1 εξομολογησομαι σοι κυριε βασιλευ και αινεσω σε θεον τον σωτηρα μου εξομολογουμαι τω ονοματι σου | 1 Jézusnak, Sírák fiának imája. »Hadd magasztaljalak, Uram, királyom! És dicsérjelek téged, szabadító Istenem! |
2 οτι σκεπαστης και βοηθος εγενου μοι και ελυτρωσω το σωμα μου εξ απωλειας και εκ παγιδος διαβολης γλωσσης απο χειλεων εργαζομενων ψευδος και εναντι των παρεστηκοτων εγενου βοηθος και ελυτρωσω με | 2 Hadd hirdessem nevedet, mert segítőm és oltalmazóm lettél! |
3 κατα το πληθος ελεους και ονοματος σου εκ βρυγμων ετοιμον εις βρωμα εκ χειρος ζητουντων την ψυχην μου εκ πλειονων θλιψεων ων εσχον | 3 Megmentetted testemet az enyészettől, a gonosz nyelv tőrétől, a hazugságot cselekvők ajkától, és megsegítettél a támadókkal szemben. |
4 απο πνιγμου πυρας κυκλοθεν και εκ μεσου πυρος ου ουκ εξεκαυσα | 4 Megmentettél neved nagy irgalma szerint a prédára leső ordítozóktól, |
5 εκ βαθους κοιλιας αδου και απο γλωσσης ακαθαρτου και λογου ψευδους | 5 és azok kezéből, akik életemre törtek, a nagy szorongatásból, amely körülvett engem, |
6 βασιλει διαβολη γλωσσης αδικου ηγγισεν εως θανατου η ψυχη μου και η ζωη μου ην συνεγγυς αδου κατω | 6 a fojtó lángtól, amely körülvett, úgyhogy meg sem perzselődtem a tűzben, |
7 περιεσχον με παντοθεν και ουκ ην ο βοηθων ενεβλεπον εις αντιλημψιν ανθρωπων και ουκ ην | 7 az alvilág méhének mélységéből, az elvetemült nyelvtől és a hazug beszédtől, a gonosz királytól és az álnok nyelvtől. |
8 και εμνησθην του ελεους σου κυριε και της εργασιας σου της απ' αιωνος οτι εξαιρη τους υπομενοντας σε και σωζεις αυτους εκ χειρος εχθρων | 8 Mindhalálig dicsérje lelkem az Urat, |
9 και ανυψωσα απο γης ικετειαν μου και υπερ θανατου ρυσεως εδεηθην | 9 mert életem közel járt az alvilághoz odalenn. |
10 επεκαλεσαμην κυριον πατερα κυριου μου μη με εγκαταλιπειν εν ημεραις θλιψεως εν καιρω υπερηφανιων αβοηθησιας αινεσω το ονομα σου ενδελεχως και υμνησω εν εξομολογησει | 10 Körültekintettem mindenfelé, de nem volt, aki segítsen, segítség után néztem az emberek között, de hiába! |
11 και εισηκουσθη η δεησις μου εσωσας γαρ με εξ απωλειας και εξειλου με εκ καιρου πονηρου | 11 Megemlékeztem ekkor irgalmadról, Uram, és a régi időben véghezvitt művedről, |
12 δια τουτο εξομολογησομαι σοι και αινεσω σε και ευλογησω τω ονοματι κυριου | 12 hogy megmentetted a benned bízókat, Uram, és kiszabadítottad őket a pogányok kezéből. |
13 ετι ων νεωτερος πριν η πλανηθηναι με εζητησα σοφιαν προφανως εν προσευχη μου | 13 Fölemeltem a földről szavamat, és könyörögtem, hogy megmeneküljek a haláltól. |
14 εναντι ναου ηξιουν περι αυτης και εως εσχατων εκζητησω αυτην | 14 Kiáltottam az Úrhoz: ‘Ó, Uram, te atyám vagy, ne hagyj el szorongatásom napján, a kevélyek idejében, amikor segítség nélkül maradok! |
15 εξ ανθους ως περκαζουσης σταφυλης ευφρανθη η καρδια μου εν αυτη επεβη ο πους μου εν ευθυτητι εκ νεοτητος μου ιχνευον αυτην | 15 Hadd dicsérjem nevedet szüntelen, és magasztalva emlegessem!’« Imám ekkor meghallgatásra talált. |
