1 Jesús entró nuevamente en una sinagoga, y había allí un hombre que tenía una mano paralizada. | 1 Majd ismét bement a zsinagógába. Volt ott egy ember, akinek a keze el volt száradva. |
2 Los fariseos observaban atentamente a Jesús para ver si lo curaba en sábado, con el fin de acusarlo. | 2 Lesték őt, vajon meggyógyítja-e szombatnapon, hogy vádolhassák. |
3 Jesús dijo al hombre de la mano paralizada: «Ven y colócate aquí delante». | 3 Akkor ő ezt mondta a béna kezű embernek: »Állj középre.« |
4 Y les dijo: «¿Está permitido en sábado hacer el bien o el mal, salvar una vida o perderla?». Pero ellos callaron. | 4 Aztán megkérdezte tőlük: »Szabad-e szombaton jót tenni, vagy rosszat, életet megmenteni vagy veszni hagyni?« Azok csak hallgattak. |
5 Entonces, dirigiendo sobre ellos una mirada llena de indignación y apenado por la dureza de sus corazones, dijo al hombre: «Extiende tu mano». El la extendió y su mano quedó curada. | 5 Ő erre haragosan körülnézett rajtuk, elszomorodott szívük keménységén, és így szólt az emberhez: »Nyújtsd ki a kezedet!« Az kinyújtotta, és meggyógyult a keze. |
6 Los fariseos salieron y se confabularon con los herodianos para buscar la forma de acabar con él. | 6 A farizeusok, mihelyt kimentek, azonnal tanácsot tartottak ellene a Heródes-pártiakkal, hogy hogyan veszítsék el őt. |
7 Jesús se retiró con sus discípulos a la orilla del mar, y lo siguió mucha gente de Galilea. | 7 Jézus pedig tanítványaival együtt elment a tengerhez. Nagy sokaság követte őt Galileából, Júdeából, |
8 Al enterarse de lo que hacía, también fue a su encuentro una gran multitud de Judea, de Jerusalén, de Idumea, de la Transjordania y de la región de Tiro y Sidón. | 8 Jeruzsálemből, Idúmeából. Sőt a Jordánon túlról, valamint Tírusz és Szidon környékéről is nagy sokaság jött hozzá, mert hallották, hogy miket művelt. |
9 Entonces mandó a sus discípulos que le prepararan una barca, para que la muchedumbre no lo apretujara. | 9 Tanítványaitól azt kérte, hogy egy bárka álljon készen számára a tömeg miatt, hogy ne szorongassák őt. |
10 Porque, como curaba a muchos, todos los que padecían algún mal se arrojaban sobre él para tocarlo. | 10 Mivel azonban sokakat meggyógyított, mindazok, akik valami betegségben szenvedtek, ott tolongtak körülötte, hogy megérinthessék. |
11 Y los espíritus impuros, apenas lo veían, se tiraban a sus pies, gritando: «¡Tú eres el Hijo de Dios!». | 11 A tisztátalan lelkek pedig, amikor meglátták, leborultak előtte és így kiáltoztak: |
12 Pero Jesús les ordenaba terminantemente que no lo pusieran de manifiesto. | 12 »Te vagy az Isten Fia.« Ő azonban keményen rájuk parancsolt, hogy ne fedjék fel kilétét. |
13 Después subió a la montaña y llamó a su lado a los que quiso. Ellos fueron hacia él, | 13 Azután fölment a hegyre. Magához hívta, akiket ő akart, és azok odamentek hozzá. |
14 y Jesús instituyó a doce para que estuvieran con él, y para enviarlos a predicar | 14 Létrehozta a Tizenkettőt, hogy vele legyenek, és hogy elküldje őket igét hirdetni. |
15 con el poder de expulsar a los demonios. | 15 Hatalmat adott nekik, hogy kiűzzék az ördögöket. |
16 Así instituyó a los Doce: Simón, al que puso el sobrenombre de Pedro; | 16 Ezt a tizenkettőt választotta ki: Simont, akinek a Péter nevet adta; |
17 Santiago, hijo de Zebedeo, y Juan, hermano de Santiago, a los que dio el nombre de Boanerges, es decir, hijos del trueno; | 17 ezenkívül Jakabot, Zebedeus fiát, és Jánost, Jakab testvérét, akiket Boanérgesznek, azaz mennydörgés fiainak nevezett el; |
