays de Galaad étaient une bonne région pour l’élevage.	1 Rúben és Gád fiainak pedig sok jószáguk és temérdek állatállományuk volt. Amikor tehát látták, hogy Jázer és Gileád állatok tartására alkalmas föld,
2 Les fils de Gad et les fils de Ruben vinrent donc trouver Moïse et le prêtre Éléazar ainsi que les chefs de la communauté. Ils leur dirent:	2 elmentek Mózeshez, Eleazár paphoz meg a közösség fejedelmeihez és azt mondták:
3 “Voyez comment sont Atarot, Dibon, Yazer, Nimra, Heshbon, Éléalé, Sébam, Nébo et Méon,	3 »Atarót, Díbon, Jázer, Nemra, Hesebon, Elále, Szábán, Nébó és Beón,
4 en un mot tout le pays que Yahvé a livré à la communauté d’Israël. Ces lieux sont bons pour l’élevage, et il se trouve que tes serviteurs ont des troupeaux.”	4 az a föld, amelyet megvert az Úr Izrael fiainak színe előtt, állatok tartására igen jó föld, nekünk pedig, szolgáidnak igen sok állatunk van.
5 Ils ajoutèrent: “Si tu veux nous être agréable, donne ce pays à tes serviteurs, ne nous fais pas passer le Jourdain.”	5 Kérünk tehát, ha kegyelmet találtunk előtted, azt add nekünk, szolgáidnak birtokul, s ne vigyél minket át a Jordánon.«
6 Moïse répondit aux fils de Gad et aux fils de Ruben: “Ainsi vos frères iraient à la guerre, et vous, vous resteriez ici?	6 Azt felelte nekik Mózes: »Talán bizony testvéreitek háborúba menjenek, ti meg itt majd ültök?
7 Vous allez décourager les Israélites de passer dans le pays que Yahvé leur donne.	7 Miért csüggesztitek el Izrael fiainak lelkét, hogy ne merjenek átmenni arra a földre, amelyet az Úr nekik fog adni?
8 Vos pères ont agi de la sorte quand je les ai envoyés de Qadesh-Barné pour explorer le pays.	8 Nem így tettek-e atyáitok, amikor elküldtem őket Kádes-Barneából, hogy kémleljék ki a földet?
9 Ils se sont avancés jusqu’au Vallon d’Echkol, ils ont vu le pays, et puis ils ont découragé les Israélites d’entrer dans ce pays que Yahvé leur donnait.	9 Miután ugyanis felmentek a Szőlőfürt völgyéig és szemügyre vették az egész földet, elcsüggesztették Izrael fiainak szívét, hogy ne menjenek be arra a területre, amelyet az Úr nekik adott.
10 Ce jour-là la colère de Yahvé s’est enflammée, et il a fait ce serment:	10 Meg is haragudott érte az Úr és megesküdött, mondván:
11 Ces hommes qui sont montés d’Égypte, depuis l’âge de 20 ans et au-dessus, ne verront pas le pays que j’ai promis par serment à Abraham, à Isaac et à Jacob, car ils ont été infidèles.	11 ‘Bizony azok közül, akik feljöttek Egyiptomból, egyetlen húszesztendős és annál idősebb ember sem fogja meglátni azt a földet, amelyet esküvel ígértem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, mert nem akartak követni engem,
12 Seuls Caleb fils de Yéfouné, le Kénizite, et Josué fils de Noun, ont suivi Yahvé sans défaillance.	12 kivéve a kenizita Kálebet, Jefóne fiát meg Józsuét, Nún fiát, akik teljesítették akaratomat.’
13 La colère de Yahvé s’est enflammée contre Israël et pendant 40 ans il les a fait errer dans le désert, jusqu’à la disparition de cette génération qui s’était mal conduite aux yeux de Yahvé.	13 Ezért haragudott meg az Úr Izraelre, ezért barangoltatta őket negyven esztendeig a pusztában, míg ki nem pusztult az az egész nemzedék, amely azt tette, ami gonosz az ő színe előtt.
14 Vous aussi vous êtes une race de pécheurs: vous vous insurgez comme vos pères et vous voulez ranimer le feu de la colère de Yahvé contre Israël!	14 És íme – folytatta –, ti támadtatok atyáitok helyett, ti vétkes emberek fajzatai és sarjai, hogy növeljétek az Úr haragját Izrael ellen!