16 εκλινα ολιγον το ους μου και εδεξαμην και πολλην ευρον εμαυτω παιδειαν | 16 Megszabadítottál a romlástól, és megmentettél a szorongatás napjától. |
17 προκοπη εγενετο μοι εν αυτη τω διδοντι μοι σοφιαν δωσω δοξαν | 17 Ezért magasztallak, dicsőítelek, és áldom az Úr nevét! |
18 διενοηθην γαρ του ποιησαι αυτην και εζηλωσα το αγαθον και ου μη αισχυνθω | 18 Amikor még ifjú voltam, mielőtt utakra indultam, kértem a bölcsességet, nyilvánosan, imámban. |
19 διαμεμαχισται η ψυχη μου εν αυτη και εν ποιησει νομου διηκριβασαμην τας χειρας μου εξεπετασα προς υψος και τα αγνοηματα αυτης επενθησα | 19 A templom előtt könyörögtem érte, hogy szüntelen feléje törekszem, és az kivirágzott, mint a korán érő szőlő. |
20 την ψυχην μου κατευθυνα εις αυτην και εν καθαρισμω ευρον αυτην καρδιαν εκτησαμην μετ' αυτης απ' αρχης δια τουτο ου μη εγκαταλειφθω | 20 Szívem örömét lelte benne, egyenes úton járt a lábam, és ifjúkoromtól fogva a nyomában jártam. |
21 και η κοιλια μου εταραχθη του εκζητησαι αυτην δια τουτο εκτησαμην αγαθον κτημα | 21 Kissé hozzá hajtottam fülemet, és befogadtam, |
22 εδωκεν κυριος γλωσσαν μοι μισθον μου και εν αυτη αινεσω αυτον | 22 nagy bölcsességre tettem szert, és nagy előmenetelt tettem benne. |
23 εγγισατε προς με απαιδευτοι και αυλισθητε εν οικω παιδειας | 23 Dicsőítem őt, aki bölcsességet adott nekem! |
24 τι οτι υστερεισθαι λεγετε εν τουτοις και αι ψυχαι υμων διψωσι σφοδρα | 24 Eltökéltem, hogy gyakorlom is, buzgólkodtam a jóban, és nem vallok szégyent. |
25 ηνοιξα το στομα μου και ελαλησα κτησασθε εαυτοις ανευ αργυριου | 25 Küszködött érte a lelkem, és amikor gyakoroltam, megerősödtem. |
26 τον τραχηλον υμων υποθετε υπο ζυγον και επιδεξασθω η ψυχη υμων παιδειαν εγγυς εστιν ευρειν αυτην | 26 A magasba emeltem kezemet, és sirattam annak nem tudását. |
27 ιδετε εν οφθαλμοις υμων οτι ολιγον εκοπιασα και ευρον εμαυτω πολλην αναπαυσιν | 27 Feléje irányítottam lelkemet, és megleltem, amikor megismertem. |
28 μετασχετε παιδειας εν πολλω αριθμω αργυριου και πολυν χρυσον κτησασθε εν αυτη | 28 Általa nyertem értelmességet kezdettől fogva, ezért nem is akarom elhagyni. |
29 ευφρανθειη η ψυχη υμων εν τω ελεει αυτου και μη αισχυνθειητε εν αινεσει αυτου | 29 Égett a bensőm, hogy keressem, azért el is nyertem, mint értékes vagyont. |
30 εργαζεσθε το εργον υμων προ καιρου και δωσει τον μισθον υμων εν καιρω αυτου . | 30 Nyelvet adott nekem az Úr jutalmul, dicsérni is kívánom őt vele. Jertek hozzám ti, akik a tudás híján vagytok, gyülekezzetek iskolámba! Miért késlekedtek még? Mi a kifogásotok? Hiszen lelketek szomjazik nagyon! Megnyitottam számat és mondtam: »Szerezzetek magatoknak bölcsességet ingyen! Hajtsátok nyakatokat igája alá, és fogadja be lelketek az intelmet, mert közel van annak megtalálása. Lássátok saját szemetekkel, hogy bár keveset fáradtam, mégis bőséges megnyugvást találtam magamnak. Fogadjátok be tanításomat minél többen, mert ezüstöt, bőséges aranyat szereztek vele! Örvendjen lelketek az ő irgalmasságának, és ne szégyelljétek az ő dicséretét! Végezzétek el dolgotokat még idő előtt, akkor megadja jutalmatokat idejében!« |