1 Cuando Jesús se enteró de que los fariseos habían oído decir que él tenía más discípulos y bautizaba más que Juan | 1 Amikor Jézus megtudta, hogy a farizeusok meghallották, hogy Jézus több tanítványt szerez és keresztel, mint János |
2 –en realidad él no bautizaba, sino sus discípulos– | 2 – bár Jézus maga nem keresztelt, csak a tanítványai –, |
3 dejó la Judea y volvió a Galilea. | 3 elhagyta Júdeát, és ismét Galileába ment. |
4 Para eso tenía que atravesar Samaría. | 4 Át kellett mennie Szamarián. |
5 Llegó a una ciudad de Samaría llamada Sicar, cerca de las tierras que Jacob había dado a su hijo José. | 5 Megérkezett tehát Szamaria egyik városába, amelyet Szikarnak neveznek, közel ahhoz a földdarabhoz, amelyet Jákob a fiának, Józsefnek adott. |
6 Allí se encuentra el pozo de Jacob. Jesús, fatigado del camino, se había sentado junto al pozo. Era la hora del mediodía. | 6 Ott volt Jákob kútja. Jézus akkor elfáradva az úttól, azon nyomban leült a kútnál. Körülbelül a hatodik óra volt. |
7 Una mujer de Samaría fue a sacar agua, y Jesús le dijo: «Dame de beber». | 7 Odajött egy szamariai asszony, hogy vizet merítsen. Jézus azt mondta neki: »Adj innom!« |
8 Sus discípulos habían ido a la ciudad a comprar alimentos. | 8 Tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy élelmet vegyenek. |
9 La samaritana le respondió: «¡Cómo! ¿Tú, que eres judío, me pides de beber a mí, que soy samaritana?». Los judíos, en efecto, no se trataban con los samaritanos. | 9 A szamariai asszony erre azt mondta neki: »Zsidó létedre hogyan kérhetsz te inni tőlem, aki szamariai asszony vagyok?« Mert a zsidók nem érintkeznek a szamariaiakkal. |
10 Jesús le respondió: «Si conocieras el don de Dios y quién es el que te dice: «Dame de beber», tú misma se lo hubieras pedido, y él te habría dado agua viva». | 10 Jézus azt felelte: »Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki mondja neked: ‘adj innom’, talán te kérted volna őt, és ő élő vizet adott volna neked.« |
11 «Señor, le dijo ella, no tienes nada para sacar el agua y el pozo es profundo. ¿De dónde sacas esa agua viva? | 11 Az asszony így szólt: »Uram, nincs is mivel merítened, a kút pedig mély; honnan vennéd hát az élő vizet? |
12 ¿Eres acaso más grande que nuestro padre Jacob, que nos ha dado este pozo, donde él bebió, lo mismo que sus hijos y sus animales?». | 12 Csak nem vagy nagyobb Jákob atyánknál, aki nekünk a kutat adta, amelyből ő maga, fiai és jószágai is ittak?« |
13 Jesús le respondió: «El que beba de esta agua tendrá nuevamente sed, | 13 Jézus azt felelte: »Mindaz, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik, |
14 pero el que beba del agua que yo le daré, nunca más volverá a tener sed. El agua que yo le daré se convertirá en él en manantial que brotará hasta la Vida eterna». | 14 de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé nem szomjazik meg, hanem a víz, amelyet adok neki, örök életre szökellő vízforrás lesz benne.« |
15 «Señor, le dijo la mujer, dame de esa agua para que no tenga más sed y no necesite venir hasta aquí a sacarla». | 15 Erre az asszony így szólt: »Uram, add nekem azt a vizet, hogy ne szomjazzam, és ne járjak ide meríteni!« |
16 Jesús le respondió: «Ve, llama a tu marido y vuelve aquí». | 16 Jézus ezt felelte neki: »Menj, hívd el a férjedet, és jöjj ide!« |
17 La mujer respondió: «No tengo marido». Jesús continuó: «Tienes razón al decir que no tienes marido, | 17 Az asszony erre kijelentette: »Nincs férjem.« Jézus ezt válaszolta: »Jól mondtad: ‘Nincs férjem’. |
18 porque has tenido cinco y el que ahora tienes no es tu marido; en eso has dicho la verdad». | 18 Mert öt férjed volt, és akid most van, az nem férjed. Ezt helyesen mondtad.« |
19 La mujer le dijo: «Señor, veo que eres un profeta. | 19 Az asszony ekkor így szólt: »Uram, látom, hogy próféta vagy. |