15 Si vous vous détournez de lui de nouveau, il nous reconduira au désert et vous aurez ainsi causé la perte de tout ce peuple.”	15 Hiszen ha nem akarjátok követni őt, akkor a pusztában hagyja a népet és ti lesztek az okai, hogy mindnyájan elvesznek.«
16 Alors ils s’approchèrent de Moïse pour lui dire: “Nous allons construire ici des parcs pour nos troupeaux de petit bétail, et des villes pour nos petits enfants.	16 Erre azok közelebb járultak és azt mondták: »Csak aklokat akarunk építeni juhainknak, istállókat barmainknak, erős városokat gyermekeinknek,
17 Et aussitôt nous prendrons les armes et nous serons à l’avant-garde des Israélites jusqu’au jour où nous les aurons introduits dans le pays qui leur est promis. Durant ce temps, nos petits enfants resteront dans les villes fortifiées, à l’abri des habitants du pays.	17 mi magunk azonban felfegyverkezve és harcra készen fogjuk járni a hadat Izrael fiainak élén, míg be nem visszük őket helyükre. Megerősített városokban csak gyermekeink lesznek, mindazzal együtt, amink van, a lakosok zaklatásai miatt.
18 Lorsque tous les Israélites auront pris possession de leur héritage, nous reviendrons dans nos maisons.	18 Mi nem térünk vissza házunkba, míg Izrael fiai el nem foglalják örökségüket,
19 Nous ne demanderons pas à partager l’héritage avec eux au-delà du Jourdain ou plus loin, puisque nous aurons notre héritage de ce côté-ci du Jourdain, à l’orient.”	19 s nem kívánunk semmit sem a Jordánon túl, mert meglesz már birtokunk annak keleti vidékén.«
20 Moïse leur dit: “Faites cela: allez en armes devant Yahvé pour combattre;	20 Azt mondta erre nekik Mózes: »Ha megteszitek, amit ígértek és harcra készen járjátok az Úr előtt a hadat,
21 que chacun d’entre vous passe le Jourdain en armes devant Yahvé jusqu’au jour où il aura chassé ses ennemis de devant lui.	21 s átkel minden hadakozó, fegyveres férfiatok a Jordánon, míg az Úr el nem veszti ellenségeit,
22 Lorsque le pays sera soumis à Yahvé vous reviendrez chez vous. Alors vous serez quittes devant Yahvé et devant Israël, et cette terre sera vôtre aux yeux de Yahvé.	22 s meg nem hódol előtte az az egész föld, akkor vétek nélkül fogtok állni az Úr és Izrael előtt, s elnyeritek azt a földet, amelyet akartok, az Úr előtt.
23 Mais si vous n’agissez pas de la sorte, vous aurez péché contre Yahvé et, sachez-le bien, votre péché retombera sur vous.	23 Ha azonban nem teszitek meg, amit mondtok, nincs kétség benne, vétkeztek az Úr ellen, s tudjátok meg, hogy bűnötök utolér titeket.
24 Construisez-vous donc des villes pour vos petits enfants et des enclos pour votre petit bétail et ensuite mettez en pratique la promesse que vous venez de faire.”	24 Építsetek tehát városokat gyermekeiteknek, aklokat és istállókat juhaitoknak meg barmaitoknak, de amit ígértetek, teljesítsétek.«
25 Les fils de Gad et les fils de Ruben firent cette réponse à Moïse: “Tes serviteurs feront ce que mon seigneur ordonne.	25 Azt mondták erre Gád és Rúben fiai Mózesnek: »Szolgáid vagyunk, megtesszük, amit urunk parancsol.
