A zsoltárok könyve 77

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 A karvezetőnek. Iditun szerint. Ászáf zsoltára.	1 Magistro chori. Secundum Idithun. Asaph. Psalmus.
2 Hangosan kiáltok az Úrhoz, hangosan kérem Istent, hogy figyeljen rám.	2 Voce mea ad Dominum clamavi; voce mea ad Deum, et intendit mihi.
3 Szorongatásom napján Istent keresem, éjjel is hozzá emelem kezeimet: nem lankadnak el. Nem akar megvigasztalódni a lelkem.	3 In die tribulationis meae Deum exquisivi, manus meae nocte expansae sunt et non fatigantur. Renuit consolari anima mea;
4 Sóhajtozom, ha Istenről elmélkedem, eleped a lelkem, ha rá gondolok.	4 memor sum Dei et ingemisco, exerceor, et deficit spiritus meus.
5 Szememet ébren tartod, nyugtalan vagyok, beszélni sem tudok.	5 Vigiles tenuisti palpebras oculi mei; turbatus sum et non sum locutus.
6 A hajdani időkre gondolok, a régmúlt esztendők járnak eszemben.	6 Cogitavi dies antiquos et annos aeternos in mente habui.
7 Szívem elmélkedik éjszaka, gondolkodom és töpreng a lelkem.	7 Meditatus sum nocte cum corde meo et exercitabar et scobebam spiritum meum.
8 Vajon örökre elvet Isten, s nem kegyelmez többé?	8 Numquid in aeternum proiciet Deus, aut non apponet, ut complacitior sit adhuc?
9 Végleg elfogyott irgalma, elmarad nemzedékről nemzedékre szálló ígérete?	9 Aut deficiet in finem misericordia sua, cessabit verbum a generatione in generationem?
10 Elfelejtette Isten a könyörületességet, vagy haragjában visszatartja irgalmát?	10 Aut obliviscetur misereri Deus, aut continebit in ira sua misericordias suas?
11 Így szóltam: »Az az én bajom, hogy megváltozott a Fölségesnek jobbja.«	11 Et dixi: “ Hoc vulnus meum: mutatio dexterae Excelsi ”.
12 Megemlékezem az Úr cselekedeteiről, megemlékezem csodáidról amelyeket kezdettől műveltél,	12 Memor ero operum Domini, memor ero ab initio mirabilium tuorum.
13 Elmélkedem minden műveden, és végzéseiddel foglalkozom.	13 Et meditabor in omnibus operibus tuis et in adinventionibus tuis exercebor.
14 Isten, szentséges a te utad; Ki olyan nagy Isten, mint a mi Istenünk?	14 Deus, in sancto via tua; quis deus magnus sicut Deus noster?
15 Te vagy az Isten! Te csodákat művelsz, megmutattad a népeknek hatalmadat.	15 Tu es Deus, qui facis mirabilia, notam fecisti in populis virtutem tuam.
16 Karoddal megváltottad népedet, Jákob és József fiait.	16 Redemisti in brachio tuo populum tuum, filios Iacob et Ioseph.
17 Láttak téged, Isten, a vizek, láttak téged a vizek és remegtek, és reszkettek a mélységek.	17 Viderunt te aquae, Deus, viderunt te aquae et doluerunt; etenim commotae sunt abyssi.
18 A felhők ontották a vizet, megzendültek a fellegek, nyilaid repültek.	18 Effuderunt aquas nubila, vocem dederunt nubes, etenim sagittae tuae transeunt.
19 Mennydörgésed zengett a forgószélben, villámaid beragyogták a földkerekséget, rengett a föld és remegett.	19 Vox tonitrui tui in rota; illuxerunt coruscationes tuae orbi terrae, commota est et contremuit terra.
20 Tengeren vitt át utad, nagy vizeken vezetett át ösvényed és lábad nyoma nem volt látható.	20 In mari via tua, et semitae tuae in aquis multis; et vestigia tua non cognoscuntur.
21 Mint juhnyájat vezetted népedet Mózes és Áron kezével.	21 Deduxisti sicut oves populum tuum in manu Moysi et Aaron.