20 Nuestros padres adoraron en esta montaña, y ustedes dicen que es en Jerusalén donde se debe adorar». | 20 A mi atyáink ezen a hegyen imádták Istent, ti pedig azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van a hely, ahol őt imádni kell.« |
21 Jesús le respondió: «Créeme, mujer, llega la hora en que ni en esta montaña ni en Jerusalén se adorará al Padre. | 21 Jézus azt felelte neki: »Hidd el nekem, asszony, hogy eljön az óra, amikor sem ezen a hegyen, sem Jeruzsálemben nem fogjátok imádni az Atyát. |
22 Ustedes adoran lo que no conocen; nosotros adoramos lo que conocemos, porque la salvación viene de los judíos. | 22 Ti azt imádjátok, amit nem ismertek, mi azt imádjuk, amit ismerünk, mert az üdvösség a zsidóktól van. |
23 Pero la hora se acerca, y ya ha llegado, en que los verdaderos adoradores adorarán al Padre en espíritu y en verdad, porque esos son los adoradores que quiere el Padre. | 23 De eljön az óra, és már itt is van, amikor az igazi imádók Lélekben és igazságban fogják imádni az Atyát, mert az Atya ilyen imádókat keres magának. |
24 Dios es espíritu, y los que lo adoran deben hacerlo en espíritu y en verdad». | 24 Az Isten lélek, és akik őt imádják, Lélekben és igazságban kell őt imádniuk.« |
25 La mujer le dijo: «Yo sé que el Mesías, llamado Cristo, debe venir. Cuando él venga, nos anunciará todo». | 25 Az asszony erre megjegyezte: »Tudom, hogy eljön a Messiás, akit Krisztusnak neveznek, és amikor ő eljön, kijelent majd nekünk mindent.« |
26 Jesús le respondió: «Soy yo, el que habla contigo». | 26 Jézus azt válaszolta neki: »Én vagyok az, aki veled beszélek.« |
27 En ese momento llegaron sus discípulos y quedaron sorprendidos al verlo hablar con una mujer. Sin embargo, ninguno le preguntó: «¿Qué quieres de ella?» o «¿Por qué hablas con ella?». | 27 Ekkor odaérkeztek a tanítványai, és elcsodálkoztak, hogy asszonnyal beszélgetett. Mégsem kérdezte egyikük sem: »Mit akarsz, vagy mit beszélsz vele?« |
28 La mujer, dejando allí su cántaro, corrió a la ciudad y dijo a la gente: | 28 Az asszony pedig otthagyta az edényét, elment a városba, és szólt az embereknek: |
29 «Vengan a ver a un hombre que me ha dicho todo lo que hice. ¿No será el Mesías?». | 29 »Gyertek, lássátok azt az embert, aki elmondott nekem mindent, amit cselekedtem. Vajon nem ő a Krisztus?« |
30 Salieron entonces de la ciudad y fueron a su encuentro. | 30 Azok erre kimentek a városból, és odamentek hozzá. |
31 Mientras tanto, los discípulos le insistían a Jesús, diciendo: «Come, Maestro». | 31 Eközben a tanítványok kérték őt: »Rabbi, egyél!« |
32 Pero él les dijo: «Yo tengo para comer un alimento que ustedes no conocen». | 32 Ő azt felelte nekik: »Van nekem ennivalóm, amiről ti nem tudtok.« |
33 Los discípulos se preguntaban entre sí: «¿Alguien le habrá traído de comer?». | 33 A tanítványok egymást kérdezgették: »Talán enni hozott neki valaki?« |
34 Jesús les respondió: «Mi comida es hacer la voluntad de aquel que me envió y llevar a cabo su obra. | 34 Jézus pedig így folytatta: »Az én eledelem az, hogy annak akaratát cselekedjem, aki küldött engem, hogy elvégezzem az ő művét. |
35 Ustedes dicen que aún faltan cuatro meses para la cosecha. Pero yo les digo: Levanten los ojos y miren los campos: ya están madurando para la siega. | 35 Ugye ti mondjátok: Még négy hónap, és elérkezik az aratás? Íme, mondom nektek: Emeljétek föl szemeteket, és nézzétek a szántóföldeket, mert megértek már az aratásra. |
36 Ya el segador recibe su salario y recoge el grano para la Vida eterna; así el que siembra y el que cosecha comparten una misma alegría. | 36 Az arató megkapja a jutalmát, és termést gyűjt az örök életre, hogy együtt örvendjen a vető az aratóval. |
37 Porque en esto se cumple el proverbio: «Uno siembra y otro cosecha». | 37 Mert abban igaza van a közmondásnak, hogy más az, aki vet, és más az, aki arat. |