26 Nos petits-fils, nos femmes, nos troupeaux et toutes nos bêtes de somme resteront dans les villes de Galaad,	26 Gyermekeinket, asszonyainkat, juhainkat s állatainkat Gileád városaiban hagyjuk,
27 pendant que tes serviteurs iront en armes devant Yahvé pour combattre, comme l’a dit mon seigneur.”	27 mi pedig, szolgáid valamennyien harcra készen fogjuk járni a hadat, amint te, uram, mondod.«
28 Moïse donna donc des ordres à leur sujet au prêtre Éléazar, à Josué fils de Noun et aux chefs des tribus d’Israël.	28 Parancsot adott tehát Mózes Eleazárnak, a papnak meg Józsuénak, Nún fiának, s az Izrael törzseiben levő nagycsaládok fejeinek és azt mondta nekik:
29 Moïse leur dit: “Si les fils de Gad et les fils de Ruben, armés pour le combat, passent avec vous le Jourdain devant Yahvé, lorsque le pays vous sera soumis, vous leur donnerez en propriété le pays de Galaad.	29 »Ha átmennek Gád fiai s Rúben fiai veletek a Jordánon, hogy valamennyien felfegyverkezve harcoljanak az Úr előtt, s meghódol az a föld előttetek, akkor adjátok nekik Gileádot birtokul;
30 Mais s’ils ne passent pas en armes avec vous, ils devront s’installer au milieu de vous dans le pays de Canaan.”	30 ha azonban nem akarnak felfegyverkezve átmenni veletek Kánaán földjére, akkor közöttetek kapjanak lakóhelyet.«
31 Les fils de Gad et les fils de Ruben répondirent: “Nous ferons ce que Yahvé a dit à tes serviteurs.	31 Azt felelték erre Gád fiai és Rúben fiai: »Ahogy az Úr szólott szolgáinak, úgy cselekszünk:
32 Nous passerons en armes au pays de Canaan, devant Yahvé, mais notre propriété, notre part d’héritage sera de ce côté-ci du Jourdain.”	32 felfegyverkezve átmegyünk az Úr előtt Kánaán földjére, de kijelentjük, hogy ezennel megkaptuk birtokunkat a Jordánon túl.«
33 C’est ainsi que Moïse donna aux fils de Gad, aux fils de Ruben et à la demi-tribu de Manassé, fils de Joseph, le royaume de Sihon roi des Amorites, et le royaume d’Og roi du Bashan. Il leur donna ces pays avec les villes situées à l’intérieur de leurs frontières et les villages environnants.	33 Odaadta tehát Mózes Gád és Rúben fiainak meg Manassze, József fia fél törzsének Szihon, amorita király országát meg Óg básáni király országát: földjüket és városaikat körös-körül.
34 Les fils de Gad construisirent donc Dibon, Atarot, Aroër,	34 Felépítették tehát Gád fiai Díbont, Atarótot, Ároert,
35 Atrot-Chofan, Yazer, Yogboha,	35 Etrótot, Sófánt, Jázert, Jegbaát,
36 Beth-Nimra et Beth-Haran, autant de villes fortifiées, ainsi que des parcs pour leur petit bétail.	36 Betnemrát és Betháránt, a megerősített városokat és juhaiknak az aklokat.
37 Les fils de Ruben construisirent Heshbon, Éléalé, Kiryatayim,	37 Rúben fiai pedig felépítették Hesebont, Elálét, Kirjátaimot,
38 Nébo et Baal-Méon dont on changea les noms, et Sibma. Ils donnèrent des noms à toutes ces villes qu’ils avaient construites.	38 Nábót, Baálmeont – nevüket megváltoztatva –, meg Szabámát és nevet adtak a városoknak, amelyeket építettek.
39 Les fils de Makir, fils de Manassé marchèrent sur Galaad; ils le conquirent et chassèrent les Amorites qui y étaient installés.	39 Mákirnak, Manassze fiának fiai pedig elmentek Gileádba, s azt elpusztították, lakosait, az amoritákat pedig megölték.
40 Moïse donna Galaad à Makir fils de Manassé, qui s’y établit.	40 Odaadta tehát Mózes Gileád földjét Mákirnak, Manassze fiának, s az megtelepedett rajta.
41 Yaïr fils de Manassé, s’empara des villages et les appela les Douars de Yaïr.	41 Jaír, Manassze fia pedig elment, s elfoglalta falvaikat, s elnevezte őket Hávót-Jaírnak, azaz Jaír falvainak.
42 Nobah s’empara de Kénat (à laquelle il donna son nom, Nobah) et des villages qui l’entouraient.	42 Nóbe pedig elment, s elfoglalta Kánátot leányvárosaival együtt, s elnevezte a maga nevéről Nóbénak.