18 luego, Andrés, Felipe, Bartolomé, Mateo, Tomás, Santiago, hijo de Alfeo, Tadeo, Simón, el Cananeo, | 18 és Andrást; Fülöpöt, Bertalant, Mátét és Tamást; Jakabot, Alfeus fiát, Tádét, a kánaáni Simont, |
19 y Judas Iscariote, el mismo que lo entregó. | 19 és az iskarióti Júdást, aki elárulta őt. |
20 Jesús regresó a la casa, y de nuevo se juntó tanta gente que ni siquiera podían comer. | 20 Amint hazaértek, ismét olyan nagy tömeg gyűlt össze, hogy még kenyeret sem ehettek. |
21 Cuando sus parientes se enteraron, salieron para llevárselo, porque decían: «Es un exaltado». | 21 Mikor hozzátartozói ezt meghallották, elmentek, hogy erővel hazavigyék őt, mert azt mondták: »Megháborodott.« |
22 Los escribas que habían venido de Jerusalén decían: «Está poseído por Belzebul y expulsa a los demonios por el poder del Príncipe de los Demonios». | 22 Az írástudók, akik Jeruzsálemből jöttek le, azt mondták, hogy Belzebub szállta meg, és az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket. |
23 Jesús los llamó y por medio de comparaciones les explicó: «¿Cómo Satanás va a expulsar a Satanás? | 23 Ekkor összehívta őket, és példabeszédekben ezt mondta nekik: »Hogyan űzheti ki a sátán a sátánt? |
24 Un reino donde hay luchas internas no puede subsistir, | 24 Ha valamely ország meghasonlik önmagával, az az ország nem állhat fenn. |
25 Y una familia dividida tampoco puede subsistir. | 25 És ha egy ház meghasonlik önmagával, az a ház nem állhat fenn. |
26 Por lo tanto, si Satanás se dividió, levantándose contra sí mismo, ya no puede subsistir, sino que ha llega a su fin. | 26 Ha a sátán önmaga ellen támad és meghasonlott, nem maradhat fenn, hanem vége van. |
27 Pero nadie puede entrar en la casa de un hombre fuerte y saquear sus bienes, si primero no lo ata. Sólo así podrá saquear la casa. | 27 Senki nem mehet be az erősnek a házába és nem ragadhatja el a holmiját, ha előbb meg nem kötözi az erőst, csak akkor tudja kirabolni a házát. |
28 Les aseguro que todo será perdonado a los hombres: todos los pecados y cualquier blasfemia que profieran. | 28 Bizony, mondom nektek, hogy minden vétket és káromlást, amellyel káromkodnak, megbocsátanak az emberek fiainak; |
29 Pero el que blasfeme contra el Espíritu Santo, no tendrá perdón jamás: es culpable de pecado para siempre». | 29 de aki a Szentlélek ellen káromkodik, az nem nyer bocsánatot soha, hanem örök vétek fogja terhelni.« |
30 Jesús dijo esto porque ellos decían: «Está poseído por un espíritu impuro». | 30 Mert azt mondták: »Tisztátalan lélek van benne.« |
31 Entonces llegaron su madre y sus hermanos y, quedándose afuera, lo mandaron llamar. | 31 Ekkor az anyja és a testvérei odajöttek, és kint megállva üzentek neki, és hívták őt. |
32 La multitud estaba sentada alrededor de Jesús, y le dijeron: «Tu madre y tus hermanos te buscan ahí fuera». | 32 A körülötte ülő tömegből szóltak is neki: »Íme, anyád és testvéreid keresnek téged odakinn!« |
33 El les respondió: «¿Quién es mi madre y quiénes son mis hermanos?». | 33 Ő így felelt nekik: »Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?« |
34 Y dirigiendo su mirada sobre los que estaban sentados alrededor de él, dijo: «Estos son mi madre y mis hermanos. | 34 Aztán végighordozva tekintetét a körülötte ülőkön, így szólt: »Íme, az én anyám és testvéreim. |
35 Porque el que hace la voluntad de Dios, ese es mi hermano, mi hermana y mi madre». | 35 Mert aki Isten akaratát cselekszi, az az én testvérem, nővérem és anyám.« |