ΨΑΛΜΟΙ - Salmi - Psalms 55

LXX	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 εις το τελος υπερ του λαου του απο των αγιων μεμακρυμμενου τω δαυιδ εις στηλογραφιαν οποτε εκρατησαν αυτον οι αλλοφυλοι εν γεθ	1 A karvezetőnek. Lantra. Maszkíl Dávidtól.
2 ελεησον με κυριε οτι κατεπατησεν με ανθρωπος ολην την ημεραν πολεμων εθλιψεν με	2 Hallgasd meg, Isten, könyörgésemet, ne rejtőzz el esdeklésem elől;
3 κατεπατησαν με οι εχθροι μου ολην την ημεραν οτι πολλοι οι πολεμουντες με απο υψους	3 Figyelj rám és hallgass meg engem. Elcsüggedtem küzdelmemben, meggyötört
4 ημερας φοβηθησομαι εγω δε επι σοι ελπιω	4 az ellenség kiáltozása, a bűnösök szorongatása. Hiszen veszedelmet zúdítanak rám, haragjukban ellenségeskednek velem.
5 εν τω θεω επαινεσω τους λογους μου ολην την ημεραν επι τω θεω ηλπισα ου φοβηθησομαι τι ποιησει μοι σαρξ	5 Szívem remeg bennem, halálos félelem szállt meg engem.
6 ολην την ημεραν τους λογους μου εβδελυσσοντο κατ' εμου παντες οι διαλογισμοι αυτων εις κακον	6 Elfogott a reszketés és a félelem, és sötétség borított el engem.
7 παροικησουσιν και κατακρυψουσιν αυτοι την πτερναν μου φυλαξουσιν καθαπερ υπεμειναν την ψυχην μου	7 Így szóltam: »Bár szárnyam volna, mint a galambnak, hogy elszállhatnék s megpihenhetnék!
8 υπερ του μηθενος σωσεις αυτους εν οργη λαους καταξεις ο θεος	8 Bizony messzire menekülnék, s a pusztában ütném fel lakóhelyemet!
9 την ζωην μου εξηγγειλα σοι εθου τα δακρυα μου ενωπιον σου ως και εν τη επαγγελια σου	9 Ott várnám azt, aki megszabadít a szélvésztől és a vihartól.«
10 επιστρεψουσιν οι εχθροι μου εις τα οπισω εν η αν ημερα επικαλεσωμαι σε ιδου εγνων οτι θεος μου ει συ	10 Sújts le, Uram! Zavard össze nyelvüket, mert gonoszságot és viszályt látok a városban.
11 επι τω θεω αινεσω ρημα επι τω κυριω αινεσω λογον	11 Éjjel-nappal körüljárnak falain,
12 επι τω θεω ηλπισα ου φοβηθησομαι τι ποιησει μοι ανθρωπος	12 Benne pedig jogtalanság, nyomorúság és álnokság, és utcáin nem szűnik meg a csalás és a rászedés.
13 εν εμοι ο θεος αι ευχαι ας αποδωσω αινεσεως σοι	13 Mert ha ellenségem szórna rám átkokat, azt elviselném könnyedén; És ha gyűlölőm sértegetne, előle talán elrejtőznék.
14 οτι ερρυσω την ψυχην μου εκ θανατου και τους ποδας μου εξ ολισθηματος του ευαρεστησαι ενωπιον του θεου εν φωτι ζωντων	14 Hanem te teszed, aki velem egyet akartál, jó ismerősöm és bizalmas barátom voltál,
	15 aki velem együtt etted az édes étkeket: akivel együtt jártunk az Isten házába.
	16 Érje el az ilyeneket a halál, elevenen szálljanak az alvilágba, mert gonoszság lakik hajlékukban és szívükben.
	17 Én azonban Istenhez kiáltok, s az Úr megszabadít engem.
	18 Este, reggel, délben panaszkodom, sóhajtok, s ő meghallja szavamat.
	19 Békességben megszabadítja lelkemet azoktól, akik rámtámadnak.
	20 Isten, aki öröktől fogva létezik, meghallgat és megalázza őket, mert az ilyenek meg nem változnak, nem félik Istent.
	21 Társaira emelte kezét, szövetségét meggyalázta.
	22 Ajkai a vajnál lágyabbak, de szíve háborúsággal teli. Szavai simábbak az olajnál, ugyanakkor azonban kivont kardok.
	23 Vesd az Úrra gondodat, s ő majd gondoskodik rólad; Nem engedi soha, hogy ingadozzék az igaz.
	24 Isten, te letaszítod őket a pusztulás vermébe. A vérengző és álnok emberek életük felét sem érik el; Ezért bízom én, Uram, tebenned!