Báruk könyve 4

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA CEI 2008
1 Ez az Isten parancsainak könyve, az örök érvényű törvény; mindazok, akik megtartják, eljutnak az életre, akik pedig elhagyják, meghalnak.	1 Essa è il libro dei decreti di Dio e la legge che sussiste in eterno; tutti coloro che si attengono ad essa avranno la vita, quanti l’abbandonano moriranno.
2 Térj meg, Jákob, és ragadd meg azt, haladj az úton annak fényessége felé, az ő világossága felé.	2 Ritorna, Giacobbe, e accoglila, cammina allo splendore della sua luce.
3 Ne add másnak dicsőségedet, se méltóságodat más nemzetnek!	3 Non dare a un altro la tua gloria né i tuoi privilegi a una nazione straniera.
4 Boldogok vagyunk, Izrael, mert ami Istennek tetszik, ismeretes előttünk.	4 Beati siamo noi, o Israele, perché ciò che piace a Dio è da noi conosciuto.
5 Légy bizalommal, Isten népe, emlékezzél meg, Izrael!	5 Coraggio, popolo mio, tu, memoria d’Israele!
6 El vagytok adva a nemzeteknek, de nem végromlásra, hanem mert szörnyű haragra lobbantottátok Istent, azért adott át titeket az ellenségnek.	6 Siete stati venduti alle nazioni non per essere annientati, ma perché avete fatto adirare Dio siete stati consegnati ai nemici.
7 Mert felingereltétek alkotótokat, az örök Istent, azzal, hogy szellemeknek áldoztatok, és nem Istennek.	7 Avete irritato il vostro creatore, sacrificando a dèmoni e non a Dio.
8 Mert elfelejtettétek az Istent, aki táplált titeket, és megszomorítottátok dajkátokat, Jeruzsálemet.	8 Avete dimenticato chi vi ha allevati, il Dio eterno, avete afflitto anche colei che vi ha nutriti, Gerusalemme.
9 Ő látta Istennek rátok törő haragját, és így szólt: »Halljátok ti, Sion szomszédai: Nagy gyászt hozott rám Isten!	9 Essa ha visto piombare su di voi l’ira divina e ha esclamato: «Ascoltate, città vicine di Sion, Dio mi ha mandato un grande dolore.
10 Mert láttam népem számkivetését, fiaimét és leányaimét, melyet rájuk hozott az Örökkévaló.	10 Ho visto, infatti, la schiavitù in cui l’Eterno ha condotto i miei figli e le mie figlie.
11 Mert felneveltem őket boldogan, de sírva és gyász közepette váltam meg tőlük.	11 Io li avevo nutriti con gioia e li ho lasciati andare con pianto e dolore.
12 Senki se örvendjen rajtam, ki özvegységre jutottam és egyedül állok. Sokan elhagytak engem fiaim bűnei miatt, mert ők eltávoztak az Isten törvényétől;	12 Nessuno goda di me nel vedermi vedova e abbandonata da molti; sono stata lasciata sola per i peccati dei miei figli, perché hanno deviato dalla legge di Dio,
13 nem törődtek rendeleteivel, nem haladtak az Isten parancsainak útjain, és nem jártak igazsága szerint a fegyelem ösvényein.	13 non hanno riconosciuto i suoi decreti, non hanno seguito i suoi comandamenti, non hanno proceduto per i sentieri della dottrina, secondo la sua giustizia.
14 Jöjjenek Sion szomszédai, és gondoljanak fiaim és leányaim számkivetésére, melyet rájuk hozott az Örökkévaló.	14 Venite, o città vicine di Sion, ricordatevi la schiavitù in cui l’Eterno ha condotto i miei figli e le mie figlie.
15 Mert rájuk hozott egy népet a távolból, egy arcátlan és másnyelvű népet,	15 Ha mandato contro di loro una nazione da lontano, una nazione malvagia di lingua straniera, che non ha avuto rispetto dei vecchi né pietà dei bambini.
16 mely nem tisztelte az aggastyánt, nem irgalmazott a gyermekeknek, elhurcolta az özvegy szeretteit, s a magános nőt megfosztotta leányaitól.«	16 Hanno strappato via i prediletti della vedova e l’hanno lasciata sola, senza figlie».
17 Ám én mit segíthetnék rajtatok?	17 E io come posso aiutarvi?
18 Aki rátok hozta a bajokat, ő ragad majd ki titeket ellenségeitek kezéből!	18 Chi vi ha afflitto con tanti mali saprà liberarvi dalle mani dei vostri nemici.
19 Menjetek csak, fiaim, menjetek, mert én elhagyatottan magamra maradtam!	19 Andate, figli miei, andate, io sono rimasta sola.
20 Levetettem a jólét öltözetét, a könyörgés szőrruháját öltöttem magamra, s a Magasságbelihez kiáltok napjaimban.	20 Ho deposto l’abito di pace, ho indossato la veste di sacco per la supplica, griderò all’Eterno per tutti i miei giorni.
