Báruk könyve 4

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL
1 Ez az Isten parancsainak könyve, az örök érvényű törvény; mindazok, akik megtartják, eljutnak az életre, akik pedig elhagyják, meghalnak.	1 Sie ist das Buch der Gebote Gottes, das Gesetz, das ewig besteht. Alle, die an ihr fest halten, finden das Leben; doch alle, die sie verlassen, verfallen dem Tod.
2 Térj meg, Jákob, és ragadd meg azt, haladj az úton annak fényessége felé, az ő világossága felé.	2 Kehr um, Jakob, ergreif sie! Geh deinen Weg im Glanz ihres Lichtes!
3 Ne add másnak dicsőségedet, se méltóságodat más nemzetnek!	3 Überlass deinen Ruhm keinem andern, dein Vorrecht keinem fremden Volk!
4 Boldogok vagyunk, Izrael, mert ami Istennek tetszik, ismeretes előttünk.	4 Glücklich sind wir, das Volk Israel; denn wir wissen, was Gott gefällt.
5 Légy bizalommal, Isten népe, emlékezzél meg, Izrael!	5 Hab Vertrauen, mein Volk, du trägst den Namen Israel.
6 El vagytok adva a nemzeteknek, de nem végromlásra, hanem mert szörnyű haragra lobbantottátok Istent, azért adott át titeket az ellenségnek.	6 Ihr wurdet verkauft an die Völker, doch nicht zur Vernichtung. Weil ihr Gott erzürnt habt, wurdet ihr den Feinden preisgegeben.
7 Mert felingereltétek alkotótokat, az örök Istent, azzal, hogy szellemeknek áldoztatok, és nem Istennek.	7 Denn ihr habt euren Schöpfer zum Zorn gereizt, da ihr den Dämonen und nicht Gott Opfer darbrachtet.
8 Mert elfelejtettétek az Istent, aki táplált titeket, és megszomorítottátok dajkátokat, Jeruzsálemet.	8 Euren Ernährer habt ihr vergessen, den ewigen Gott. Ihr habt auch Jerusalem betrübt, die euch aufzog.
9 Ő látta Istennek rátok törő haragját, és így szólt: »Halljátok ti, Sion szomszédai: Nagy gyászt hozott rám Isten!	9 Denn sie hat mit angesehen, wie Gottes Zorn über euch hereinbrach; da sprach sie: Hört, ihr Nachbarn Zions! Gott hat großes Leid über mich gebracht.
10 Mert láttam népem számkivetését, fiaimét és leányaimét, melyet rájuk hozott az Örökkévaló.	10 Denn ich musste sehen, dass meine Söhne und Töchter verschleppt wurden, wie es der Ewige über sie verhängt hat.
11 Mert felneveltem őket boldogan, de sírva és gyász közepette váltam meg tőlük.	11 Mit Freude habe ich sie großgezogen, mit Weinen und Klagen musste ich sie ziehen lassen.
12 Senki se örvendjen rajtam, ki özvegységre jutottam és egyedül állok. Sokan elhagytak engem fiaim bűnei miatt, mert ők eltávoztak az Isten törvényétől;	12 Keiner juble, dass ich Witwe bin und von so vielen verlassen; der Sünden meiner Kinder wegen bin ich vereinsamt, denn sie sind abgewichen vom Gesetz Gottes.
13 nem törődtek rendeleteivel, nem haladtak az Isten parancsainak útjain, és nem jártak igazsága szerint a fegyelem ösvényein.	13 Seine Satzungen haben sie nicht anerkannt. Sie gingen nicht die Wege der Gottesgebote. Die Pfade der Zucht nach seiner rechten Weisung beschritten sie nicht.
14 Jöjjenek Sion szomszédai, és gondoljanak fiaim és leányaim számkivetésére, melyet rájuk hozott az Örökkévaló.	14 Kommt, ihr Nachbarn Zions! Bedenkt die Gefangenschaft, die der Ewige über meine Söhne und Töchter verhängt hat.
15 Mert rájuk hozott egy népet a távolból, egy arcátlan és másnyelvű népet,	15 Denn er ließ ein Volk von weit her über sie kommen, ein rohes Volk mit fremder Sprache; es hatte keine Scheu vor Greisen, kein Mitleid mit Kindern.
16 mely nem tisztelte az aggastyánt, nem irgalmazott a gyermekeknek, elhurcolta az özvegy szeretteit, s a magános nőt megfosztotta leányaitól.«	16 Es führte die Lieblinge der Witwe weg, raubte der Vereinsamten die Töchter.
17 Ám én mit segíthetnék rajtatok?	17 Ich aber, wie könnte ich euch helfen?
18 Aki rátok hozta a bajokat, ő ragad majd ki titeket ellenségeitek kezéből!	18 Nur er, der das Unheil über euch brachte, kann euch der Hand eurer Feinde entreißen.
19 Menjetek csak, fiaim, menjetek, mert én elhagyatottan magamra maradtam!	19 So geht, meine Kinder, geht fort! Ich bleibe ja einsam zurück.
20 Levetettem a jólét öltözetét, a könyörgés szőrruháját öltöttem magamra, s a Magasságbelihez kiáltok napjaimban.	20 Abgelegt habe ich das Gewand froher Zeiten, angezogen das Bußkleid meines Elends. Zum Ewigen will ich rufen, solange ich lebe.
