A zsoltárok könyve 65

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Ének.	1 Magistro chori. Psalmus. David. Canticum.
2 Téged illet a dicséret, ó Isten, a Sionon; Neked mutatnak be áldozatot Jeruzsálemben.	2 Te decet hymnus, Deus, in Sion; et tibi reddetur votum in Ierusalem.
3 Te meghallgatod imádságomat, eléd járul minden test a gonoszság miatt.	3 Qui audis orationem, ad te omnis caro veniet propter iniquitatem.
4 Noha gonoszságaink elhatalmasodtak rajtunk, te megbocsátod vétkeinket.	4 Etsi praevaluerunt super nos impietates nostrae, tu propitiaberis eis.
5 Boldog, akit kiválasztasz és magadhoz fogadsz, aki udvaraidban lakhat. Hadd dúslakodjunk házad javaiban, szentséges templomodban!	5 Beatus, quem elegisti et assumpsisti; inhabitabit in atriis tuis. Replebimur bonis domus tuae, sanctitate templi tui.
6 Igazságodban csodálatosan meghallgatsz minket, mi szabadító Istenünk, reménysége a föld minden szélének, s a messze tengernek.	6 Mirabiliter in aequitate exaudies nos, Deus salutis nostrae, spes omnium finium terrae et maris longinqui.
7 Aki hatalmaddal megszilárdítottad a hegyeket, magadat erővel övezed.	7 Firmans montes in virtute tua, accinctus potentia.
8 Megfékezed a tenger zúgását, hullámainak bömbölését és a népek háborgását.	8 Compescens sonitum maris, sonitum fluctuum eius et tumultum populorum.
9 A föld határán lakók is félik jeleidet, ujjongásra készteted keletet és nyugatot.	9 Et timebunt, qui habitant terminos terrae, a signis tuis; exitus orientis et occidentis delectabis.
10 Meglátogatod a földet s elárasztod, elhalmozod bőséges javakkal. Isten folyója bővizű; Eledelt készítesz számukra, mert ez a rendelésed.	10 Visitasti terram et inebriasti eam; multiplicasti locupletare eam. Flumen Dei repletum est aquis; parasti frumenta illorum, quoniam ita parasti eam.
11 Barázdáit megitatod, göröngyeit elegyengeted, esővel felpuhítod és megáldod hajtásait.	11 Sulcos eius irrigans, glebas eius complanans; imbribus emollis eam, benedicis germini eius.
12 Jóságoddal koronázod az esztendőt, nyomodban bőség fakad.	12 Coronasti annum benignitate tua, et vestigia tua stillabunt pinguedinem.
13 A puszták legelői megkövérednek, vidámságot öltenek a halmok.	13 Stillabunt pascua deserti, et exsultatione colles accingentur.
14 Juhokkal telnek meg a mezők, gabonában bővelkednek a völgyek, örvendeznek és himnuszokat zengenek.	14 Induta sunt ovibus prata, et valles abundabunt frumento; clamabunt, etenim hymnum dicent.