A zsoltárok könyve 77

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW JERUSALEM
1 A karvezetőnek. Iditun szerint. Ászáf zsoltára.	1 [For the choirmaster . . . Jeduthun Of Asaph Psalm] I cry to God in distress, I cry to God and he hearsme.
2 Hangosan kiáltok az Úrhoz, hangosan kérem Istent, hogy figyeljen rám.	2 In the day of my distress I sought the Lord; al night I tirelessly stretched out my hands, my heartrefused to be consoled.
3 Szorongatásom napján Istent keresem, éjjel is hozzá emelem kezeimet: nem lankadnak el. Nem akar megvigasztalódni a lelkem.	3 I sigh as I think of God, my spirit faints away as I ponder on him. Pause
4 Sóhajtozom, ha Istenről elmélkedem, eleped a lelkem, ha rá gondolok.	4 You kept me from closing my eyes, I was too distraught to speak;
5 Szememet ébren tartod, nyugtalan vagyok, beszélni sem tudok.	5 I thought of former times, years long past
6 A hajdani időkre gondolok, a régmúlt esztendők járnak eszemben.	6 I recalled; through the night I ponder in my heart, as I reflect, my spirit asks this question:
7 Szívem elmélkedik éjszaka, gondolkodom és töpreng a lelkem.	7 Is the Lord's rejection final? Will he never show favour again?
8 Vajon örökre elvet Isten, s nem kegyelmez többé?	8 Is his faithful love gone for ever? Has his Word come to an end for al time?
9 Végleg elfogyott irgalma, elmarad nemzedékről nemzedékre szálló ígérete?	9 Does God forget to show mercy? In anger does he shut off his tenderness?Pause
10 Elfelejtette Isten a könyörületességet, vagy haragjában visszatartja irgalmát?	10 And I said, 'This is what wounds me, the right hand of the Most High has lost its strength.'
11 Így szóltam: »Az az én bajom, hogy megváltozott a Fölségesnek jobbja.«	11 Remembering Yahweh's great deeds, remembering your wonders in the past,
12 Megemlékezem az Úr cselekedeteiről, megemlékezem csodáidról amelyeket kezdettől műveltél,	12 I reflect on al that you did, I ponder all your great deeds.
13 Elmélkedem minden műveden, és végzéseiddel foglalkozom.	13 God, your ways are holy! What god is as great as our God?
14 Isten, szentséges a te utad; Ki olyan nagy Isten, mint a mi Istenünk?	14 You are the God who does marvel ous deeds, brought nations to acknowledge your power,
15 Te vagy az Isten! Te csodákat művelsz, megmutattad a népeknek hatalmadat.	15 with your own arm redeeming your people, the children of Jacob and Joseph.Pause
16 Karoddal megváltottad népedet, Jákob és József fiait.	16 When the waters saw you, God, when the waters saw you they writhed in anguish, the very depthsshook with fear.
17 Láttak téged, Isten, a vizek, láttak téged a vizek és remegtek, és reszkettek a mélységek.	17 The clouds pelted down water, the sky thundered, your arrows shot back and forth.
18 A felhők ontották a vizet, megzendültek a fellegek, nyilaid repültek.	18 The rol ing of your thunder was heard, your lightning-flashes lit up the world, the earth shuddered andshook.
19 Mennydörgésed zengett a forgószélben, villámaid beragyogták a földkerekséget, rengett a föld és remegett.	19 Your way led over the sea, your path over the countless waters, and none could trace your footsteps.
20 Tengeren vitt át utad, nagy vizeken vezetett át ösvényed és lábad nyoma nem volt látható.	20 You guided your people like a flock by the hand of Moses and Aaron.
21 Mint juhnyájat vezetted népedet Mózes és Áron kezével.