Esther 3

CATHOLIC PUBLIC DOMAIN	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 In the days of Artaxerxes, who reigned from India to Ethiopia over one hundred twenty-seven provinces,	1 Mindezek után Artaxerxész király kitüntette az Ágág nemzetségéből való Ámánt, Amadáti fiát, és trónját minden fejedelme fölé helyezte, aki csak körülötte volt.
2 when he sat on the throne of his kingdom, the city of Susa was the root of his kingdom.	2 A király szolgái pedig, akik ott forgolódtak a palota csarnokaiban, mind térdet hajtottak és leborultak Ámán előtt, mert elrendelte ezt nekik a király. Egyedül Mardókeus nem hajtott térdet és nem borult le előtte.
3 And so, in the third year of his reign, he made a great feast for all the leaders and his servants, for the most powerful among the Persians and the distinguished among the Medes, and for the rulers of the provinces before him,	3 Ezért a király szolgái, akik őrt álltak a palota bejáratánál, így szóltak hozzá: »Miért nem teljesíted a király rendeletét?«
4 so that he might show the glorious riches of his kingdom, as well as its greatness, and so boast of his power, for a long time, namely, one hundred and eighty days.	4 Miután pedig már gyakrabban szóltak, és ő mégsem akart rájuk hallgatni, jelentették Ámánnak, s kíváncsiak voltak, vajon kitart-e elhatározásában; azt hangoztatta ugyanis, hogy ő zsidó.
5 And when the days of the feast were nearly completed, he invited all the people, who had been found in Susa, from the greatest even to the least, and he commanded a feast to be prepared, for seven days, in the court of the garden and the arboretum, which had been planted by the care and by the hand of the king.	5 Amikor Ámán tapasztalatból is megbizonyosodott róla, hogy Mardókeus nem hajt térdet és nem borul le előtte, nagy haragra lobbant.
6 And, in every direction, tents the color of the sky and of flax as well as hyacinth were hung up, suspended by cords of linen and even purple, which had been placed through rings of ivory and were held up with marble columns. The couches also, of gold and silver, had been arranged over a pavement of emerald-green, bearing scattered jewels, which was decorated with a wonderful variety of images.	6 Kevésnek tartotta azonban, hogy az egy Mardókeusra vessen kezet – azt hallotta ugyanis, hogy zsidó származású –, azért inkább azt tökélte el, hogy kiirt minden zsidót, az egész népet, amely Artaxerxész birodalmában van.
7 Moreover, those who had been invited drank from golden cups, and dishes of foods were brought in one after another. Likewise, choice wine was presented in abundance, as was worthy of royal magnificence.	7 Artaxerxész uralkodásának tizenkettedik esztendejében az első hónapban, amelyet Niszánnak hívnak, Ámán jelenlétében sorsot, azaz púrt vetettek az urnába, hogy melyik napon és melyik hónapban irtsák ki a zsidók nemzetét; és kijött a tizenkettedik hónapnak, amelyet Ádárnak hívnak, a tizenharmadik napja.
8 Nor was anyone compelled to drink who was unwilling, but, just as the king had appointed, one of his nobles was set over each table, so that each one might select what he wanted.	8 Ekkor így szólt Ámán Artaxerxész királyhoz: »Királyságod valamennyi tartományában szétszórtan él egy nép, elkülönülten a népek között, olyan törvényeknek hódol, amelyet a többiek nem ismernek, megvetik a király rendeleteit; ezért nem válik javára a királynak, ha nyugton hagyja őket.
9 Likewise, Vashti the queen made a feast for the women, in the palace where king Artaxerxes was accustomed to stay the night.	9 Ha tehát úgy tetszik neked, írásban rendeld el kiirtásukat, én pedig tízezer talentum ezüstöt mérek le kincstárad javára.«
10 And so, on the seventh day, when the king was more cheerful, and, after excessive drinking, had become warmed with wine, he ordered Mehuman, and Biztha, and Harbona, and Bigtha, and Abagtha, and Zethar, and Charkas, seven eunuchs who served in his presence,	10 Erre a király lehúzta kezéről a gyűrűt, amelyet használni szokott, és átadta az Ágág nemzetségéből való Ámánnak, Amadáti fiának, a zsidók ellenségének.
11 to bring in queen Vashti before the king, with the crown set upon her head, to show her beauty to the whole people and to the leaders, for she was very beautiful.	11 Ezt mondta neki: »Az ezüstöt tartsd meg magadnak, a néppel pedig bánj tetszésed szerint.«
12 She refused, and she showed contempt towards the king’s command, which he had delivered to her by the eunuchs. Whereupon the king, being angry and inflamed with a very great fury,	12 Erre összehívták a királyi jegyzőket az első hónap tizenharmadik napján, és azok írtak, amint Ámán parancsolta, a király összes helytartóinak, a tartományok és a különböző nemzetek kormányzóinak, úgyhogy a nyelvek különbözősége mellett is minden egyes nép olvashatta és hallhatta a rendeletet, amelyet Artaxerxész király nevében az ő gyűrűjének pecsétjével láttak el.
