A zsoltárok könyve 130

KÁLDI-NEOVULGÁTA	JERUSALEM
1 Zarándok-ének. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!	1 Cantique des montées. Des profondeurs je crie vers toi, Yahvé:
2 Uram, hallgasd meg szavamat! Legyen füled figyelmes hangos esedezésemre.	2 Seigneur, écoute mon appel. Que ton oreille se fasse attentive à l'appel de ma prière!
3 Uram, ha a vétkeket számon tartod, Uram, ki állhat meg előtted?	3 Si tu retiens les fautes, Yahvé, Seigneur, qui subsistera?
4 Hiszen tenálad a bocsánat, hogy féljünk téged.	4 Mais le pardon est près de toi, pour que demeure ta crainte.
5 Benned bízom, Uram. Lelkem bízik az ő szavában; várja	5 J'espère, Yahvé, elle espère, mon âme, en ta parole;
6 lelkem az Urat, jobban, mint az őr a hajnalt. Jobban, mint az őr a hajnalt,	6 mon âme attend le Seigneur plus que les veilleurs l'aurore; plus que les veilleurs l'aurore,
7 várja Izrael az Urat, mert az Úrnál van az irgalom, és bőséges nála a szabadítás.	7 qu'Israël attende Yahvé! Car près de Yahvé est la grâce, près de lui, l'abondance du rachat;
8 Ő megszabadítja Izraelt minden gonoszságától.	8 c'est lui qui rachètera Israël de toutes ses fautes.