A zsoltárok könyve 120

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Zarándok-ének. Szorongatásomban az Úrhoz kiáltottam, s ő meghallgatott engem.	1 Canticum ascensionum. Ad Dominum, cum tribularer, clamavi, et exaudivit me.
2 Uram, szabadítsd meg lelkemet a gonosz ajaktól és a csalárd nyelvtől!	2 Domine, libera animam meam a labiis mendacii, a lingua dolosa.
3 Mi lesz a részed, mi lesz a jutalmad, te csalárd nyelv?	3 Quid detur tibi aut quid apponatur tibi, lingua dolosa?
4 A hős hegyes nyilai és borókaparázs.	4 Sagittae potentis acutae cum carbonibus iuniperorum.
5 Jaj nekem, hogy mint idegennek Mesekben kell tartózkodnom és Kedár sátraiban lakom!	5 Heu mihi, quia peregrinatus sum in Mosoch, habitavi ad tabernacula Cedar!
6 Lelkem már régóta lakik azok között, akik gyűlölik a békét.	6 Multum incola fuit anima mea cum his, qui oderunt pacem.
7 Békességes vagyok, mégis ha beszélek velük, ők ok nélkül ellenem támadnak.	7 Ego eram pacificus; cum loquebar, illi impugnabant me.