Livro dos Salmos 35

SAGRADA BIBLIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 De Davi. Lutai, Senhor, contra os que me atacam; combatei meus adversários.	1 Dávidtól. Szállj perbe, Uram, azokkal, akik perlekednek velem, harcolj azokkal, akik ellenem harcolnak.
2 Empunhai o broquel e o escudo, e erguei-vos em meu socorro.	2 Ragadj fegyvert és pajzsot, kelj a segítségemre!
3 Brandi a lança e sustai meus perseguidores. Dizei à minha alma: Eu sou a tua salvação.	3 Végy lándzsát és bárdot üldözőim ellen, mondd nekem: »Én vagyok a segítséged.«
4 Sejam confundidos e envergonhados os que odeiam a minha vida, recuem humilhados os que tramam minha desgraça.	4 Szégyenüljenek és hátráljanak meg, akik életemre törnek; Forduljanak vissza és szégyenüljenek meg, akik ellenem gonoszat terveznek!
5 Sejam como a palha levada pelo vento, quando o anjo do Senhor vier acossá-los.	5 Legyenek olyanok, mint a por a szélben, s az Úr angyala űzze őket:
6 Torne-se tenebroso e escorregadio o seu caminho, quando o anjo do Senhor vier persegui-los,	6 Legyen útjuk sötét és síkos, s az Úr angyala kergesse őket!
7 porquanto sem razão me armaram laços; para me perder, cavaram um fosso sem motivo.	7 Mert ok nélkül tőrt vetettek ellenem, ok nélkül vermet ástak nekem.
8 Venha sobre eles de improviso a ruína; apanhe-os a rede por eles mesmos preparada, caiam eles próprios na cova que abriram.	8 Érje őket olyan csapás, amelyre nem számítanak, elrejtett hálójuk fogja meg őket magukat, és önnön tőrükbe hulljanak!
9 Então a minha alma exultará no Senhor, e se alegrará pelo seu auxílio.	9 Az én lelkem pedig az Úrban örvend, gyönyörködik szabadításában.
10 Todas as minhas potências dirão: Senhor, quem é semelhante a vós? Vós que livrais o desvalido do opressor, o mísero e o pobre de quem os despoja.	10 Minden csontom azt mondja: »Uram, ki hasonló hozzád? Te megmented a nyomorultat attól, aki erősebb nála, a szűkölködőt és szegényt azoktól, akik őt fosztogatják.«
11 Surgiram apaixonadas testemunhas, interrogaram-me sobre faltas que ignoro,	11 Hamis tanúk állnak elő, arról faggatnak, amiről nem is tudok.
12 pagaram-me o bem com o mal. Oh, desolação para a minha alma!	12 Rosszal fizetnek nekem a jóért, árvaságba döntik lelkemet.
13 Contudo, quando eles adoeciam, eu me revestia de saco, extenuava-me em jejuns e rezava.	13 Pedig én, amikor betegeskedtek, szőrruhát öltöttem, böjttel sanyargattam magamat, és imádságom feléjük fordult bensőmben.
14 Andava triste, como se tivesse perdido um amigo, um irmão; abatido, me vergava como quem chora por sua mãe.	14 Úgy járkáltam, mintha barátaim vagy testvéreim volnának, szomorúan meggörnyedtem, mint aki anyját siratja.
15 Quando tropecei, eles se reuniram para se alegrar; eles me dilaceraram sem parar.	15 De amikor én meginogtam, összegyűltek és örvendeztek, tudtomon kívül összegyűltek ellenem, hogy verjenek.
16 Puseram-me à prova, escarneceram de mim, rangeram os dentes contra mim.	16 Elszéledtek de nem nyugszanak, kísértenek, csúfolódva csúfolgatnak, vicsorgatják rám fogukat.
17 Senhor, até quando assistireis impassível a este espetáculo? Arrancai desses leões a minha vida, livrai-me a alma de seus rugidos.	17 Uram, mikor tekintesz rám? Mentsd meg gonoszságuktól éltemet, az oroszlánoktól egyetlen lelkemet.
18 Vou render-vos graças publicamente, eu vos louvarei na presença da multidão.	18 Hadd adjak hálát neked a nagy gyülekezetben, a nagyszámú nép közt hadd dicsérjelek.
19 Não se regozijem de mim meus pérfidos inimigos, nem tramem com os olhos os que me odeiam sem motivo,	19 Ne örüljenek rajtam hamis ellenségeim, akik ok nélkül gyűlölnek és hunyorgatnak szemükkel.
20 pois nunca têm palavras de paz: e armam ciladas contra a gente tranqüila da terra,	20 Mert nem békésen beszélnek, és álnok dolgokat terveznek a föld szegényei ellen.
21 escancaram para mim a boca, dizendo: Ah! Ah! Com os nossos olhos, nós o vimos!	21 Kitátják ellenem szájukat, és hahotázva mondják: »Jól van, jól van, saját szemünk látta!«
22 Vós também, Senhor, vistes! Não guardeis silêncio. Senhor, não vos aparteis de mim.	22 Uram, te láttad; ne maradj csendben, Uram, ne távozzál tőlem!
23 Acordai e levantai-vos para me defender, ó meu Deus e Senhor meu, em prol de minha causa!	23 Ébredj fel és figyelj ítéletemre, én Istenem, Uram, az én ügyemre!
24 Julgai-me, Senhor, segundo vossa justiça. Ó meu Deus, que não se regozijem à minha custa!	24 Ítélj meg igazságod szerint, Uram, én Istenem, hogy ne örvendjenek rajtam,
25 Não pensem em seus corações: Ah, tivemos sorte! Não digam: Nós o devoramos!	25 és ne gondolhassák szívükben: »Jól van, én lelkem!« Ne mondhassák: »Felfaltuk!«
26 Sejam confundidos todos juntos e se envergonhem os que se alegram com meus males, cubram-se de pejo e ignomínia os que se levantam orgulhosamente contra mim.	26 Piruljanak el, jussanak szégyenbe mind, akik örülnek szerencsétlenségemen; Öltsenek szégyent, gyalázatot, akik kevélyen beszélnek ellenem.
27 Mas exultem e se alegrem os favoráveis à minha causa e digam sem cessar: Glorificado seja o Senhor, que quis a salvação de seu servo!	27 De ujjongjanak és örvendezzenek, akik igazamat óhajtják, és mondják szüntelen: »Magasztaltassék az Úr, aki szolgájának békességét akarja!«
28 E a minha língua proclamará vossa justiça, dando-vos perpétuos louvores.	28 Nyelvem hirdeti majd igazságodat, és dicséretedet egész nap.