Baruch 4

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Elle est le livre des commandements de Dieu, la Loi qui demeure pour toujours. Quiconque s’y attache, vivra, mais pour ceux qui l’abandonnent c’est la mort.	1 Ez az Isten parancsainak könyve, az örök érvényű törvény; mindazok, akik megtartják, eljutnak az életre, akik pedig elhagyják, meghalnak.
2 Reviens, Jacob, embrasse cette sagesse, marche à sa lumière jusqu’à la splendeur.	2 Térj meg, Jákob, és ragadd meg azt, haladj az úton annak fényessége felé, az ő világossága felé.
3 Ne cède pas à d’autres ta gloire, ni tes privilèges à une nation étrangère.	3 Ne add másnak dicsőségedet, se méltóságodat más nemzetnek!
4 Heureux sommes-nous Israël: ce qui plaît à Dieu nous a été révélé!	4 Boldogok vagyunk, Izrael, mert ami Istennek tetszik, ismeretes előttünk.
5 Courage, ô mon peuple, toi qui gardes vivant le souvenir d’Israël.	5 Légy bizalommal, Isten népe, emlékezzél meg, Izrael!
6 Vous avez été vendus aux nations, mais non pour votre ruine; vous aviez excité la colère de Dieu et c’est pourquoi vous avez été livrés à vos ennemis.	6 El vagytok adva a nemzeteknek, de nem végromlásra, hanem mert szörnyű haragra lobbantottátok Istent, azért adott át titeket az ellenségnek.
7 Vous aviez irrité celui qui vous a faits, avec vos sacrifices offerts, non à Dieu, mais aux démons.	7 Mert felingereltétek alkotótokat, az örök Istent, azzal, hogy szellemeknek áldoztatok, és nem Istennek.
8 Vous avez oublié le Dieu éternel qui vous a nourris, et vous avez fait la tristesse de Jérusalem qui vous a élevés.	8 Mert elfelejtettétek az Istent, aki táplált titeket, és megszomorítottátok dajkátokat, Jeruzsálemet.
9 Voyant la colère qui de par Dieu venait sur vous, elle a dit: “Voyez, cités voisines de Sion, quel deuil il a fait tomber sur moi!	9 Ő látta Istennek rátok törő haragját, és így szólt: »Halljátok ti, Sion szomszédai: Nagy gyászt hozott rám Isten!
10 J’ai vu l’exil de mes fils et de mes filles: c’est l’Éternel qui l’a voulu pour eux.	10 Mert láttam népem számkivetését, fiaimét és leányaimét, melyet rájuk hozott az Örökkévaló.
11 J’étais joyeuse quand je les nourrissais, et ce furent des larmes de deuil quand je les vis partir.	11 Mert felneveltem őket boldogan, de sírva és gyász közepette váltam meg tőlük.
12 Que nul ne se réjouisse, me voyant veuve, abandonnée de tous. C’est à cause des péchés de mes fils que je suis restée seule: tous s’étaient détournés de la loi de Dieu.	12 Senki se örvendjen rajtam, ki özvegységre jutottam és egyedül állok. Sokan elhagytak engem fiaim bűnei miatt, mert ők eltávoztak az Isten törvényétől;
13 Ils ont négligé ses préceptes, ils n’ont pas marché dans la voie de ses commandements, ils n’ont pas suivi la discipline qui mène à la droiture.	13 nem törődtek rendeleteivel, nem haladtak az Isten parancsainak útjain, és nem jártak igazsága szerint a fegyelem ösvényein.
14 Venez, voisines de Sion, faites mémoire de l’exil que l’Éternel a voulu pour mes fils et mes filles.	14 Jöjjenek Sion szomszédai, és gondoljanak fiaim és leányaim számkivetésére, melyet rájuk hozott az Örökkévaló.
15 Il a fait venir contre eux, de très loin, une nation cruelle au langage barbare, qui n’a pas respecté le vieillard, et n’a eu nulle pitié pour l’enfant;	15 Mert rájuk hozott egy népet a távolból, egy arcátlan és másnyelvű népet,
16 elle a pris le fils unique de la veuve, elle a emmené sa fille et l’a laissée seule.	16 mely nem tisztelte az aggastyánt, nem irgalmazott a gyermekeknek, elhurcolta az özvegy szeretteit, s a magános nőt megfosztotta leányaitól.«
17 Comment pourrais-je, moi, vous secourir?	17 Ám én mit segíthetnék rajtatok?
18 Mais celui qui a fait venir sur vous ce malheur vous reprendra de la main de vos ennemis.	18 Aki rátok hozta a bajokat, ő ragad majd ki titeket ellenségeitek kezéből!
19 Allez mes fils, allez: je reste seule.	19 Menjetek csak, fiaim, menjetek, mert én elhagyatottan magamra maradtam!
20 J’ai quitté ma robe des jours de fête et j’ai revêtu le sac de la pénitence, car je veux crier vers l’Éternel tous les jours de ma vie.	20 Levetettem a jólét öltözetét, a könyörgés szőrruháját öltöttem magamra, s a Magasságbelihez kiáltok napjaimban.
