Acts of the Apostles 9

CATHOLIC PUBLIC DOMAIN	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Now Saul, still breathing threats and beatings against the disciples of the Lord, went to the high priest,	1 Eközben Saul, aki még mindig gyűlölettől lihegett és halállal fenyegette az Úr tanítványait, elment a főpaphoz,
2 and he petitioned him for letters to the synagogues in Damascus, so that, if he found any men or women belonging to this Way, he could lead them as prisoners to Jerusalem.	2 és levelet kért tőle a damaszkuszi zsinagógákhoz, hogy megkötözve Jeruzsálembe hozhassa azokat a férfiakat és nőket, akiket ott talál ennek a tannak a követői közül.
3 And as he made the journey, it happened that he was approaching Damascus. And suddenly, a light from heaven shone around him.	3 De amint haladt az úton és Damaszkuszhoz közeledett, történt, hogy hirtelen fényesség ragyogta körül az égből.
4 And falling to the ground, he heard a voice saying to him, “Saul, Saul, why are you persecuting me?”	4 Leesett a földre, és szózatot hallott, amely azt mondta neki: »Saul, Saul, miért üldözöl engem?«
5 And he said, “Who are you, Lord?” And he: “I am Jesus, whom you are persecuting. It is hard for you to kick against the goad.”	5 Erre ő megkérdezte: »Ki vagy te, Uram?« Az így felelt: »Én vagyok Jézus, akit te üldözöl!
6 And he, trembling and astonished, said, “Lord, what do you want me to do?”	6 De kelj föl és menj be a városba, ott majd megmondják neked, mit kell tenned.«
7 And the Lord said to him, “Rise up and go into the city, and there you will be told what you ought to do.” Now the men who were accompanying him were standing stupefied, hearing indeed a voice, but seeing no one.	7 A férfiak, akik kísérték, csodálkozva álltak. Hallották ugyan a hangot, de nem láttak senkit sem.
8 Then Saul rose up from the ground. And upon opening his eyes, he saw nothing. So leading him by the hand, they brought him into Damascus.	8 Saul pedig fölkelt a földről, de amikor kinyitotta a szemét, semmit sem látott. Úgy vezették be kezénél fogva Damaszkuszba.
9 And in that place, he was without sight for three days, and he neither ate nor drank.	9 Ott volt három napig, nem látott, nem evett, nem ivott semmit.
10 Now there was a certain disciple at Damascus, named Ananias. And the Lord said to him in a vision, “Ananias!” And he said, “Here I am, Lord.”	10 Volt Damaszkuszban egy Ananiás nevű tanítvány, akihez az Úr látomásban így szólt: »Ananiás!« Ő pedig így felelt: »Itt vagyok, Uram!«
11 And the Lord said to him: “Rise up and go into the street that is called Straight, and seek, in the house of Judas, the one named Saul of Tarsus. For behold, he is praying.”	11 Az Úr így folytatta: »Kelj föl, menj el az úgynevezett Egyenes utcába, keress fel Júdás házában egy Saul nevű tarzusi embert. Íme, épp imádkozik,
12 (And Paul saw a man named Ananias entering and imposing hands upon him, so that he might receive his sight.)	12 és lát egy Ananiás nevű férfit, amint belép hozzá, és ráteszi a kezét, hogy látását visszanyerje.«
13 But Ananias responded: “Lord, I have heard from many about this man, how much harm he has done to your saints in Jerusalem.	13 Ananiás azonban azt felelte: »Uram, sokaktól hallottam erről a férfiról, hogy mennyi gonoszat tett szentjeiddel Jeruzsálemben.
14 And he has authority here from the leaders of the priests to bind all who invoke your name.”	14 Itt meg felhatalmazása van a főpapoktól, hogy megkötözze mindazokat, akik segítségül hívják nevedet.«
15 Then the Lord said to him: “Go, for this one is an instrument chosen by me to convey my name before nations and kings and the sons of Israel.	15 De az Úr azt mondta neki: »Csak menj, mert kiválasztott edényem ő nekem, hogy hordozza nevemet a pogányok, a királyok és Izrael fiai előtt.
