Job 19

CATHOLIC PUBLIC DOMAIN	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 But Job answered by saying:	1 És felelt Jób, és ezt mondta:
2 How long will you afflict my soul and wear me down with words?	2 »Meddig akarjátok keseríteni lelkemet, és meddig őröltök engem beszéddel?
3 So, ten times you confound me and are not ashamed to oppress me.	3 Immár tízszer gyaláztok, és nem restelltek nyomorgatni engem.
4 Now, of course, if I have been ignorant, my ignorance will be with me.	4 Hisz ha tévedtem volna is, akkor is csak engem érintene tévedésem.
5 But you have risen up against me, and you accuse me to my disgrace.	5 Ti azonban hivalkodtok velem szemben, és szememre vetitek gyalázatomat.
6 At least now you should understand that God has not afflicted me with a balanced judgment, though he has encompassed me with his scourges.	6 Nos tudjátok meg tehát, hogy Isten meg nem érdemelt ítélettel sújtott engem, és vett engem körül ostoraival.
7 Behold, I will cry out, enduring violence, and no one will hear. I will announce loudly, but there is no one who may judge.	7 Ha kiáltom, hogy: ‘erőszak’! senki sem hallgat meg engem. Ha jajgatok, nincs aki igazságot tegyen.
8 He has hemmed in my path, and I cannot pass; he has added darkness to my difficult path.	8 Elkerítette utamat, és nem mehetek tovább, sötétséget borított ösvényemre.
9 He has plundered me of my glory, and he has stolen the crown from my head.	9 Jóhíremből kivetkőztetett engem, és fejemről levette a koronát.
10 He has destroyed me on every side, and I am lost, and, like an uprooted tree, he has taken away my hope.	10 Megrontott engem körös-körül, és oda vagyok, elvette reményemet, mint a kitépett fáét.
11 His fury has raged against me, and in this way he has treated me like his enemy.	11 Haragja fellángolt ellenem, és ellenségei közé sorolt engem.
12 His troops have gathered together, and they have made their way to me, and they have besieged my tabernacle all around.	12 Együtt vonultak fel portyázó hadai, rajtam keresztül vették útjukat, és megszállták sátramat körös-körül.
13 He has put my brothers far from me, and my friends have withdrawn from me like strangers.	13 Messzire űzte tőlem testvéreimet: akik ismernek engem, elidegenedtek tőlem;
14 My kinsmen have forsaken me, and those who knew me, have forgotten me.	14 rokonaim elhagytak, és ismerőseim elfelejtettek;
15 The inhabitants of my house and my maidservants treat me just as if I were a stranger, and I have been like an sojourner in their eyes.	15 házam zsellérei és szolgálóim idegennek néznek, jöttment vagyok szemükben;
16 I called my servant, and he did not respond; I pleaded with him with my own mouth.	16 szólítom szolgámat és nem felel, és könyörgésre kell fognom szavamat;
17 My wife has shuddered at my breath, and I have begged the sons of my loins.	17 nőm undorodik a leheletemtől, bűzös vagyok tulajdon gyermekeim előtt;
18 Even the foolish have looked down on me, and, when I withdrew from them, they spoke ill of me.	18 még a kisgyermekek is megvetnek; ha eltávozom tőlük, leszólnak engem;
19 Those who were sometime my counselors, treat me like an abomination; and he whom I valued the most has turned against me.	19 régi bizalmasaim undorodnak tőlem, s akit legjobban szerettem, ellenem fordult.
20 Since my flesh has been consumed, my bone adheres to my skin, and only my lips have been left around my teeth.	20 Húsom fölemésztődött, a bőr csontjaimra tapadt, és ínyem elsorvadt fogaim körül.
21 Have mercy on me, have compassion on me, at least you my friends, because the hand of the Lord has touched me.	21 Szánjatok meg! Szánjatok meg legalább ti, barátaim! Mert az Úr keze érintett engem.
22 Why do you pursue me just as God does, and satiate yourselves with my flesh?	22 Miért üldöztök engem úgy, mint Isten, és mért nem tudtok betelni húsommal?
23 Who will grant to me that my words may be written down? Who will grant to me that they may be inscribed in a book,	23 Bárcsak felírnák szavaimat, vajha könyvbe jegyeznék azokat,
24 with an iron pen and a plate of lead, or else be carved in stone?	24 vas íróvesszővel ólomtáblára, vagy vésővel sziklába metszenék őket!
25 For I know that my Redeemer lives, and on the last day I will rise out of the earth.	25 Mert tudom, hogy megváltóm él, s a végső napon felkelek a földről;
26 And I will be enveloped again with my skin, and in my flesh I will see my God.	26 és ismét körülvesz a bőröm, és saját testemben látom meg Istenemet;
27 It is he whom I myself will see, and he whom my eyes will behold, and no other. This, my hope, has taken rest in my bosom.	27 én magam látom meg őt, és önnön szemem nézi őt, és nem más! E reményem van eltéve keblemben!
28 Why then do you now say: “Let us pursue him, and let us find a basis to speak against him?”	28 Nos, miért mondjátok tehát: ‘Vegyük őt üldözőbe, hadd találjuk meg benne a dolog gyökerét!?’
29 So then, flee from the face of the sword, for the sword is the avenger of iniquities; but know this: there is to be a judgment.	29 Fussatok a kard éle elől, mert a kard a jogtalanság megtorlója, és tudjátok meg, hogy van ítélet!«