Livro dos Salmos 40

SAGRADA BIBLIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ao mestre de canto. Salmo de Davi. Esperei no Senhor com toda a confiança. Ele se inclinou para mim, ouviu meus brados.	1 A karvezetőnek. Dávid zsoltára.
2 Tirou-me de uma fossa mortal, de um charco de lodo; assentou-me os pés numa rocha, firmou os meus passos;	2 Várva-vártam az Urat, s ő lehajolt hozzám.
3 pôs-me nos lábios um novo cântico, um hino à glória de nosso Deus. Muitos verão essas coisas e prestarão homenagem a Deus, e confiarão no Senhor.	3 Meghallgatta könyörgésemet, kihúzott a nyomorúság verméből, a sár fertőjéből; Lábamat kősziklára helyezte, lépésemet biztossá tette.
4 Feliz o homem que pôs sua esperança no Senhor, e não segue os idólatras nem os apóstatas.	4 Új éneket adott számba, Istenünket dicsérő szózatot. Sokan látják és félelem fogja el őket, s az Úrba vetik reményüket.
5 Senhor, meu Deus, são maravilhosas as vossas inumeráveis obras e ninguém vos assemelha nos desígnios para conosco. Eu quisera anunciá-los e divulgá-los, mas são mais do que se pode contar.	5 Boldog az az ember, aki az Úrba vetette reményét, s aki nem tart a gőgösöktől, a hazugságra vetemedőktől.
6 Não vos comprazeis em nenhum sacrifício, em nenhuma oferenda, mas me abristes os ouvidos: não desejais holocausto nem vítima de expiação.	6 Sokat tettél értünk, Uram, én Istenem, csodáiddal és terveiddel: nincs hozzád hasonló senki sem! Hirdetni akarom őket és beszélni róluk, de túl sok ahhoz, hogy számba vehetném.
7 Então eu disse: Eis que eu venho. No rolo do livro está escrito de mim:	7 Vágóáldozatot és ételáldozatot nem kívántál, hanem testet készítettél nekem. Égő- s bűnért való áldozatot nem követeltél,
8 fazer vossa vontade, meu Deus, é o que me agrada, porque vossa lei está no íntimo de meu coração.	8 ezért így szóltam: »Íme, eljövök! A könyvtekercsben meg van írva rólam,
9 Anunciei a justiça na grande assembléia, não cerrei os meus lábios, Senhor, bem o sabeis.	9 hogy teljesítsem akaratodat. Ezt akarom, én Istenem, törvényed a szívemben van.«
10 Não escondi vossa justiça no coração, mas proclamei alto vossa fidelidade e vossa salvação. Não ocultei a vossa bondade nem a vossa fidelidade à grande assembléia.	10 Nagy gyülekezet előtt hirdetem igazságodat; Íme nem tartom vissza ajkamat, Uram, te tudod!
11 E vós, Senhor, não me recuseis vossas misericórdias; protejam-me sempre vossa graça e vossa fidelidade,	11 Igazságodat nem rejtem el szívemben, hűségedet és segítségedet hirdetem. Nem titkolom irgalmadat és hűségedet a nagy gyülekezetben.
12 porque males sem conta me cercaram. Minhas faltas me pesaram, a ponto de não agüentar vê-las; mais numerosas que os cabelos de minha cabeça. Sinto-me desfalecer.	12 Te, Uram, ne vond meg irgalmadat tőlem; Kegyelmed és hűséged tartson fenn mindenkor engem,
13 Comprazei-vos, Senhor, em me livrar. Depressa, Senhor, vinde em meu auxílio.	13 mert számtalan veszély környékez; utolértek gonoszságaim, fel sem tudok tekinteni, számosabbak, mint a hajszál fejemen, és a szívem is elhagyott engem.
14 Sejam confundidos e humilhados os que procuram arrebatar-me a vida. Recuem e corem de vergonha os que se comprazem com meus males.	14 Teljék kedved, Uram, megmentésemben, Uram, siess segítségemre.
15 Fiquem atônitos, cheios de confusão, os que me dizem: Bem feito! Bem feito!	15 Jöjjenek zavarba mind és szégyenüljenek meg, akik életemre törnek, hogy elvegyék. Hátráljanak meg és piruljanak, akik rosszat akarnak nekem.
16 Ao contrário, exultem e se alegrem em vós todos os que vos procuram; digam sem cessar aqueles que desejam vosso auxílio: Glória ao Senhor.	16 Dermedjenek meg zavarukban, akik azt mondják: »Úgy kell neked!«
17 Quanto a mim, sou pobre e desvalido, mas o Senhor vela por mim. Sois meu protetor e libertador: ó meu Deus, não tardeis.	17 Ujjongjanak s örvendezzenek benned mindazok, akik téged keresnek; »Magasztaltassék az Úr!« – mondják mindenkor, akik örvendeznek szabadításodon.
	18 Bár én koldus vagyok és szegény, az Úr majd gondoskodik rólam. Segítőm és szabadítóm te vagy, Istenem, ne késlekedj!