A zsoltárok könyve 130

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Zarándok-ének. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!	1 Cantique des montées. Des profondeurs, j’ai crié vers toi, Seigneur,
2 Uram, hallgasd meg szavamat! Legyen füled figyelmes hangos esedezésemre.	2 Seigneur écoute mon appel! Que ton oreille se fasse accueillante au cri de ma prière.
3 Uram, ha a vétkeket számon tartod, Uram, ki állhat meg előtted?	3 Si tu tiens compte de nos dettes, Seigneur, qui donc, Seigneur, se maintiendra?
4 Hiszen tenálad a bocsánat, hogy féljünk téged.	4 Mais le pardon est près de toi, il fera qu’on te vénère.
5 Benned bízom, Uram. Lelkem bízik az ő szavában; várja	5 J’ai attendu, Seigneur, mon âme attendait et je faisais confiance à ta parole.
6 lelkem az Urat, jobban, mint az őr a hajnalt. Jobban, mint az őr a hajnalt,	6 Mon âme comptait sur le Seigneur, plus sûre que le veilleur de la venue du jour.
7 várja Izrael az Urat, mert az Úrnál van az irgalom, és bőséges nála a szabadítás.	7 Compte, Israël, compte sur le Seigneur, car la grâce est toujours là près de lui, et près de lui sont aussi ses délivrances.
8 Ő megszabadítja Izraelt minden gonoszságától.	8 Le Seigneur rachètera Israël et prendra sur lui ses dettes.