Jeremiás könyve 2

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW JERUSALEM
1 Így hangzott az Úr igéje hozzám:	1 The word of Yahweh came to me, saying,
2 »Menj, és kiáltsd Jeruzsálem fülébe: Így szól az Úr: Emlékszem rád: ifjúkorod hűségére, jegyességed idejének szeretetére; amikor utánam jöttél a pusztában, a be nem vetett földön.	2 'Go and shout this in Jerusalem's ears: 'Yahweh says this: "I remember your faithful love, the affection ofyour bridal days, when you fol owed me through the desert, through a land unsown.
3 Szent tulajdona Izrael az Úrnak, termésének zsengéje; akik eszik, mind megbűnhődnek, baj jön rájuk, – mondja az Úr. –	3 Israel was sacred to Yahweh; the first-fruits of his harvest; al who ate this incurred guilt, disaster befelthem, Yahweh declares." '
4 Halljátok az Úr igéjét, Jákob háza, és Izrael házának minden nemzetsége!	4 Listen to Yahweh's word, House of Jacob and al the families of the House of Israel.
5 Így szól az Úr: Milyen gonoszságot találtak bennem atyáitok, hogy eltávolodtak tőlem? A semmiség után mentek, és semmivé lettek.	5 Yahweh says this, 'What did your ancestors find wrong in me for them to have deserted me so far as tofol ow Futility and become futile themselves?
6 Nem mondták: ‘Hol van az Úr, aki felhozott minket Egyiptom földjéről, aki vezetett minket a sivatagban, a puszta és szakadékos földön, a szikkadt és homályos földön, a földön, melyen senki sem jár, és ahol nem lakik ember?’	6 They never said, "Where is Yahweh, who brought us out of Egypt and led us through the desert, througha land of plains and ravines, through a land of drought, of shadow dark as death, a land through which no onepasses and where no human being lives?"
7 Bevezettelek titeket a gyümölcsöskert földjére, hogy egyétek annak gyümölcsét és javait; de amikor bejöttetek, tisztátalanná tettétek földemet, és örökségemet utálatossággá.	7 I brought you to a country of plenty, to enjoy its produce and good things; but when you entered youdefiled my country and made my heritage loathsome.
8 A papok nem mondták: ‘Hol van az Úr?’ A törvény magyarázói nem ismertek engem, és a pásztorok elpártoltak tőlem; a próféták Baál nevében prófétáltak, és azok után jártak, amik nem használnak.	8 The priests never asked, "Where is Yahweh?" Those skilled in the Law did not know me, the shepherdstoo rebel ed against me and the prophets prophesied by Baal and fol owed the Useless Ones.
9 Ezért még perbe szállok veletek, – mondja az Úr –, és fiaitok fiaival is perbe szállok.	9 So I must state my case against you once more, Yahweh declares, and state my case against yourchildren's children:
10 Keljetek csak át a kittiek szigeteire, és lássátok, küldjetek Kedárba, és figyeljetek jól! Lássátok: vajon történt-e ilyesmi?	10 Cross to the isles of the Kittim and look, send to Kedar and careful y observe, see if anything like thishas happened before!
11 Cserélt-e valamelyik nemzet isteneket? Pedig azok nem is istenek! Népem mégis fölcserélte Dicsőségét azzal, ami nem használ.	11 Does a nation change its gods? - and these are not gods at al ! Yet my people have exchanged theirGlory for the Useless One!
12 Borzadjatok el ettől, ti egek, irtózzatok és dermedjetek meg nagyon! – mondja az Úr. –	12 You heavens, stand aghast at this, horrified, utterly appalled, Yahweh declares.
13 Mert két gonoszságot művelt népem: engem elhagytak, az élő víz forrását, hogy ciszternákat ássanak maguknak, repedező ciszternákat, melyek nem tartják meg a vizet.	13 For my people have committed two crimes: they have abandoned me, the fountain of living water, anddug water-tanks for themselves, cracked water-tanks that hold no water.
14 Vajon szolga Izrael, vagy a házban született rabszolga? Miért lett prédává?	14 'Is Israel a slave? Was he born into serfdom, for him to be preyed on like this?
15 Oroszlánkölykök ordítanak fölötte, kieresztik hangjukat. Földjét pusztasággá tették, városai leégtek, nincs lakójuk.	15 Lions have roared at him, they have made their voices heard. They have left this country a desert, histowns lie burnt and uninhabited.
16 Memfisz és Tafnesz fiai is kopaszra nyírják fejed tetejét.	16 The people of Noph and Tahpanhes have shaved your skul !
17 Nemde ezt az okozza neked, hogy elhagytad az Urat, a te Istenedet, abban az időben, amikor vezetett az úton?	17 Have you not brought this on yourself, by abandoning Yahweh your God, when he was guiding you onyour way?
18 És most mi közöd Egyiptom útjához, hogy a Nílus vizét iszod? És mi közöd Asszíria útjához, hogy a Folyam vizét iszod?	18 What is the good of going to Egypt now to drink the water of the Nile? What is the good of going toAssyria to drink the water of the River?
19 Megfenyít téged saját gonoszságod, és elpártolásaid büntetnek téged. Tudd meg és lásd, milyen rossz és keserves, hogy elhagytad az Urat, a te Istenedet, és nincs benned félelem irántam! – mondja az Úr, a Seregek Istene. –	19 Your wickedness wil bring its own punishment, your infidelities wil bring you to book, so give thoughtand see how evil and bitter it is to abandon Yahweh your God and not to stand in awe of me, the Lord YahwehSabaoth declares.
