Levél a galatáknak 4

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Mondom pedig: Amíg az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a szolgától, bár mindennek ura,	1 Dico autem: Quanto tempore heres parvulus est, nihil differt a servo, cumsit dominus omnium,
2 hanem gyámok és gondviselők alatt van az apjától előre meghatározott időig.	2 sed sub tutoribus est et actoribus usque ad praefinitumtempus a patre.
3 Így mi is, amíg kiskorúak voltunk, a világ elemeinek szolgasága alatt voltunk.	3 Ita et nos, cum essemus parvuli, sub elementis mundi eramusservientes;
4 De amikor elérkezett az idők teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született, és a törvény alattvalója lett,	4 at ubi venit plenitudo temporis, misit Deus Filium suum, factum exmuliere, factum sub lege,
5 hogy azokat, akik a törvény alatt voltak, megváltsa, és elnyerjük a fogadott fiúságot.	5 ut eos, qui sub lege erant, redimeret, ut adoptionemfiliorum reciperemus.
6 Mivel pedig fiak vagytok, Isten elküldte Fiának Lelkét szívünkbe, aki azt kiáltja: »Abba, Atya!«	6 Quoniam autem estis filii, misit Deus Spiritum Filii suiin corda nostra clamantem: “ Abba, Pater! ”.
7 Tehát többé nem vagy már szolga, hanem fiú; ha pedig fiú, akkor örökös is az Isten által.	7 Itaque iam non es servus sedfilius; quod si filius, et heres per Deum.
8 Azelőtt ugyan, mivel Istent nem ismertétek, azoknak szolgáltatok, amik természet szerint nem istenek;	8 Sed tunc quidem ignorantes Deum, his, qui natura non sunt dii, servistis;
9 de most, amikor megismertétek Istent, sőt ismertek vagytok Isten előtt, hogyan fordultok ismét az erőtlen és szegényes elemekhez, hogy azoknak újból szolgáljatok?	9 nunc autem, cum cognoveritis Deum, immo cogniti sitis a Deo, quomodoconvertimini iterum ad infirma et egena elementa, quibus rursus ut antea servirevultis?
10 Napokat tartotok meg és hónapokat, időket és esztendőket!	10 Dies observatis et menses et tempora et annos!
11 Féltelek titeket, hogy talán hiába fáradoztam köztetek.	11 Timeo vos, ne fortesine causa laboraverim in vobis.
12 Legyetek olyanok, mint én, mert én is olyan vagyok, mint ti; kérve-kérlek titeket, testvérek! Semmivel sem bántottatok meg.	12 Estote sicut ego, quia et ego sicut vos; fratres, obsecro vos. Nihil melaesistis;
13 Hiszen tudjátok, hogy a test erőtlenségében hirdettem nektek először az evangéliumot;	13 scitis autem quia per infirmitatem carnis pridem vobisevangelizavi,
14 és azt, ami kísértésetekre szolgálhatott testemben, nem vetettétek meg, és meg sem utáltátok, hanem úgy fogadtatok engem, mint Isten angyalát, mint Krisztus Jézust.	14 et tentationem vestram in carne mea non sprevistis nequerespuistis, sed sicut angelum Dei excepistis me, sicut Christum Iesum.
15 Hova lett hát az akkori boldogságtok? Mert tanúsítom rólatok, hogy ha lehetett volna, a szemeteket is kivájtátok volna és nekem adtátok volna.	15 Ubi est ergo beatitudo vestra? Testimonium enim perhibeo vobis, quia, sifieri posset, oculos vestros eruissetis et dedissetis mihi.
16 Hát ellenségetek lettem, mert igazat mondok nektek?	16 Ergo inimicusvobis factus sum, verum dicens vobis?
17 Nem jó szándékkal buzgólkodnak körülöttetek, hanem el akarnak tőlem szakítani titeket, hogy aztán értük buzgólkodjatok.	17 Aemulantur vos non bene, sed excluderevos volunt, ut illos aemulemini.
18 Jó dolog mindenkor buzgólkodnotok a jóban, nemcsak akkor, amikor jelen vagyok köztetek,	18 Bonum est autem aemulari in bono semper, etnon tantum cum praesens sum apud vos,
19 fiacskáim, akiket fájdalommal szülök újra, míg Krisztus kialakul bennetek!	19 filioli mei, quos iterum parturio,donec formetur Christus in vobis!
20 Szeretnék most nálatok lenni, és más hangon beszélni, mert nem tudom, miként is kellene szólnom hozzátok.	20 Vellem autem esse apud vos modo et mutarevocem meam, quoniam incertus sum in vobis.
21 Mondjátok meg nekem ti, akik a törvény alatt akartok lenni: nem halljátok a törvényt?	21 Dicite mihi, qui sub lege vultis esse: Legem non auditis?
22 Mert írva van: Ábrahámnak két fia volt, egy a szolgálótól, és egy a szabad asszonytól .	22 Scriptum estenim quoniam Abraham duos filios habuit, unum de ancilla et unum de libera.
23 De az, aki a szolgálótól volt, test szerint született, aki pedig a szabad asszonytól, ígéret folytán.	23 Sed qui de ancilla, secundum carnem natus est; qui autem de libera, perpromissionem.
24 Ezeket példázatképpen mondták; mert ezek az asszonyok a két szövetséget jelentik: az egyik a Sínai-hegyről valót, amely szolgaságra szül, ez Hágár.	24 Quae sunt per allegoriam dicta; ipsae enim sunt duo Testamenta,unum quidem a monte Sinai, in servitutem generans, quod est Agar.
25 Hágár voltaképpen az Arábiában levő Sínai-hegyet jelenti, s megfelel a mostani Jeruzsálemnek; ugyanis fiaival együtt szolgaságban él.	25 Illud veroAgar mons est Sinai in Arabia, respondet autem Ierusalem, quae nunc est; servitenim cum filiis suis.
26 A magasságbeli Jeruzsálem pedig szabad: ez a mi anyánk.	26 Illa autem, quae sursum est Ierusalem, libera est, quaeest mater nostra;
27 Mert írva van: »Örülj, te magtalan, aki nem szülsz; ujjongj és kiálts, aki nem vajúdsz, mert több a fia az elhagyottnak, mint annak, akinek férje van«.	27 scriptum est enim: “ Laetare, sterilis, quae non paris, erumpe et exclama, quae non parturis, quia multi filii desertae magis quam eius, quae habet virum ”.
28 Ti pedig, testvérek, mint ahogy Izsák, az ígéret fiai vagytok.	28 Vos autem, fratres, secundum Isaac promissionis filii estis.
29 De amint akkor az, aki test szerint született, üldözte a lélek szerint valót, úgy van most is.	29 Sed quomodotunc, qui secundum carnem natus fuerat, persequebatur eum, qui secundumspiritum, ita et nunc.
30 De mit mond az Írás? »Űzd el a szolgálót és fiát, mert a szolgáló fia nem fog örökölni a szabad asszony fiával« .	30 Sed quid dicit Scriptura? “ Eice ancillam et filiumeius; non enim heres erit filius ancillae cum filio liberae ”.
31 Tehát, testvérek, nem a szolgálónak vagyunk fiai, hanem a szabad asszonynak.	31 Itaque,fratres, non sumus ancillae filii sed liberae.