Matthew 25

DOUAI-RHEIMS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Then shall the kingdom of heaven be like to ten virgins, who taking their lamps went out to meet the bridegroom and the bride.	1 Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásaikat és kimentek a vőlegény elé.
2 And five of them were foolish, and five wise.	2 Öt közülük ostoba volt, öt pedig okos.
3 But the five foolish, having taken their lamps, did not take oil with them:	3 Az ostobák ugyanis, amikor fölvették lámpásaikat, nem vettek magukhoz olajat.
4 But the wise took oil in their vessels with the lamps.	4 Az okosak viszont lámpásaikkal együtt olajat is vittek edényeikben.
5 And the bridegroom tarrying, they all slumbered and slept.	5 Mivel a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak és elaludtak.
6 And at midnight there was a cry made: Behold the bridegroom cometh, go ye forth to meet him.	6 Éjfélkor aztán kiáltás támadt: ‘Itt a vőlegény, gyertek ki elébe!’
7 Then all those virgins arose and trimmed their lamps.	7 Ekkor a szüzek mindnyájan fölkeltek és rendbe hozták lámpásaikat.
8 And the foolish said to the wise: Give us of your oil, for our lamps are gone out.	8 Az ostobák ekkor így szóltak az okosakhoz: ‘Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásaink kialszanak.’
9 The wise answered, saying: Lest perhaps there be not enough for us and for you, go ye rather to them that sell, and buy for yourselves.	9 Az okosak ezt válaszolták: ‘Nehogy ne legyen elég se nekünk, se nektek, menjetek inkább az árusokhoz és vegyetek magatoknak.’
10 Now whilst they went to buy, the bridegroom came: and they that were ready, went in with him to the marriage, and the door was shut.	10 Amíg azok elmentek vásárolni, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Az ajtót bezárták.
11 But at last come also the other virgins, saying: Lord, Lord, open to us.	11 Később megjött a többi szűz is. Azt mondták: ‘Uram, uram! Nyiss ki nekünk!’
12 But he answering said: Amen I say to you, I know you not.	12 De ő így válaszolt: ‘Bizony, mondom nektek: nem ismerlek titeket.’
13 Watch ye therefore, because you know not the day nor the hour.	13 Legyetek tehát éberek, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát.
14 For even as a man going into a far country, called his servants, and delivered to them his goods;	14 Úgy lesz akkor, mint amikor egy ember arra készült, hogy külföldre menjen. Hívta a szolgáit és átadta nekik vagyonát.
15 And to one he gave five talents, and to another two, and to another one, to every one according to his proper ability: and immediately he took his journey.	15 Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, mindegyiknek a képessége szerint; és elment külföldre. Ekkor rögtön
16 And he that had received the five talents, went his way, and traded with the same, and gained other five.	16 elment az, aki öt talentumot kapott, befektette azokat, és szerzett másik ötöt.
17 And in like manner he that had received the two, gained other two.	17 Éppígy az is, aki kettőt kapott, szerzett másik kettőt.
18 But he that had received the one, going his way digged into the earth, and hid his lord's money.	18 Az viszont, aki egyet kapott, elment, a földbe ásva elrejtette ura pénzét.
19 But after a long time the lord of those servants came, and reckoned with them.	19 Sok idő múltán megjött ezeknek a szolgáknak az ura és számadást tartott velük.
20 And he that had received the five talents coming, brought other five talents, saying: Lord, thou didst deliver to me five talents, behold I have gained other five over and above.	20 Előállt ekkor az, aki öt talentumot kapott, hozott másik öt talentumot, és így szólt: ‘Uram, öt talentumot adtál nekem, nézd, másik öt talentumot nyertem rajta.’
21 His lord said to him: Well done, good and faithful servant, because thou hast been faithful over a few things, I will place thee over many things: enter thou into the joy of thy lord.	21 Az ura azt mondta neki: ‘Jól van, derék és hű szolga! A kicsiben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe.’
22 And he also that had received the two talents came and said: Lord, thou deliveredst two talents to me: behold I have gained other two.	22 Ezután jött az is, aki a két talentumot kapta és így szólt: ‘Uram, két talentumot adtál nekem, nézd, másik két talentumot nyertem rajta.’
23 His lord said to him: Well done, good and faithful servant: because thou hast been faithful over a few things, I will place thee over many things: enter thou into the joy of thy lord.	23 Az ura azt mondta neki: ‘Jól van, derék és hű szolga, a kicsiben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe.’
24 But he that had received the one talent, came and said: Lord, I know that thou art a hard man; thou reapest where thou hast not sown, and gatherest where thou hast not strewed.	24 Végül odajött az is, aki egy talentumot kapott, és azt mondta: ‘Uram, tudom rólad, hogy kemény ember vagy, aratsz, ahol nem vetettél, és begyűjtesz onnan is, ahová nem ültettél.
25 And being afraid I went and hid thy talent in the earth: behold here thou hast that which is thine.	25 Mivel féltem tőled, elmentem és elrejtettem a talentumodat a földbe. Íme, itt van, ami a tied!’
