Báruk könyve 3

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL
1 Most tehát, mindenható Úr, Izrael Istene, szorongatott lélek és gyötrődő szív kiált hozzád.	1 Herr, Allmächtiger, Gott Israels! Eine Seele in Ängsten, ein Geist voll Kummer schreit zu dir.
2 Hallgass meg, Urunk, és irgalmazz, mert irgalmas Isten vagy. Könyörülj meg rajtunk, mert vétkeztünk ellened.	2 Höre, Herr, erbarme dich, da wir gegen dich gesündigt haben.
3 Te ugyanis trónolsz örökké, és mi elvesszünk örökre?	3 Du thronst in Ewigkeit; uns aber droht ewige Vernichtung.
4 Mindenható Úr, Izrael Istene, hallgasd meg most Izrael halottainak és fiaiknak imádságát, akik vétkeztek ellened és nem hallgattak az Úrnak, az ő Istenüknek szavára, s ezért ránk halmozódtak a csapások.	4 Herr, Allmächtiger, Gott Israels! Höre doch das Flehen der Todgeweihten Israels, der Söhne derer, die gegen dich gesündigt und auf die Stimme des Herrn, ihres Gottes, nicht gehört haben; so hat sich das Unheil an uns geheftet.
5 Ne emlékezzél meg atyáink gonoszságairól, hanem emlékezzél meg tulajdon kezedről és nevedről ebben az időben,	5 Denk nicht mehr an die schlechten Taten unserer Väter, sondern denk jetzt an deine (starke) Hand und an deinen Namen!
6 mert te, az Úr vagy a mi Istenünk, és mi, Urunk, dicsérünk majd téged!	6 Du bist ja der Herr, unser Gott, und wir wollen dich preisen, Herr.
7 Hiszen azért adtad a szívünkbe azt, hogy féljünk téged és segítségül hívjuk nevedet és dicsérjünk téged fogságunkban, mert megtértünk atyáink gonoszságából, akik vétkeztek ellened.	7 Denn dazu hast du uns die Furcht vor dir ins Herz gelegt, dass wir deinen Namen anrufen. Auch in unserer Verbannung wollen wir dich preisen. Wir haben unser Herz abgekehrt von aller Bosheit unserer Väter, die gegen dich gesündigt haben.
8 Íme, ma abban a fogságunkban vagyunk, amelybe szétszórtál minket: gyalázatra, átokra, a bűn büntetéséül, atyáink minden gonoszságáért, akik eltávoztak tőled, Urunk, Istenünk!«	8 Siehe, wir sind noch heute in den Ländern unserer Verbannung, in die du uns versprengt hast, zum Schimpf, zum Fluchwort und zur Verwünschung, entsprechend allen schlechten Taten unserer Väter, die abtrünnig wurden vom Herrn, unserem Gott.
9 Halld meg, Izrael, az élet parancsait, figyelj, hogy okosságot tanulj!	9 Höre, Israel, die Gebote des Lebens; merkt auf, um Einsicht zu erlangen.
10 Hogy van az, Izrael, hogy ellenség földjén vagy?	10 Warum, Israel, warum lebst du im Gebiet der Feinde, siechst dahin in einem fremden Land,
11 Megvénültél az idegen földön, fertőzött vagy, mint a halottak, azok közé számítanak, akik leszállnak az alvilágba.	11 bist unrein geworden, den Toten gleich, wurdest zu den Abgeschiedenen gezählt?
12 Elhagytad a bölcsesség forrását!	12 Du hast den Quell der Weisheit verlassen.
13 Ha Isten útján jártál volna, bizonnyal örökké békében lakhatnál!	13 Wärest du auf Gottes Weg gegangen, du wohntest in Frieden für immer.
14 Tanuld meg, hogy hol az okosság, hol az erő, hol az értelem – hogy azt is megtanuld: hol van a hosszú élet és a jólét, hol a ragyogó szem és a béke?	14 Nun lerne, wo die Einsicht ist, wo Kraft und wo Klugheit, dann erkennst du zugleich, wo langes Leben und Lebensglück, wo Licht für die Augen und Frieden zu finden sind.
15 Ki találta meg annak helyét, és ki hatolt be kincseibe?	15 Wer hat je den Ort (der Weisheit) gefunden? Wer ist zu ihren Schatzkammern vorgedrungen?
16 Hol vannak a nemzetek fejedelmei, a föld vadállatainak urai,	16 Wo sind die Gebieter der Völker? Sie herrschten sogar über die Tiere der Erde
17 akik az ég madaraival játszanak,	17 und spielten mit den Vögeln des Himmels; sie häuften Silber und Gold, worauf die Menschen vertrauen, und ihr Besitz hatte keine Grenzen.
