SCRUTATIO

Sabato, 18 ottobre 2025 - San Luca evangelista ( Letture di oggi)

Софонія 2


font
БібліяKÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Збирайтеся докупи, збирайтесь, народе безсоромний,1 Szálljatok magatokba, térjetek magatokba, ti szeretetre nem méltó nép,
2 докіль ще рішення не привело того дня, коли всі зникнуть, мов полова; докіль на вас не зійшов палкий гнів Господній, докіль на вас не прийшов день Господнього гніву.2 mielőtt bekövetkezik a rendelés, és szétszóródtok, mint a tovaszálló pelyva, mielőtt rátok jönne az Úr izzó haragja, mielőtt rátok jönne az Úr haragjának napja!
3 Шукайте Господа, ви всі, смиренні краю, що його веління виконували; шукайте справедливости, смиренности шукайте: може, знайдете захист у день Господнього гніву.3 Keressétek az Urat valamennyien, ti alázatosai a földnek, akik az ő törvénye szerint cselekszetek; törekedjetek az igazságra, törekedjetek az alázatosságra, hátha így rejtekhelyet találtok az Úr haragjának napján!
4 Бо Газа збезлюдніє, Аскалон опустіє, опівдні з Ашдоду всіх повиганяють, а Екрон викорінений буде.4 Mert rommá lesz Gáza, és pusztasággá Askalon; fényes nappal elűzik Asdódot, és kiirtják Akkaront.
5 Ой, горе мешканцям помор’я, народові-керетіям! Слово Господнє проти вас, о Ханаане, краю філістимлянський! Я тебе знищу так, що не буде мешканців.5 Jaj nektek, tengerpart lakói, krétaiak nemzetsége! Az Úr igéje így szól rólad, Kánaán, filiszteusok földje: »Bizony, elpusztítalak, úgyhogy lakosod nem marad!«
6 Помор’я стане пасовиськом, для пастухів луками, кошарою для овець.6 És a tengerpart pásztorok pihenőhelyévé lesz, és juhok aklaivá;
7 Воно дістанеться останкам дому Юди, і вони там пастимуть. Увечорі відпочиватимуть у будинках аскалонських, бо Господь, Бог їхній, до них навідається, і поверне їх з неволі.7 és vidéke Júda házának maradékára száll, ők legeltetnek majd rajta, és Askalon házaiban térnek este nyugovóra, mert meglátogatja őket az Úr, az ő Istenük, és jóra fordítja sorsukat.
8 Я чув наругу Моава та образи синів Аммона, коли вони знущалися над моїм народом і величалися своїм краєм.8 »Hallottam Moáb gyalázkodását, és Ammon fiainak káromlásait, melyekkel népemet gyalázták, és hetvenkedtek területével szemben.
9 Тому так певно, як живу я, — слово Господа сил, Бога Ізраїля, — Моав напевне, як Содом, буде, сини ж Аммона, як Гомора: кропиви займищем, проваллям соли, пустинею навіки. Останок мого люду займе їх як здобич, решта мого народу їх забере у спадщину.9 Ezért életemre mondom, én – mondja a Seregek Ura, Izrael Istene –, hogy Moáb olyanná lesz mint Szodoma, és Ammon fiai olyanokká, mint Gomorra: tövises sivataggá, sóhalmazzá, és pusztasággá mindörökké. Népem maradéka rabolja ki majd őket, és nemzetemnek megmaradottjai veszik majd birtokukba őket.«
10 Це буде їм за їхню гординю, за те, що глузували й величались над народом Господа сил.10 Ez történik majd velük kevélységükért, mert káromolták a Seregek Urának népét, és hetvenkedtek vele szemben.
11 Страшним Господь їм стане, бо вигубить усіх богів землі, й тоді всі острови народів поклоняться йому, кожен із свого місця.11 Félelmetesnek bizonyul az Úr velük szemben, mert ő megsemmisíti a föld minden istenét, és őt imádja majd mindenki a maga lakóhelyén, a nemzetek valamennyi szigete.
12 І ви, етіопи, теж поляжете від меча мого.12 »Titeket is, etiópok, megöl majd az én kardom!«
13 Він і на північ простягне свою руку і знищить Асирію. Він з Ніневії зробить руїну, суху, немов пустиня.13 Kiterjeszti kezét észak felé is, és elveszti Asszúrt, és pusztasággá teszi Ninivét, kietlen sivataggá.
14 І всі звірі різноманітні стадами спочиватимуть посеред неї. І пелікан і чапля ночуватимуть на різьбових її окрасах, і сови співатимуть у вікнах, і опустіння буде на одвірках, бо окладини кедрові зникнуть.14 Nyájak heverésznek majd benne, az állatok mindenféle fajtája: pelikán és sündisznó alszik majd oszlopai között; éneklő madár szól ablakain, és holló tanyázik szemöldökfáin, mert lehullott a cédrusburkolat.
15 Оце — воно те місто, те веселе, що сиділо собі безпечно й що мовляло у своїм серці: «Я! Немає більш нікого побіч мене!» І як же воно стало руїною, леговищем для звірів? Хто лиш проходитиме попри нього, — засвище й махне рукою.15 Ilyenné lesz a dicső város, mely oly nyugodtan lakott, mely azt gondolta magában: »Csak én! És rajtam kívül nincs több ilyen!« Hogy is lett ily pusztasággá, vadállatok tanyájává? Mindenki, aki átmegy rajta, fütyül, és a kezével legyint.