26 And his lord answering, said to him: Wicked and slothful servant, thou knewest that I reap where I sow not, and gather where I have not strewed:	26 Az ura azt válaszolta neki: ‘Te gonosz és lusta szolga! Tudtad, hogy aratok, ahol nem vetettem és gyűjtök onnan, ahová nem ültettem.
27 Thou oughtest therefore to have committed my money to the bankers, and at my coming I should have received my own with usury.	27 Éppen ezért el kellett volna helyezned a pénzemet a pénzváltóknál, hogy amikor megjövök, kamatostul kapjam vissza a magamét.
28 Take ye away therefore the talent from him, and give it to him that hath ten talents.	28 Vegyétek hát el tőle a talentumot és adjátok annak, akinek tíz talentuma van!
29 For to every one that hath shall be given, and he shall abound: but from him that hath not, that also which he seemeth to have shall be taken away.	29 Mert mindannak, akinek van, még adnak és bővelkedni fog. Attól pedig, akinek nincs, még azt is elveszik, amije van.
30 And the unprofitable servant cast ye out into the exterior darkness. There shall be weeping and gnashing of teeth.	30 A haszontalan szolgát pedig dobjátok ki a külső sötétségre! Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás!’
31 And when the Son of man shall come in his majesty, and all the angels with him, then shall he sit upon the seat of his majesty.	31 Amikor az Emberfia eljön dicsőségében, és vele együtt az angyalok mindnyájan , akkor leül majd dicsőséges trónjára.
32 And all nations shall be gathered together before him, and he shall separate them one from another, as the shepherd separateth the sheep from the goats:	32 Összegyűjtenek eléje minden nemzetet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.
33 And he shall set the sheep on his right hand, but the goats on his left.	33 A juhokat a jobbjára állítja, a kecskéket pedig a baljára.
34 Then shall the king say to them that shall be on his right hand: Come, ye blessed of my Father, possess you the kingdom prepared for you from the foundation of the world.	34 Akkor a király így szól a jobbja felől állóknak: ‘Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba az országot, amely nektek készült a világ teremtése óta.
35 For I was hungry, and you gave me to eat; I was thirsty, and you gave me to drink; I was a stranger, and you took me in:	35 Mert éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, idegen voltam és befogadtatok engem,
36 Naked, and you covered me: sick, and you visited me: I was in prison, and you came to me.	36 mezítelen voltam és felöltöztettetek, beteg voltam és meglátogattatok, fogságban voltam és eljöttetek hozzám.’
37 Then shall the just answer him, saying: Lord, when did we see thee hungry, and fed thee; thirsty, and gave thee drink?	37 Akkor az igazak megkérdezik majd tőle: ‘Uram, mikor láttunk téged éhezni, és tápláltunk téged, vagy szomjazni és inni adtunk neked?
38 And when did we see thee a stranger, and took thee in? or naked, and covered thee?	38 Mikor láttunk mint idegent, és befogadtunk, vagy mezítelenül, és felöltöztettünk téged?
39 Or when did we see thee sick or in prison, and came to thee?	39 Mikor láttunk betegen vagy fogságban, és meglátogattunk téged?’
40 And the king answering, shall say to them: Amen I say to you, as long as you did it to one of these my least brethren, you did it to me.	40 A király így válaszol majd nekik: ‘Bizony, mondom nektek: amikor megtettétek ezt egynek e legkisebb testvéreim közül, nekem tettétek.’
41 Then he shall say to them also that shall be on his left hand: Depart from me, you cursed, into everlasting fire which was prepared for the devil and his angels.	41 Ezután a balján levőknek ezt fogja mondani: ‘Távozzatok tőlem, átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és az ő angyalainak készült.
42 For I was hungry, and you gave me not to eat: I was thirsty, and you gave me not to drink.	42 Mert éheztem és nem adtatok enni, szomjaztam és nem adtatok inni,
43 I was a stranger, and you took me not in: naked, and you covered me not: sick and in prison, and you did not visit me.	43 idegen voltam és nem fogadtatok be, mezítelen voltam és nem öltöztettetek föl, beteg voltam és fogságban, és nem látogattatok meg engem.’
44 Then they also shall answer him, saying: Lord, when did we see thee hungry, or thirsty, or a stranger, or naked, or sick, or in prison, and did not minister to thee?	44 Erre azok is megkérdezik: ‘Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, mint idegent vagy mezítelenül, betegen vagy a fogságban, és nem szolgáltunk neked?’
45 Then he shall answer them, saying: Amen I say to you, as long as you did it not to one of these least, neither did you do it to me.	45 Akkor ő így felel majd nekik: ‘Bizony, mondom nektek: amikor nem tettétek meg ezt egynek e legkisebbek közül, nekem nem tettétek meg.’
46 And these shall go into everlasting punishment: but the just, into life everlasting.	46 És elmennek majd, ezek az örök gyötrelemre, az igazak pedig az örök életre.«