16 For I will reveal to him how much he must suffer on behalf of my name.”	16 Én ugyanis megmutatom neki, mennyit kell szenvednie az én nevemért.«
17 And Ananias departed. And he entered the house. And laying his hands upon him, he said: “Brother Saul, the Lord Jesus, he who appeared to you on the way by which you arrived, sent me so that you would receive your sight and be filled with the Holy Spirit.”	17 Erre Ananiás elindult, bement a házba, rátette a kezét, és azt mondta: »Saul testvér, az Úr Jézus küldött engem, aki megjelent neked az úton, amelyen jöttél, hogy láss és eltelj Szentlélekkel.«
18 And immediately, it was as if scales had fallen from his eyes, and he received his sight. And rising up, he was baptized.	18 Erre azonnal halpikkely-szerű valami hullott le a szemeiről, és visszanyerte a szeme világát. Fölkelt és megkeresztelkedett,
19 And when he had taken a meal, he was strengthened. Now he was with the disciples who were at Damascus for some days.	19 azután ételt vett magához és megerősödött. Néhány napig még együtt maradt a tanítványokkal, akik Damaszkuszban voltak.
20 And he was continuously preaching Jesus in the synagogues: that he is the Son of God.	20 Azonnal hirdette a zsinagógákban Jézust, hogy ő az Isten Fia.
21 And all who heard him were astonished, and they said, “Is this not the one who, in Jerusalem, was fighting against those invoking this name, and who came here for this: so that he might lead them away to the leaders of the priests?”	21 Mindazok pedig, akik hallgatták, csodálkoztak és megjegyezték: »Nem ez az, aki Jeruzsálemben vesztére tört azoknak, akik ezt a nevet segítségül hívták, és ide is azért jött, hogy megkötözve elhurcolja őket a főpapokhoz?«
22 But Saul was increasing to a greater extent in ability, and so he was confounding the Jews who lived at Damascus, by affirming that he is the Christ.	22 Saul azonban mind nagyobb erővel lépett fel, zavarba hozta a damaszkuszi zsidókat, és bizonyította előttük, hogy Jézus a Krisztus.
23 And when many days were completed, the Jews took counsel as one, so that they might put him to death.	23 Jó néhány nap múlva a zsidók megállapodtak, hogy megölik őt.
24 But their treachery became known to Saul. Now they were also watching the gates, day and night, so that they might put him to death.	24 De Saul tudomást szerzett ármánykodásukról. Azok még a kapukat is őrizték éjjel-nappal, hogy megöljék őt.
25 But the disciples, taking him away by night, sent him over the wall by letting him down in a basket.	25 A tanítványok azonban éjjel fogták őt, és kimenekítették a falon át, leeresztve őt egy kosárban.
26 And when he had arrived in Jerusalem, he attempted to join himself to the disciples. And they were all afraid of him, not believing that he was a disciple.	26 Mikor így Jeruzsálembe érkezett, a tanítványokhoz akart csatlakozni, de mindnyájan féltek tőle, mert nem hitték, hogy tanítvány.
27 But Barnabas took him aside and led him to the Apostles. And he explained to them how he had seen the Lord, and that he had spoken to him, and how, in Damascus, he had acted faithfully in the name of Jesus.	27 Barnabás azonban maga mellé vette, elvezette az apostolokhoz, és elbeszélte nekik, hogyan látta meg az Urat útközben, hogyan beszélt vele, és hogy milyen bátran tevékenykedett Damaszkuszban Jézus nevében.
28 And he was with them, entering and departing Jerusalem, and acting faithfully in the name of the Lord.	28 Velük volt, járt-kelt Jeruzsálemben, és bátran tevékenykedett az Úr nevében.
29 He also was speaking with the Gentiles and disputing with the Greeks. But they were seeking to kill him.	29 Beszélt a pogányokhoz is, és vitatkozott a görögökkel, de azok az életére törtek.
