Psalmi 63

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Psalmus. David, cum in deserto Iudae commoraretur.	1 Dávid zsoltára, amikor Júda sivatagjában tartózkodott.
2 Deus, Deus meus es tu, ad te de luce vigilo. Sitivit in te anima mea, te desideravit caro mea. In terra deserta et arida et inaquosa,	2 Isten, én Istenem, pirkadatkor már előtted virrasztok. Téged szomjaz a lelkem, utánad sóvárog a testem, puszta, úttalan, víztelen vidéken.
3 sic in sancto apparui tibi, ut viderem virtutem tuam et gloriam tuam.	3 Bárcsak megjelenhetnék előtted a szent helyen, és láthatnám hatalmadat és dicsőségedet!
4 Quoniam melior est misericordia tua super vitas, labia mea laudabunt te.	4 Hisz irgalmad jobb, mint az élet, ajkam téged dicsér.
5 Sic benedicam te in vita mea et in nomine tuo levabo manus meas.	5 Áldani akarlak, amíg csak élek, és nevedben emelem fel kezemet.
6 Sicut adipe et pinguedine repleatur anima mea, et labiis exsultationis laudabit os meum.	6 Szinte zsírral és kövérséggel telik el a lelkem, ujjong az ajkam és dicsér a szám.
7 Cum memor ero tui super stratum meum, in matutinis meditabor de te,	7 Ha reggelenként rólad elmélkedem, rád gondolok fekvőhelyemen.
8 quia fuisti adiutor meus, et in velamento alarum tuarum exsultabo.	8 Hisz te megsegítettél engem, és szárnyad árnyékában örvendezhetem.
9 Adhaesit anima mea post te, me suscepit dextera tua.	9 Lelkem tehozzád tapad, és jobbod erősen tart engem.
10 Ipsi vero in ruinam quaesierunt animam meam, introibunt in inferiora terrae,	10 Akik pedig meg akarják rontani életemet, lesüllyednek a föld mélységeibe,
11 tradentur in potestatem gladii, partes vulpium erunt.	11 kard hatalmába kerülnek, sakálok osztályrésze lesznek.
12 Rex vero laetabitur in Deo; gloriabuntur omnes, qui iurant in eo, quia obstructum est os loquentium iniqua.	12 Örvendezik akkor majd a király Istenben; Akik rá esküsznek, diadalmaskodnak valamennyien, mert elnémul a szája azoknak, akik gonoszat beszélnek.