| 1 »Jaj a pásztoroknak, akik veszni hagyják és szétszélesztik legelőm nyáját! – mondja az Úr. – |
| 2 Ezért így szól az Úr, Izrael Istene a pásztorokról, akik legeltetik népemet: Ti szétszélesztettétek nyájamat, elűztétek, és nem tartottátok számon őket. Íme, én számon kérem rajtatok tetteitek gonoszságát – mondja az Úr. – |
| 3 Magam gyűjtöm össze nyájam maradékát mindazokból az országokból, ahová elűztem őket; visszahozom őket legelőikre, ahol szaporodni és sokasodni fognak. |
| 4 Támasztok föléjük pásztorokat, akik majd legeltetik őket; nem félnek többé, és nem rettegnek, számba sem kell venni őket – mondja az Úr. – |
| 5 Íme, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor igaz sarjat támasztok Dávidnak; királyként uralkodik majd, és okosan cselekszik, jogot és igazságot szolgáltat az országban. |
| 6 Napjaiban megszabadul Júda, és Izrael biztonságban lakik; ez lesz a neve, amelyen szólítják: Az Úr a mi igazságunk. |
| 7 Azért íme, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor nem mondják többé: ‘Él az Úr, aki felhozta Izrael fiait Egyiptom földjéről!’, |
| 8 hanem: ‘Él az Úr, aki felhozta és elvezette Izrael házának ivadékait észak földjéről és minden országból’, ahová elűztem őket; és a saját földjükön fognak lakni.« |
| 9 A prófétákról. Összetört a szívem bensőmben, reszket minden csontom; olyan lettem, mint a részeg ember és mint a bortól elázott férfi, az Úr miatt és szent igéi miatt. |
| 10 Mert házasságtörőkkel van tele az ország, mert átok miatt gyászol az ország, kiszáradtak a puszta legelői; életpályájuk gonosz lett, és erejük a jogtalanság. |
| 11 »Mert próféta is, pap is istentelenek, házamban is megtaláltam gonoszságukat – mondja az Úr. – |
| 12 Ezért olyan lesz az útjuk, mint a síkos helyek, a sötétben elcsúsznak, és elesnek rajta; mert bajt hozok rájuk, meglátogatásuk esztendejét – mondja az Úr. – |
| 13 Szamaria prófétáiban balgaságot láttam: Baál nevében prófétáltak, és félrevezették népemet, Izraelt. |
| 14 Jeruzsálem prófétáiban rettenetes dolgot láttam: házasságot törtek, hazugságban jártak, és megerősítették a gonosztevők kezét, nehogy megtérjenek, mindenki a maga gonoszságából; olyanok lettek előttem mindnyájan, mint Szodoma, és lakói, mint Gomorra.« |
| 15 Ezért így szól a Seregek Ura a prófétákról: »Íme, én megetetem őket ürömmel, és megitatom őket mérgezett vízzel; mert Jeruzsálem prófétáitól indult ki az istentelenség az egész országba. |
| 16 Így szól a Seregek Ura: Ne hallgassatok a próféták szavaira, akik nektek prófétálnak! Hiábavalósággal ámítanak azok titeket, saját szívük látomását beszélik, mely nem az Úr szájából való. |
| 17 Váltig mondogatják gúnyolóimnak: ‘Megmondta az Úr: Békességtek lesz!’ És mindannak, akinek a szíve megátalkodottságában jár, azt mondják: ‘Nem jön rátok baj!’ |
| 18 Mert ki állt az Úr tanácsában? Ki látta és hallotta az ő igéjét? Ki figyelt igéjére, és ki hallotta? |
| 19 Íme, az Úr vihara, mint harag tör ki, és kavargó szélvész ront az istentelenek fejére. |
| 20 Nem fordul vissza az Úr haragja, míg meg nem cselekszi és valóra nem váltja szívének szándékait; a végső napokban majd megértitek ennek értelmét. |
| 21 Nem küldtem a prófétákat, ők mégis futottak; nem szóltam hozzájuk, ők mégis prófétáltak. |
| 22 De ha tanácsomban álltak, akkor adják tudtul igéimet népemnek, térítsék vissza őket gonosz útjukról és cselekedeteik gonoszságából! |
| 23 Vajon közelből való Isten vagyok én – mondja az Úr –. és nem távolból való Isten? |
| 24 Vagy elrejtőzhet-e bárki is a rejtekben, hogy én ne lássam őt? – mondja az Úr. – Vajon az eget és a földet nem én töltöm-e be? – mondja az Úr. – |
| 25 Hallottam, mit mondtak a próféták, akik hazugságot prófétálnak a nevemben, amikor azt mondják: ‘Álmot láttam! Álmot láttam!’ |
| 26 Meddig még? Van-e valami a hazugságot prófétáló próféták szívében, akik saját szívük csalárdságát prófétálják? |
| 27 El akarják feledtetni népemmel a nevemet álmaik által, melyeket elbeszélnek egymásnak, ahogyan atyáik is elfelejtették nevemet Baál miatt? |
| 28 A próféta, akinek álma van, az beszéljen el álmot, akinél pedig az én igém van, mondja el híven igémet! Mi köze a szalmának a tiszta búzához? – mondja az Úr. – |
| 29 Nem olyan-e az én igém, mint a tűz – mondja az Úr –, és mint a pöröly, mely szétzúzza a sziklát? |
| 30 Azért íme, én a próféták ellen vagyok – mondja az Úr –, akik ellopják igéimet egymástól. |
| 31 Íme, én a próféták ellen vagyok – mondja az Úr –, akik arra használják nyelvüket, hogy mondást mondjanak. |
| 32 Íme, én azok ellen vagyok, akik hazug álmokat prófétálnak – mondja az Úr –, elbeszélik azokat, és félrevezetik népemet hazugságaikkal és kérkedésükkel, pedig én nem küldtem őket, parancsot sem adtam nekik, és nem is használnak semmit ennek a népnek – mondja az Úr. |
| 33 Ha megkérdezi tőled ez a nép vagy a próféta vagy egy pap: ‘Mi az Úr terhe?’, mondd nekik: Ti vagytok a teher, és elvetlek titeket – mondja az Úr. – |
| 34 És ha a próféta, a pap vagy a nép azt mondja: ‘Az Úr terhe’, meglátogatom azt az embert és a házát. |
| 35 Így szóljatok egymáshoz, egyik a másikhoz: ‘Mit felelt az Úr?’; és: ‘Mit mondott az Úr?’ |
| 36 De ‘az Úr terhét’ ne említsétek többé, mert a teher mindenkinek a maga szava lesz, mivel kiforgatjátok az élő Istennek, a Seregek Urának, a mi Istenünknek szavait. |
| 37 Így szólj a prófétához: ‘Mit felelt neked az Úr?’; és: ‘Mit mondott az Úr?’ |
| 38 De ha azt mondjátok: ‘Az Úr terhe’, akkor így szól az Úr: Mivel ezt a szót mondtátok: ‘Az Úr terhe’, holott üzentem nektek, hogy ne mondjátok: ‘Az Úr terhe’, |
| 39 azért íme, én felemellek titeket, és elvetlek színem elől titeket és azt a várost, melyet nektek és atyáitoknak adtam. |
| 40 Örök gyalázatot és örök szégyent hozok rátok, amely nem megy feledésbe.« |
