A zsoltárok könyve 120

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Zarándok-ének. Szorongatásomban az Úrhoz kiáltottam, s ő meghallgatott engem.	1 Cantique des montées. Vers le Seigneur, du milieu de ma détresse, j’ai crié attendant sa réponse.
2 Uram, szabadítsd meg lelkemet a gonosz ajaktól és a csalárd nyelvtől!	2 Sauve-moi, Seigneur, de la lèvre menteuse, de la langue bonne pour calomnier.
3 Mi lesz a részed, mi lesz a jutalmad, te csalárd nyelv?	3 Que va-t-on lui donner, que va-t-on lui souhaiter, à cette langue médisante?
4 A hős hegyes nyilai és borókaparázs.	4 Les flèches à pointe de l’archer durcies sur des braises de genêt.
5 Jaj nekem, hogy mint idegennek Mesekben kell tartózkodnom és Kedár sátraiban lakom!	5 C’est là ma malchance: je vis avec des sauvages, j’habite au milieu de pillards.
6 Lelkem már régóta lakik azok között, akik gyűlölik a békét.	6 Mon âme trouve long son séjour entre ceux qui détestent la paix.
7 Békességes vagyok, mégis ha beszélek velük, ők ok nélkül ellenem támadnak.	7 Je suis pour la paix, mais que dirai-je? Eux ne pensent qu’à se battre.