21 Legyetek bizalommal, fiaim, kiáltsatok az Úrhoz, és ő kiragad majd titeket az ellenséges fejedelmek kezéből!	21 Habt Vertrauen, meine Kinder, schreit zu Gott! Er wird euch der Gewalt entreißen, den Händen der Feinde.
22 Mert én az Örökkévalótól remélem szabadulástokat, és megörvendeztet engem a Szent azzal az irgalommal, melyet örök Szabadítónk gyakorol veletek.	22 Denn ich erhoffe vom Ewigen eure Rettung; schon wurde mir vom Heiligen Freude zuteil wegen der Erbarmung, die bald zu euch kommt vom Ewigen, eurem Retter.
23 Gyász és sírás közepette váltam meg tőletek, de örömben és vigasságban hoz majd vissza titeket hozzám mindörökre az Úr.	23 In Trauer und in Tränen ließ ich euch ziehen, doch wird mir Gott euch wiederschenken zur Freude und zum Jubel für immer.
24 Mert amint Sion szomszédai látták elhurcoltatástokat, melyet rátok hozott Isten, úgy fogják nemsokára látni szabadulástokat is, melyet rátok hoz Isten nagy dicsőséggel és az Örökkévaló fényességével.	24 Wie jetzt die Nachbarn Zions eure Gefangenschaft vor Augen haben, so werden sie bald die Rettung sehen, die von eurem Gott kommt; mit großer Herrlichkeit kommt sie zu euch und mit dem Glanz des Ewigen.
25 Fiaim, viseljétek türelemmel az Isten haragját, mely rátok zúdult; mert ellenséged üldöz ugyan téged, de nemsokára látod majd romlását és a nyakára hágsz.	25 Meine Kinder, ertragt geduldig den Zorn, der von Gott her über euch kam. Der Feind hat dich verfolgt, bald aber wirst du seinen Untergang sehen und den Fuß auf seinen Nacken setzen.
26 Dédelgetett gyermekeim rögös utakon jártak, mert úgy hurcolták el őket, mint nyájat, melyet elrabolt az ellenség.	26 Meine zarten Kinder mussten auf rauen Wegen ziehen. Sie wurden fortgeschleppt wie eine Herde, von Feinden geraubt.
27 Legyetek bizalommal, fiaim, és kiáltsatok az Úrhoz, mert megemlékezik rólatok, ki elvitt titeket.	27 Habt Vertrauen, meine Kinder, schreit zu Gott! Denn er, der es verhängt hat, wird wieder an euch denken.
28 Bizony, miként arra irányult figyelmetek, hogy eltévelyedjetek Istentől, éppúgy térjetek meg és tízszer jobban keressétek őt újra.	28 Wie euer Sinn auf den Abfall von Gott gerichtet war, so zeigt nun zehnfachen Eifer, umzukehren und ihn zu suchen.
29 Mert aki rátok hozta a bajokat, örök vidámságot is ad majd újra nektek, azzal, hogy megszabadít titeket.	29 Er, der über euch das Unheil gebracht hat, wird mit eurer Rettung euch ewige Freude bringen.
30 Légy bizalommal, Jeruzsálem, mert megvigasztal majd téged, aki neveden szólít!	30 Hab Vertrauen, Jerusalem! Der dir den Namen gab, er wird dich trösten.
31 Elvesznek majd, akik ártalmadra voltak és gyötörtek téged, megbűnhődnek, akik örültek veszteden.	31 Unglück über jene, die dir Böses taten und über deinen Sturz sich freuten!
32 Megbűnhődnek majd azok a városok, melyeknek rabszolgái lettek fiaid; az is, amely átvette fiaidat!	32 Unglück über die Städte, zu deren Sklaven deine Kinder wurden! Unglück über jene Stadt, die deine Söhne als Sklaven aufgenommen hat!
33 Mert amint örvendett romlásodnak és ujjongott bukásodon, éppúgy szomorkodik majd a saját pusztulásán!	33 Wie sie sich freute über deinen Sturz, frohlockte über deinen Fall, so wird sie ihre eigene Verwüstung betrauern müssen.
34 Véget ér sokasága fölött érzett öröme, és gyászra fordul vidámsága;	34 Ich nehme ihr den Jubel der Volksmenge; ihr Prahlen wandelt sich in Jammer.
35 Mert tüzet bocsát rá az Örökkévaló hosszú időre, és ártó szellemek fognak benne lakni igen sokáig.	35 Denn Feuer vom Ewigen wird über sie kommen für viele Tage und Dämonen werden dort hausen für lange Zeit.
36 Tekints, Jeruzsálem, kelet felé, és lásd azt az örömöt, melyet Isten áraszt rád.	36 Blick nach Osten, Jerusalem! Schau die Freude, die von Gott zu dir kommt.
37 Mert íme, megjönnek fiaid, kiket elbocsátottál, a széjjelszórtak; megjönnek, mert összegyűjti őket napkelettől napnyugtáig a Szentnek szava, és örvendeznek az Isten dicsőségén.	37 Siehe, deine Söhne, die du einst fortziehen ließest, kehren zurück; sie kommen, vom Aufgang der Sonne bis zum Untergang, gesammelt durch das Wort des Heiligen; sie freuen sich über die Herrlichkeit des Herrn.