20 Bizony, már régtől fogva összetörted igádat, széttépted bilincseidet, és azt mondtad: ‘Nem szolgálok!’ Mert minden magas dombon és minden zöldellő fa alatt lefekszel, mint egy parázna.	20 'It is long ago now since you broke your yoke, burst your bonds and said, "I wil not serve!" Yet on every high hil and under every green tree you have sprawled and played the whore.
21 Én mint nemes szőlőfajtát ültettelek el, mint egészen valódi magot; hogyan változtál át nekem idegen szőlőtő vadhajtásává?	21 Yet I had planted you, a red vine of completely sound stock. How is it you have turned into seedlings of a vine that is alien to me?
22 Ha meg is mosod magad lúggal, és bőven használsz is szappant, bűnöd szennyfolt marad előttem – mondja az Úristen. –	22 Even though you scrub yourself with soda and put in quantities of soap, the stain of your guilt would stilbe visible to me, the Lord Yahweh declares.
23 Hogyan mondhatod: ‘Nem vagyok tisztátalan, nem jártam a Baálok után?’ Nézd utadat a völgyben, ismerd fel, mit tettél, te gyors lábú tevekanca, mely össze-vissza futkos útjain!	23 How dare you say, "I am not defiled, I have not run after the Baals?" Look at your behaviour in theVal ey, realise what you have done.
24 Pusztához szokott vadszamár, mely érzéki vágyában levegő után kapkod! Gerjedelmét ki fékezhetné meg? Bárki keresi, nem kell fáradnia, rátalál a maga hónapjában.	24 A wild she-donkey, at home in the desert, snuffing the breeze in desire; who can control her when sheis on heat? Males need not trouble to look for her, they wil find her in her month.
25 Óvd lábadat a mezítláb járástól, és torkodat a szomjúságtól! De te így szóltál: ‘Hiába, nem lehet! Mert szeretem az idegeneket, és utánuk járok.’	25 Beware! Your own foot will go unshod, your own throat grow dry! But you said, "It is no use! No! For Ilove the Strangers and they are the ones I shal fol ow."
26 Ahogy megszégyenül a tolvaj, ha rajtakapják, úgy szégyenült meg Izrael háza: ők maguk, királyaik és fejedelmeik, papjaik és prófétáik,	26 'Like a thief ashamed at being caught, so wil the House of Israel be: they, their kings, their chief men,their priests and their prophets,
27 akik így szólnak a fához: ‘Atyám vagy te’, és a kőhöz: ‘Te szültél engem.’ Mert hátukat fordítják felém, és nem arcukat. De bajuk idején így szólnak majd: ‘Kelj fel, és szabadíts meg minket!’	27 who say to a piece of wood, "You are my father," and to a stone, "You gave birth to me." For they turn to me their backs, never their faces; yet when trouble comes they shout, "Get up! Save us!"
28 Hol vannak isteneid, melyeket alkottál magadnak? Keljenek fel, ha meg tudnak szabadítani bajod idején! Hiszen amennyi városaid száma, annyi lett az istened, Júda!	28 Where are your gods you made for yourself? Let them get up if they can save you when trouble comes!For you have as many gods as you have towns, Judah!
29 Miért pereltek velem? Mindnyájan elpártoltatok tőlem, – mondja az Úr. –	29 Why make out a case against me? You have al rebel ed against me, Yahweh declares.
30 Hiába vertem meg fiaitokat, az intelmet nem fogadták meg; elemésztette kardotok prófétáitokat, mint pusztító oroszlán.	30 In vain I have struck your children, they have not accepted correction; your own sword has devouredyour prophets like a marauding lion.
31 Ó, te nemzedék! Lássátok az Úr igéjét! Vajon pusztaság voltam Izraelnek, vagy a sűrű sötétség földje? Miért mondta népem: ‘Szabadon kószálunk, nem megyünk többé hozzád?’	31 Now you of this generation, listen to what Yahweh says: Have I been a desert for Israel, or a land ofgloom? Why do my people say, "We are our own masters, we wil come to you no more"?
32 Megfeledkezik-e ékszeréről a szűz, vagy díszes övéről a menyasszony? Népem mégis megfeledkezett rólam számtalan napon át.	32 Does a girl forget her ornaments, a bride her sash? And yet my people have forgotten me, daysbeyond number.
33 Milyen jól tudod utadat, amikor szerelmet keresel! Így a gonoszságokhoz is hozzászoktattad útjaidat.	33 'How wel you set your course in pursuit of love! And so you have schooled your ways to wicked deeds.
34 Még ruhád szegélyén is található szegény, ártatlan emberek vére, akiket nem betörésen kaptál rajta, hanem mindezeknek ellene voltak.	34 The very skirts of your robe are stained with the blood of the poor, of innocent men you never caughtbreaking and entering! And in spite of al this,
35 Mégis így szóltál: ‘Ártatlan vagyok, igen, elfordult haragja tőlem.’ Íme, én ítéletet tartok fölötted, mert azt mondtad: ‘Nem vétkeztem.’	35 you say, "I am innocent, let his anger turn from me!" Now I pass sentence on you for saying, "I have not sinned."
36 Milyen könnyelműen változtatod utadat! De Egyiptommal is szégyent vallasz, ahogyan szégyent vallottál Asszíriával.	36 'How frivolously you undertake a change of course! But you will be disappointed by Egypt just as youwere by Assyria.
37 Onnan is kijössz majd, és kezeddel fogod a fejedet; mert elvetette az Úr azokat, akikben bízol, és nem lesz szerencséd velük.	37 You wil have to leave there too with your hands on your head, for Yahweh has rejected those that yourely on, you will come to no good with them.'