30 And when the brothers had realized this, they brought him to Caesarea and sent him away to Tarsus.	30 Mikor a testvérek értesültek erről, lekísérték őt Cézáreába, és elküldték Tarzusba.
31 Certainly, the Church had peace throughout all of Judea and Galilee and Samaria, and it was being built up, while walking in the fear of the Lord, and it was being filled with the consolation of the Holy Spirit.	31 Az egyház ekkor egész Júdeában, Galileában és Szamariában békében élt és gyarapodott, az Úr félelmében járt, s telve volt a Szentlélek vigasztalásával.
32 Then it happened that Peter, as he traveled around everywhere, came to the saints who were living at Lydda.	32 Történt egyszer, hogy Péter, amikor mindenkit fölkeresett, eljutott azokhoz a szentekhez is, akik Liddában laktak.
33 But he found there a certain man, named Aeneas, who was a paralytic, who had lain in bed for eight years.	33 Talált ott egy Éneász nevű embert, aki nyolc év óta ágyban feküdt, mert béna volt.
34 And Peter said to him: “Aeneas, the Lord Jesus Christ heals you. Rise up and arrange your bed.” And immediately he rose up.	34 Péter így szólt hozzá: »Éneász, Jézus Krisztus meggyógyít téged! Kelj föl, vesd be ágyadat!« Erre ő azonnal fölkelt.
35 And all who were living in Lydda and Sharon saw him, and they were converted to the Lord.	35 Lidda és Száron lakói mind látták őt, és megtértek az Úrhoz.
36 Now in Joppa there was a certain disciple named Tabitha, which in translation is called Dorcas. She was filled with the good works and almsgiving that she was accomplishing.	36 Joppéban a tanítványok közt volt egy asszony, a neve Tabíta volt, ami azt jelenti: Dorkász. Teljesen a jócselekedeteknek és az alamizsnálkodásnak szentelte életét.
37 And it happened that, in those days, she became ill and died. And when they had washed her, they laid her in an upper room.	37 Történt pedig azokban a napokban, hogy megbetegedett és meghalt. Miután megmosták, lefektették a felső teremben.
38 Now since Lydda was close to Joppa, the disciples, upon hearing that Peter was there, sent two men to him, asking him: “Do not be slow in coming to us.”	38 Mivel Lidda közel van Joppéhoz, s a tanítványok meghallották, hogy Péter ott van, elküldtek hozzá két férfit, és kérték: »Ne késlekedj hozzánk jönni!«
39 Then Peter, rising up, went with them. And when he had arrived, they led him to an upper room. And all the widows were standing around him, weeping and showing him the tunics and garments that Dorcas had made for them.	39 Péter erre útra kelt, és elment velük. Amikor megérkeztek, felvezették őt a felső terembe. Az özvegyek mind körülvették őt sírva, és a köntösöket és ruhákat mutogatták, amelyeket Dorkász készített nekik, amíg velük volt.
40 And when they had all been sent outside, Peter, kneeling down, prayed. And turning to the body, he said: “Tabitha, arise.” And she opened her eyes and, upon seeing Peter, sat up again.	40 Péter azonban mindnyájukat kiparancsolta, azután térdre borulva imádkozott, majd a holttesthez fordulva így szólt: »Tabíta, kelj föl!« Erre az kinyitotta a szemét, meglátta Pétert, és felült.
41 And offering her his hand, he lifted her up. And when he had called in the saints and the widows, he presented her alive.	41 Ő pedig odanyújtotta neki a kezét és felsegítette. Azután odahívta a szenteket és az özvegyeket, és megmutatta nekik őt, hogy él.
42 Now this became known throughout all of Joppa. And many believed in the Lord.	42 Híre ment ennek egész Joppéban, és sokan hittek az Úrban.
43 And it happened that he resided for many days in Joppa, with a certain Simon, a tanner.	43 Történt ezután, hogy sok napon át ott maradt Joppéban egy bizonyos Simon tímárnál.