18 akik ezüstöt halmoznak össze meg aranyat, amelyben bíznak az emberek, és amely után vég nélkül törtetnek? Akik ezüstért fáradtak, érte szorgoskodtak, és kiknek cselekedetei érthetetlenek?	18 Wo sind sie, die das Silber so kunstvoll schmiedeten, dass ihre Werke unbegreiflich sind?
19 Eltűntek ők, leszálltak az alvilágba, és mások léptek a helyükbe.	19 Verschwunden sind sie, hinabgestiegen zur Unterwelt; andere traten an ihre Stelle.
20 Ifjabbak látták meg a napvilágot és laktak a földön, de a fegyelem útját nem ismerték,	20 Andere erblickten nach ihnen das Licht und wohnten auf der Erde; doch auch sie haben den Weg der Weisheit nicht erkannt,
21 és nem értették meg ösvényeit; fiaik sem tudták felfogni, távol maradt az tőlük is.	21 ihre Pfade nicht verstanden und ihre Spur nicht aufgenommen. Auch ihre Söhne blieben ihrem Weg fern.
22 Nem hallottak róla Kánaán földjén, Temánban sem látták.	22 Nicht hörte man die Weisheit in Kanaan, nicht erschien sie in Teman.
23 Hágár fiai, akik a földi okosságot kutatják, Merra és Temán kereskedői, a mesemondók, akik kutatják az okosságot és az értelmet, szintén nem ismerték fel a bölcsesség útját, és nem gondoltak ösvényeire.	23 Auch die Söhne der Hagar, die überall auf der Erde nach Einsicht suchen, die Kaufleute von Midian und Teman, die Fabeldichter und die Forscher nach Einsicht, auch sie haben den Weg der Weisheit nicht erkannt und ihre Pfade nicht entdeckt.
24 Ó Izrael, mily nagy az Isten háza, mily nagy az ő birtokának helye!	24 Israel, wie groß ist das Haus Gottes, wie weit das Gebiet seiner Herrschaft!
25 Nagy és határtalan, fölséges és megmérhetetlen!	25 Unendlich groß und unermesslich hoch.
26 Ott vannak azok a hírneves óriások, akik az ősidőkben éltek, hatalmas termetűek, hadakozáshoz értők.	26 Dort wurden die Riesen geboren, die berühmten Männer der Urzeit, hoch an Wuchs und Meister im Kampf.
27 Nem őket választotta ki az Úr, és nem ők találták meg a tudás útját. Elvesztek,	27 Und doch hat Gott nicht diese erwählt, nicht ihnen den Weg der Weisheit gezeigt.
28 mert nem volt bölcsességük, elvesztek a saját oktalanságuk miatt.	28 Sie gingen zugrunde, weil sie ohne Einsicht waren; ihrer Torheit wegen gingen sie unter.
29 Ki ment fel az égbe, hogy birtokba vegye, és ki hozta le a fellegekből?	29 Wer stieg zum Himmel hinauf, holte die Weisheit und brachte sie aus den Wolken herab?
30 Ki kelt át a tengeren, hogy rátaláljon, és elhozza színaranyért?	30 Wer fuhr über das Meer und entdeckte sie und brachte sie her gegen lauteres Gold?
31 Nincs senki sem, aki ismerhetné útjait, sem olyan, aki fel tudná kutatni ösvényeit;	31 Keiner weiß ihren Weg, niemand kennt ihren Pfad.
32 csak a Mindenható ismeri, és találta meg okosságával: ő, aki örök időre megalapította a földet, és betöltötte barmokkal meg négylábú állatokkal.	32 Doch der Allwissende kennt sie; er hat sie in seiner Einsicht entdeckt. Er hat ja die Erde für immer gegründet, er hat sie mit Tieren bevölkert.
33 Aki elküldi a fényt, s az elmegy, és ha hívja, az remegve engedelmeskedik neki.	33 Er entsendet das Licht und es eilt dahin; er ruft es zurück und zitternd gehorcht es ihm.
34 A csillagok örömmel ragyognak őrhelyükön,	34 Froh leuchten die Sterne auf ihren Posten.
35 ha hívja őket, azt mondják: »Itt vagyunk!«, és készséggel ragyognak alkotójuknak.	35 Ruft er sie, so antworten sie: Hier sind wir. Sie leuchten mit Freude für ihren Schöpfer.
36 Ő a mi Istenünk, hozzá senki sem hasonlítható.	36 Das ist unser Gott; kein anderer gilt neben ihm.
37 Ő ismeri a bölcsességnek minden útját, s azt szolgájának, Jákobnak adta át, Izraelnek, az ő kedveltjének.	37 Er hat den Weg der Weisheit ganz erkundet und hat sie Jakob, seinem Diener, verliehen, Israel, seinem Liebling.
38 Ezután megjelent a földön, s az emberekkel társalgott.	38 Dann erschien sie auf der Erde und hielt sich unter den Menschen auf.