38 Y o los envié a cosechar adonde ustedes no han trabajado; otros han trabajado, y ustedes recogen el fruto de sus esfuerzos». | 38 Elküldtelek titeket, hogy learassátok, amit nem ti munkáltatok. Mások fáradoztak, és ti azok munkájába álltatok be.« |
39 Muchos samaritanos de esta ciudad habían creído en él por la palabra de la mujer, que atestiguaba: «Me ha dicho todo lo que hice». | 39 Abból a városból a szamaritánusok közül sokan hittek benne az asszony szavára, aki bizonygatta: »Elmondott nekem mindent, amit cselekedtem.« |
40 Por eso, cuando los samaritanos se acercaron a Jesús, le rogaban que se quedara con ellos, y él permaneció allí dos días. | 40 Amikor tehát a szamaritánusok odamentek hozzá, kérték őt, hogy maradjon náluk. Két napig ott is maradt. |
41 Muchos más creyeron en él, a causa de su palabra. | 41 Ekkor már sokkal többen hittek az ő tanítása miatt. |
42 Y decían a la mujer: «Ya no creemos por lo que tú has dicho; nosotros mismos lo hemos oído y sabemos que él es verdaderamente el Salvador del mundo». | 42 Az asszonynak pedig azt mondták: »Most már nem a te beszéded miatt hiszünk, hanem mert mi magunk hallottuk, és tudjuk, hogy ő valóban a világ Üdvözítője.« |
43 Transcurridos los dos días, Jesús partió hacia Galilea. | 43 Két nap múlva eltávozott onnan Galileába. |
44 El mismo había declarado que un profeta no goza de prestigio en su propio pueblo. | 44 Jézus ugyan saját maga tanúsította, hogy a prófétának nincs becsülete a saját hazájában, |
45 Pero cuando llegó, los galileos lo recibieron bien, porque habían visto todo lo que había hecho en Jerusalén durante la Pascua; ellos también, en efecto, habían ido a la fiesta. | 45 mégis, amikor Galileába érkezett, befogadták őt a galileaiak, mivel látták mindazt, amit Jeruzsálemben művelt az ünnepen, mert ők is fölmentek az ünnepre. |
46 Y fue otra vez a Caná de Galilea, donde había convertido el agua en vino. Había allí un funcionario real, que tenía su hijo enfermo en Cafarnaúm. | 46 Ismét elment tehát a galileai Kánába, ahol a vizet borrá változtatta. Volt egy királyi tisztviselő, akinek a fia beteg volt Kafarnaumban. |
47 Cuando supo que Jesús había llegado de Judea y se encontraba en Galilea, fue a verlo y le suplicó que bajara a curar a su hijo moribundo. | 47 Amikor meghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, elment hozzá, és kérte őt, hogy jöjjön és gyógyítsa meg a fiát, mert az már a halálán volt. |
48 Jesús le dijo: «Si no ven signos y prodigios, ustedes no creen». | 48 Erre Jézus azt mondta neki: »Hacsak jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek!« |
49 El funcionario le respondió: «Señor, baja antes que mi hijo se muera». | 49 A királyi tisztviselő erre azt felelte: »Uram, gyere el, amíg meg nem hal a gyermekem!« |
50 «Vuelve a tu casa, tu hijo vive», le dijo Jesús. El hombre creyó en la palabra que Jesús le había dicho y se puso en camino. | 50 Jézus azt mondta neki: »Menj, a fiad él!« Hitt az ember a szónak, amit Jézus mondott neki, és elment. |
51 Mientras descendía, le salieron al encuentro sus servidores y la anunciaron que su hijo vivía. | 51 Amint hazafelé tartott, már eléje jöttek a szolgái, és jelentették, hogy a fia él. |
52 El les preguntó a qué hora se había sentido mejor. «Ayer, a la una de la tarde, se le fue la fiebre», le respondieron. | 52 Megtudakolta tőlük, hogy melyik órában lett jobban. Azt felelték neki: »Tegnap a hetedik órában hagyta el őt a láz.« |
53 El padre recordó que era la misma hora en que Jesús le había dicho: «Tu hijo vive». Y entonces creyó él y toda su familia. | 53 Így megértette az apa, hogy ez éppen abban az órában történt, amikor Jézus azt mondta neki: »A fiad él.« És hitt ő és egész háza népe. |
54 Este fue el segundo signo que hizo Jesús cuando volvió de Judea a Galilea. | 54 Ez már a második csodajel volt, amelyet Jézus művelt, amikor Júdeából Galileába ment. |