Jeremia 49

Pattloch Bibel	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Über die Ammoniter. So spricht der Herr: "Besitzt denn Israel keine Söhne, oder fehlt ihm ein Erbe? Warum beerbte Milkom den Gad, ließ sich sein Volk in dessen Städten nieder?	1 Ammon fiairól. Így szól az Úr: »Talán nincsenek fiai Izraelnek? Vagy nincs neki örököse? Miért vette birtokba Milkom Gádot, és népe miért lakik annak városaiban?
2 Darum siehe, es werden Tage kommen" - Spruch des Herrn -, "da lasse ich wider Rabba der Ammoniter Kriegslärm erschallen. Zu einem Trümmerhügel wird es, seine Tochterstädte werden in Brand gesteckt, und Israel beerbt seine Erben", so spricht der Herr.	2 Azért íme, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor Ammon fiainak Rabbájában harci riadót hallatok. Romhalmazzá lesz, és leányvárosai tűzben égnek el; akkor birtokba veszi Izrael azokat, akik őt birtokba vették – mondja az Úr. -
3 Heule, Hesbon, denn der Verwüster rückt an! Schreiet, Töchter von Rabba! Gürtet das Trauerkleid um, haltet Klage und lauft mit eingeritzten Wunden umher! Denn in die Verbannung zieht Milkom, seine Priester und Fürsten alle.	3 Jajgass, Hesbon, mert elpusztult Hái! Kiáltsatok, Rabba leányai, öltsetek zsákruhát, gyászoljatok, és bolyongjatok a falak között! Mert Melkom fogságba megy papjaival és fejedelmeivel együtt.
4 Was rühmst du dich deines Tales, du abwendige Tochter, die auf ihre Schätze vertraut: "Wer kann über mich kommen?"	4 Miért dicsekszel a völgyekkel? Termékeny volt völgyed, te elpártolt leány, aki kincseidben bízol: ‘Ki jöhet ellenem?’
5 "Sieh, ich bringe über dich Schrecken", ist der Ausspruch des Gebieters, des Herrn der Heere, "von allen Seiten ringsum! Ihr werdet zerstreut, ein jeder für sich, und niemand wird die Flüchtlinge sammeln.	5 Íme, én rettegést hozok rád – mondja az Úr, a Seregek Istene –, mindazoktól, akik körülötted vannak; akkor szétszóródtok, ki merre lát, és nem lesz, aki összegyűjtse a menekülőket.
6 Danach aber wende ich der Ammoniter Geschick", ist der Spruch des Herrn.	6 De azután majd jóra fordítom Ammon fiainak sorsát« – mondja az Úr.
7 Über Edom. So spricht der Herr der Heerscharen: "Gibt es keine Weisheit in Teman mehr, ist den Klugen der Rat verlorengegangen? Ist ihre Weisheit entwertet?"	7 Edomról. Így szól a Seregek Ura: »Vajon nincs már bölcsesség Temánban? Elveszett a tanács az értelmesektől, tönkrement bölcsességük.
8 Flieht, wendet euch ab, tief unten mögt ihr euch bergen, Bewohner von Dedan! Denn Esaus Verderben bringe ich über ihn, die Zeit seiner Heimsuchung.	8 Meneküljetek, forduljatok meg, a mélybe menjetek lakni, Dedán lakói! Mert Ézsau vesztét elhozom rá, az időt, amikor meglátogatom őt.
9 Wenn Winzer über dich kommen, lassen sie keine Nachlese übrig. Kommen Diebe zur Nachtzeit, richten sie Schaden an nach Belieben.	9 Ha szüretelők jönnek hozzád, nem hagynak böngésznivalót, ha tolvajok éjszaka, pusztítanak, míg meg nem elégelik.
10 Denn ich selbst lege Esau bloß, seine Schlupfwinkel decke ich auf, verbergen kann er sich nicht. Seine Brut wird zerstört und seine Verwandtschaft sowie seine Nachbarn, so daß keiner sagt:	10 Mert én lemeztelenítettem Ézsaut, fölfedtem rejtekhelyeit, és nem tud elrejtőzni. Elpusztul ivadéka, testvérei meg szomszédai, és ő sem lesz többé.
11 "Laß deine Waisen, ich will sie erhalten, deine Witwen mögen auf mich vertrauen!""	11 Hagyd csak árváidat, én tartom életben őket, és özvegyeid bennem bízzanak!
12 Denn so spricht der Herr: "Siehe, denen es nicht rechtmäßig zukam, den Becher zu leeren, die müssen ihn gleichwohl leeren, und da solltest du selbst völlig ungestraft bleiben? Du wirst nicht ungestraft bleiben, nein, trinken mußt du!	12 Mert így szól az Úr: Íme, akikre nem vonatkozik az ítélet, hogy kiigyák a kelyhet, bizony, mégis kiisszák; akkor te büntetlenül maradhatsz? Nem maradsz büntetlenül, hanem bizonyosan ki fogod inni!