21 Legyetek bizalommal, fiaim, kiáltsatok az Úrhoz, és ő kiragad majd titeket az ellenséges fejedelmek kezéből!	21 Coraggio, figli miei, gridate a Dio, ed egli vi libererà dall’oppressione e dalle mani dei nemici.
22 Mert én az Örökkévalótól remélem szabadulástokat, és megörvendeztet engem a Szent azzal az irgalommal, melyet örök Szabadítónk gyakorol veletek.	22 Io, infatti, ho sperato dall’Eterno la vostra salvezza e una grande gioia mi è venuta dal Santo, per la misericordia che presto vi giungerà dall’Eterno, vostro salvatore.
23 Gyász és sírás közepette váltam meg tőletek, de örömben és vigasságban hoz majd vissza titeket hozzám mindörökre az Úr.	23 Vi ho lasciati andare con dolore e pianto, ma Dio vi ricondurrà a me con letizia e gioia, per sempre.
24 Mert amint Sion szomszédai látták elhurcoltatástokat, melyet rátok hozott Isten, úgy fogják nemsokára látni szabadulástokat is, melyet rátok hoz Isten nagy dicsőséggel és az Örökkévaló fényességével.	24 Come ora le città vicine di Sion vedono la vostra schiavitù, così ben presto vedranno la salvezza che vi giungerà dal vostro Dio; essa verrà a voi con grande gloria e splendore dell’Eterno.
25 Fiaim, viseljétek türelemmel az Isten haragját, mely rátok zúdult; mert ellenséged üldöz ugyan téged, de nemsokára látod majd romlását és a nyakára hágsz.	25 Figli, sopportate con pazienza la collera che da Dio è venuta su di voi. Il tuo nemico ti ha perseguitato, ma vedrai ben presto la sua rovina e gli calpesterai la nuca.
26 Dédelgetett gyermekeim rögös utakon jártak, mert úgy hurcolták el őket, mint nyájat, melyet elrabolt az ellenség.	26 I miei teneri figli hanno camminato per aspri sentieri, sono stati portati via come gregge rapito dal nemico.
27 Legyetek bizalommal, fiaim, és kiáltsatok az Úrhoz, mert megemlékezik rólatok, ki elvitt titeket.	27 Coraggio, figli, gridate a Dio, poiché si ricorderà di voi colui che vi ha afflitti.
28 Bizony, miként arra irányult figyelmetek, hogy eltévelyedjetek Istentől, éppúgy térjetek meg és tízszer jobban keressétek őt újra.	28 Però, come pensaste di allontanarvi da Dio, così, ritornando, decuplicate lo zelo per ricercarlo;
29 Mert aki rátok hozta a bajokat, örök vidámságot is ad majd újra nektek, azzal, hogy megszabadít titeket.	29 perché chi vi ha afflitto con tanti mali vi darà anche, con la vostra salvezza, una gioia perenne.
30 Légy bizalommal, Jeruzsálem, mert megvigasztal majd téged, aki neveden szólít!	30 Coraggio, Gerusalemme! Colui che ti ha dato un nome ti consolerà.
31 Elvesznek majd, akik ártalmadra voltak és gyötörtek téged, megbűnhődnek, akik örültek veszteden.	31 Sventurati coloro che ti hanno fatto del male, che hanno goduto della tua caduta;
32 Megbűnhődnek majd azok a városok, melyeknek rabszolgái lettek fiaid; az is, amely átvette fiaidat!	32 sventurate le città in cui sono stati schiavi i tuoi figli, sventurata colei che li ha trattenuti.
33 Mert amint örvendett romlásodnak és ujjongott bukásodon, éppúgy szomorkodik majd a saját pusztulásán!	33 Come ha gioito per la tua caduta e si è allietata per la tua rovina, così si affliggerà per la sua solitudine.
34 Véget ér sokasága fölött érzett öröme, és gyászra fordul vidámsága;	34 Le toglierò l’esultanza di essere così popolata, la sua insolenza sarà cambiata in dolore.
35 Mert tüzet bocsát rá az Örökkévaló hosszú időre, és ártó szellemek fognak benne lakni igen sokáig.	35 Un fuoco cadrà su di essa per lunghi giorni per volere dell’Eterno, e per molto tempo sarà abitata da dèmoni.
36 Tekints, Jeruzsálem, kelet felé, és lásd azt az örömöt, melyet Isten áraszt rád.	36 Guarda a oriente, Gerusalemme, osserva la gioia che ti viene da Dio.
37 Mert íme, megjönnek fiaid, kiket elbocsátottál, a széjjelszórtak; megjönnek, mert összegyűjti őket napkelettől napnyugtáig a Szentnek szava, és örvendeznek az Isten dicsőségén.	37 Ecco, ritornano i figli che hai visto partire, ritornano insieme riuniti, dal sorgere del sole al suo tramonto, alla parola del Santo, esultanti per la gloria di Dio.