13 questioned the wise men, who, according to royal custom were always near him and all he did was by their counsel, who knew the laws as well as the judgments of their ancestors,	13 Szét is vitték a futárok a király minden egyes tartományába, hogy pusztítsák, gyilkolják le és töröljék el a zsidókat, a gyermekektől kezdve a vénig, csecsemőt és asszonyt egyaránt egyetlen napon a tizenkettedik hónap, azaz Ádár tizenharmadik napján, javaikat pedig el kell zsákmányolni. A levél mása pedig ez volt: »Artaxerxész, a nagy király, az Indiától Etiópiáig terjedő százhuszonhét tartomány fejedelmeinek és kormányzóinak, akik uralma alatt állnak, ezt írja: Bár igen sok népen uralkodom, és hatalmam alá hajtottam az egész földkerekséget, semmi szín alatt sem kívánok visszaélni hatalmammal, hanem kegyesen és szelíden akarom alattvalóimat kormányozni, hogy minden rettegés nélkül, nyugodtan éljék életüket, és élvezzék a minden halandó számára kívánatos békét. Amikor megkérdeztem tanácsosaimat, hogyan lehetne ezt megvalósítani, az egyik, egy Ámán nevű férfi, aki bölcsességben és hűségben fölötte áll a többinek s második volt a király után, jelentette nekem, hogy az egész földkerekségen szét van szóródva egy nép, amely törvényeivel szembehelyezkedik minden nemzet szokásaival, állandóan megveti a király parancsait – így akadályozza az általunk megszilárdított egységet a nemzetek között. Megtudtuk és meggyőződtünk róla, hogy ez a nép az egész emberi nemmel ellentétben, alávaló törvények szerint él, ellenszegül a mi rendeleteinknek és veszélyezteti a birodalom békéjét. Ezért elrendeltük, hogy azokat, akiket Ámán, az összes tartományok kormányzója, akit atyánkként tisztelünk, levelében felsorol, azokat ellenségeik asszonyaikkal és gyermekeikkel együtt hányják kardélre, kíméletet ne tanúsítsanak velük szemben a jelen esztendő tizenkettedik – azaz Ádár – hónapjában a tizennegyedik napon. Ezek az elvetemült emberek egy napon szálljanak le az alvilágba, s szilárduljon meg az állam nyugalma és biztonsága. Aki viszont rejtegeti ezt a népet, ne lakhasson sem az emberek között, sem a madarak között, hanem szent tűzzel égessék el, vagyonuk pedig a birodalomé legyen. Üdv nektek!«
14 (but first and foremost were Carshena, and Shethar, and Admatha, and Tarshish, and Meres, and Marsena, and Memucan, seven rulers of the Persians as well as the Medes, who saw the face of the king and who were accustomed to sitting down first after him,)	14 A rendelet szövege, amelyet törvényként hirdettek ki minden tartományban, tudtára adta minden népnek, hogy erre a napra készüljön elő.
15 and he sent letters to all the provinces of his kingdom, so that every nation was able to hear and to read, in various languages and letters, that husbands are to be the greater rulers in their own houses, and that this should be published to every people.	15 A futárok a király parancsára sietve elindultak; a rendeletet csakhamar kifüggesztették Szúzában, s amíg a király és Ámán lakomát ült, maga a város megdöbbent. Lakomát ült minden nemzet; a király és Ámán, amikor bementek a királyi palotába, barátaikkal lakomáztak. Ahol csak kifüggesztették a levél másolatát, nagy sírás és jajveszékelés volt a zsidóknál. A zsidók atyáik Istenét hívták és ezt mondták: »Urunk, Istenünk, egyedül te vagy Isten fenn az égben, és nincs más Isten kívüled. Ha törvényed és parancsaid szerint tettünk volna, békében és nyugalomban élhetnénk életünk egész idején. Most azonban, mivel nem tartottuk meg parancsaidat, ez a szorongatás ért minket. Igazságos vagy, Urunk, irgalmas, fönséges és magasztos, és minden utad ítélet. És most, Uram, ne add fiaidat fogságra, se feleségeinket meggyalázásra és pusztulásra, aki irgalmas voltál hozzánk Egyiptomtól egészen mostanáig. Könyörülj a te fő osztályrészeden és ne add gyalázatra örökségedet, hogy ellenségeink uralkodjanak rajtunk!«