13 Denn bei mir selber schwöre ich" - Spruch des Herrn -, "zum Entsetzen, zur Schmach, zur Wüstenei und zum Fluch soll Bozra werden, alle seine zugehörigen Städte zu ewigen Trümmerhaufen!"	13 Mert magamra esküszöm – mondja az Úr –, hogy borzadállyá, gyalázattá, iszonyattá és átokká lesz Boszra, és városai mind örök romokká lesznek.«
14 Kunde vernahm ich vom Herrn, ein Bote ward unter die Völker gesandt: "Schart euch zusammen, rückt gegen es an, macht euch auf zum Kampfe!"	14 Hírt hallottam az Úrtól, és a nemzetekhez küldött követet: »Gyűljetek össze, vonuljatok ellene, és keljetek harcra!«
15 "Denn siehe, ich mache dich klein unter den Völkern, verachtet unter den Menschen!	15 »Mert íme, kicsinnyé teszlek a nemzetek között, megvetetté az emberek között.
16 Die Angst, die man vor dir hat, betörte dich, der Übermut deines Herzens; denn du wohnst ja in felsigen Klüften, klammerst dich fest an Bergeshöhen. Baust du auch hoch wie der Adler dein Nest, ich stürze dich von dort hinab" - Spruch des Herrn.	16 A tőled való félelem szedett rá téged, szíved felfuvalkodottsága. Te, aki a sziklahasadékokban lakol, és elfoglalod a domb magaslatát, ha oly magasra rakod is fészkedet, mint a sas, onnan is letaszítalak – mondja az Úr. –
17 "Zum Entsetzen wird Edom, so daß jeder, der an ihm vorbeikommt, sich entsetzt und ob all seiner Schicksalsschläge erschaudert.	17 Borzadállyá lesz Edom: aki csak keresztülmegy rajta, megborzad és gúnyolódik valamennyi csapásán.
18 Wie es war bei der Zerstörung von Sodom und Gomorra sowie ihrer Nachbarstädte", spricht der Herr, "so wird dort niemand mehr wohnen, kein Mensch daselbst weilen.	18 Ahogy elpusztult Szodoma és Gomorra meg a szomszédai – mondja az Úr –, úgy ott sem lakik majd ember, és nem tartózkodik benne ember fia.
19 Siehe, wie ein Löwe heraufsteigt aus des Jordans Dickicht zur immergrünen Aue, so vertreibe ich sie plötzlich von da, und wer dazu auserwählt ist, den setze ich dort ein. Denn wer ist mir gleich, und wer kann auftreten gegen mich? Wo ist der Hirt, der standhält vor mir?"	19 Íme, ahogy az oroszlán feljön a Jordán sűrűjéből a mindig viruló legelőre, úgy űzöm el őt onnan egy szempillantás alatt, és a kiválasztottat rendelem fölé. Mert ki olyan, mint én? És ki vonhat felelősségre engem? Ki az a pásztor, aki megállhat színem előtt?
20 Darum hört den Ratschluß des Herrn, den er wider Edom gefaßt, und seine Pläne, die er ersann wider Temans Bewohner! Fürwahr, selbst die jüngsten Schafe schleppt man weg, ja, ihre eigene Trift ist entsetzt über sie!	20 Ezért halljátok az Úr tervét, amelyet eltervezett Edom ellen, és gondolatait, amelyeket kigondolt Temán lakói ellen! Bizony, elhurcolják a nyáj kicsinyeit, bizony, elborzadnak miattuk tanyáik.
21 Von seinem dröhnenden Fall erbebt die Erde, sein Wehgeschrei vernimmt man am Schilfmeer.	21 Bukásuk hangjától megrendül a föld, hangos kiáltása elhallatszik a Vörös-tengerig.
22 Schaut, wie ein Adler steigt es empor, schwebt es heran und breitet die Schwingen aus über Bozra! Der Mut der Helden Edoms wird an jenem Tag wie der Mut einer Frau in Wehen.	22 Íme, mint a sas, úgy száll fel és repül, kiterjeszti szárnyát Boszra fölött; Edom hőseinek szíve olyan lesz azon a napon, mint a vajúdó asszony szíve.«
23 Über Damaskus. Es schämen sich Hamat und Arpad, denn böse Kunde vernahmen sie. Verzagt ist ihr Herz vor Kummer, kann keine Ruhe finden.	23 Damaszkuszról. »Megszégyenült Emát és Arfád, mert rossz hírt hallottak; aggodalomtól háborognak, mint a tenger, amely nem tud megnyugodni.
24 Damaskus wird schwach, wendet sich zur Flucht, Beben hat es ergriffen, Angst und Wehen packten es wie eine Gebärende.	24 Elgyengült Damaszkusz, futásnak eredt, és rémület vett erőt rajta; szorongás és fájdalmak fogták el, mint a szülő asszonyt.
25 Wie ist doch verlassen die ruhmreiche Stadt, die Stätte der Wonne!	25 Miért nem hagyták el a dicső várost, örömöm városát?