21 Courage mes fils, criez vers le Seigneur, c’est lui qui vous arrachera à la violence de l’ennemi.	21 Legyetek bizalommal, fiaim, kiáltsatok az Úrhoz, és ő kiragad majd titeket az ellenséges fejedelmek kezéből!
22 J’ai attendu de l’Éternel votre délivrance, et voici que l’Éternel m’a rendu la joie: bientôt se lèvera sur vous la miséricorde de l’Éternel, votre Sauveur.	22 Mert én az Örökkévalótól remélem szabadulástokat, és megörvendeztet engem a Szent azzal az irgalommal, melyet örök Szabadítónk gyakorol veletek.
23 Je vous ai laissé partir dans les larmes et le deuil, mais dans la joie et la fête Dieu vous ramènera à moi pour toujours.	23 Gyász és sírás közepette váltam meg tőletek, de örömben és vigasságban hoz majd vissza titeket hozzám mindörökre az Úr.
24 Les voisines de Sion ont vu votre captivité, mais bientôt elles vous verront délivrés par Dieu; il vous manifestera la gloire immense et l’éclat du Dieu éternel.	24 Mert amint Sion szomszédai látták elhurcoltatástokat, melyet rátok hozott Isten, úgy fogják nemsokára látni szabadulástokat is, melyet rátok hoz Isten nagy dicsőséggel és az Örökkévaló fényességével.
25 Mes enfants, supportez avec patience ce châtiment de Dieu qui est tombé sur vous; votre ennemi vous a persécuté mais bientôt vous verrez sa chute et vous mettrez votre pied sur son cou.	25 Fiaim, viseljétek türelemmel az Isten haragját, mely rátok zúdult; mert ellenséged üldöz ugyan téged, de nemsokára látod majd romlását és a nyakára hágsz.
26 Mes enfants bien-aimés ont marché par de rudes chemins; ils allaient comme un troupeau volé par l’ennemi.	26 Dédelgetett gyermekeim rögös utakon jártak, mert úgy hurcolták el őket, mint nyájat, melyet elrabolt az ellenség.
27 Courage, mes fils, criez vers le Seigneur: celui qui a fait venir l’épreuve se souviendra de vous.	27 Legyetek bizalommal, fiaim, és kiáltsatok az Úrhoz, mert megemlékezik rólatok, ki elvitt titeket.
28 Vous avez voulu vous éloigner de Dieu: avec dix fois plus d’ardeur revenez à lui et cherchez-le.	28 Bizony, miként arra irányult figyelmetek, hogy eltévelyedjetek Istentől, éppúgy térjetek meg és tízszer jobban keressétek őt újra.
29 Celui qui vous a envoyé le malheur vous donnera salut et joie éternelle.”	29 Mert aki rátok hozta a bajokat, örök vidámságot is ad majd újra nektek, azzal, hogy megszabadít titeket.
30 Courage Jérusalem, celui qui t’a donné ton nom te consolera.	30 Légy bizalommal, Jeruzsálem, mert megvigasztal majd téged, aki neveden szólít!
31 Malheur à ceux qui t’ont fait du mal et se sont réjouis de ta chute!	31 Elvesznek majd, akik ártalmadra voltak és gyötörtek téged, megbűnhődnek, akik örültek veszteden.
32 Malheur aux villes dans lesquelles tes enfants furent esclaves! Malheur à la nation où ils ont dû vivre!	32 Megbűnhődnek majd azok a városok, melyeknek rabszolgái lettek fiaid; az is, amely átvette fiaidat!
33 Elle s’est réjouie de ta chute, elle a pris plaisir à ta ruine! Mais à son tour elle connaîtra la douleur et la ruine.	33 Mert amint örvendett romlásodnak és ujjongott bukásodon, éppúgy szomorkodik majd a saját pusztulásán!
34 Elle n’aura plus la joie d’être un peuple nombreux, son orgueil fera place au deuil.	34 Véget ér sokasága fölött érzett öröme, és gyászra fordul vidámsága;
35 Un feu venu de l’Éternel la brûlera pour de longs jours, elle sera pour longtemps un refuge de démons.	35 Mert tüzet bocsát rá az Örökkévaló hosszú időre, és ártó szellemek fognak benne lakni igen sokáig.
36 Tourne-toi vers l’orient, Jérusalem, vois: la joie te vient de Dieu.	36 Tekints, Jeruzsálem, kelet felé, és lásd azt az örömöt, melyet Isten áraszt rád.
37 Tes fils dispersés reviennent; de l’orient comme de l’occident ils se rassemblent à l’appel du Saint et jouissent de la gloire de Dieu.	37 Mert íme, megjönnek fiaid, kiket elbocsátottál, a széjjelszórtak; megjönnek, mert összegyűjti őket napkelettől napnyugtáig a Szentnek szava, és örvendeznek az Isten dicsőségén.