Psalms 53

DOUAI-RHEIMS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Unto the end, for Maeleth, understandings to David. The fool said in his hear t: There is no God.	1 A karvezetőnek. A »Mahálát« szerint. Maszkíl Dávidtól. Így szól szívében az esztelen: »Nincs Isten.«
2 They are corrupted, and become abominable in iniquities: there is none that doth good.	2 Romlottak lettek és utálatosságokat művelnek, nincs, aki jót cselekedne.
3 God looked down from heaven on the children of men: to see if there were any that did understand, or did seek God.	3 Lenéz Isten a mennyből az emberek fiaira, hogy lássa: van-e még okos, aki Istenre gondol?
4 All have gone aside, they are become unprofitable together, there is none that doth good, no not one.	4 Elfordultak mindannyian, megromlottak valamennyien; Nincs, aki jót cselekedne, nincs egyetlen egy sem!
5 Shall not all the workers of iniquity know, who eat up my people as they eat bread?	5 Nemde mind értelmetlenek, akik gonoszat tesznek, s fölfalják népemet, mint a kenyeret? Nem hívják segítségül Istent,
6 They have not called upon God: there have they trembled for fear, where there was no fear. For God hath scattered the bones of them that please men: they have been confounded, because God hath despised them.	6 és ott remegnek és félnek, ahol félni nem kell. Mert Isten szétszórta azoknak a csontjait, akik téged szorongattak, szégyenbe jutottak, mert Isten elvetette őket.
7 Who will give out of Sion the salvation of Israel? when God shall bring back the captivity of his people, Jacob shall rejoice, and Israel shall be glad.	7 Bárcsak eljönne Izrael segítsége Sionból! Ha majd Isten jóra fordítja népe sorsát, ujjong majd Jákob és örvendezik majd Izrael.