26 "Darum fällt auf ihren Plätzen ihre Jungmannschaft, und alle Krieger kommen um an jenem Tag" - Spruch des Herrn der Heere.	26 Ezért elesnek ifjai a terein, és a harcosok mind elvesznek azon a napon – mondja a Seregek Ura. –
27 "An die Mauer von Damaskus lege ich Feuer, daß es Benhadads Paläste verzehrt."	27 Tüzet gyújtok Damaszkusz falán, és megemészti Ben-Hadad palotáit.«
28 Über Kedar und die Reiche von Chazor, die Nebukadnezar, der König von Babel, schlug. So spricht der Herr: "Auf, rückt heran gegen Kedar und bezwingt die Söhne des Ostens!	28 Kedárról és Hácor királyságairól, amelyeket megvert Nebukadnezár, Babilon királya. Így szól az Úr: »Keljetek fel, vonuljatok Kedár ellen, és pusztítsátok el kelet fiait!
29 Ihre Zelte und Schafe nimmt man hinweg, ihre Zeltdecken und all ihr Gerät; ihre Kamele holt man sich fort und ruft über sie: "Grauen ringsum!"	29 Sátraikat és nyájukat elragadják, sátorlapjaikat, minden holmijukat és tevéiket elveszik tőlük; ezt kiáltják nekik: ‘Rettenet mindenfelől!’
30 Flieht, macht euch eilends davon, tief unten mögt ihr euch bergen, Bewohner von Chazor!" - Spruch des Herrn. "Denn Nebukadnezar, der Babelkönig, faßte einen Entschluß wider euch und erdachte sich gegen euch einen Plan:	30 Fussatok, meneküljetek gyorsan, a mélybe menjetek lakni, Hácor lakói! – mondja az Úr. – Mert tervet tervezett ellenetek Nebukadnezár, Babilon királya, és gondolatot gondolt ki ellenetek.
31 Auf, rückt heran gegen das sorglose Volk, das so zuversichtlich wohnt!" - Spruch des Herrn. "Tore und Riegel besitzt es nicht; sie hausen ganz einsam für sich.	31 Keljetek fel, vonuljatok a nép ellen, mely békében és biztonságban lakik! – mondja az Úr. – Nincs ajtaja, és nincs zára, elkülönülten laknak.
32 Ihre Kamele werden erbeutet, ihrer Herden Menge verfällt dem Raub. In alle Winde zerstreue ich sie, deren Haarrand gestutzt ist; von allen Seiten bringe ich Unheil über sie" - Spruch des Herrn.	32 Tevéik prédává lesznek, és tömérdek jószáguk zsákmánnyá; szélnek szórom őket minden irányba, a megnyírt halántékúakat; és minden oldalról elhozom vesztüket – mondja az Úr. –
33 "Zur Behausung für Schakale wird Chazor, eine Wüste für immer. Niemand mehr wird dort wohnen, kein Mensch mehr darin verweilen."	33 Hácor sakálok tanyája lesz, pusztaság örökre; nem lakik ott ember, és nem tartózkodik benne ember fia.«
34 Was als Wort des Herrn über Elam an den Propheten Jeremias erging, zu Beginn der Regierung Zidkias, des Königs von Juda:	34 Az Úr igéje, mely elhangzott Jeremiás prófétához Élámról, Cidkijának, Júda királyának uralkodása kezdetén:
35 So spricht der Herr der Heerscharen: "Siehe, ich zerbreche den Bogen von Elam, worin seine Stärke gründet!	35 »Így szól a Seregek Ura: Íme, én összetöröm Élám íját, erejüknek legjavát.
36 Vier Winde will ich bringen über Elam, von den vier Enden des Himmels. Ich zerstreue sie in all diese Winde, so daß es kein Volk gibt, wohin Elams Versprengte nicht kämen.	36 Négy szelet hozok Élámra az ég négy tájáról, szélnek szórom őket minden irányba, és nem lesz olyan nemzet, ahova el ne jutnának Élám menekültjei.
37 Schrecken jage ich den Elamitern ein vor ihren Feinden, vor denen, die ihnen nach dem Leben trachten; Unheil bringe ich über sie, meinen glühenden Zorn" - Spruch des Herrn. "Hinter ihnen drein sende ich das Schwert, bis ich sie aufgerieben habe.	37 Megrémítem Élámot ellenségei előtt, azok előtt, akik életükre törnek, és bajt hozok rájuk, izzó haragomat – mondja az Úr. – Elküldöm utánuk a kardot, míg meg nem semmisítem őket.
38 Ich errichte mir einen Thron in Elam und vernichte dort König und Fürsten" - Spruch des Herrn.	38 Felállítom trónomat Élámban, és kiirtok onnan királyt és fejedelmeket – mondja az Úr. –
39 "Doch am Ende der Tage wende ich Elams Geschick" - Spruch des Herrn.	39 De majd a végső napokban jóra fordítom Élám sorsát« – mondja az Úr.