A Prédikátor könyve 7

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA TINTORI
1 Jobb a jó név az illatos olajnál, s a halál napja a születés napjánál.	1 Che bisogno ha l'uomo di andar cercando quel che è sopra di lui, mentre ignora ciò che gli è vantaggioso nella vita, per tutti i giorni del suo pellegrinaggio, pel tempo che passa come ombra? E chi potrà indicargli ciò che dopo di lui avverrà sotto il sole?
2 Jobb a gyásznak házába menni, mint a lakoma házába térni, mert az minden embert a közös végre figyelmeztet, s az élő ott megszívleli a jövőt.	2 Un buon nome vai meglio che preziosi unguenti, e il giorno della morte vai meglio del giorno della nascita.
3 Jobb a komorság a nevetésnél, mert az arc szomorúságától javul a bűnös lelke.	3 Meglio andare in una casa dove si fa duolo, che in una casa dove si banchetta; perchè nella prima si ricorda il fine di tutti gli uomini, e il vivo pensa a quello che sarà.
4 Ott a bölcsek szíve, ahol gyász van, a balgák szíve pedig ott, ahol öröm lakik.	4 Lo sdegno è preferibile al riso, perchè colla severità del volto si corregge l'animo di chi ha mancato.
5 Jobb a bölcsnek feddését hallani, mint a hízelgő balgák énekét hallgatni.	5 Il cuore dei saggi è dove è la tristezza, il cuore degli stolti dov'è l'allegria.
6 Mert amilyen az égő tövis ropogása az edény alatt, olyan az oktalan kacagása! Ez is csak hiúság!	6 Meglio essere ripreso dal saggio, che essere ingannato dall'adulazione degli stolti.
7 A zsarolás a bölcset balgává teszi, s az ajándék megrontja a szívet.	7 Perchè il riso dello stolto è come lo schioppettìo dei pruni sotto il paiolo. Ma anche questo è vanità.
8 »Jobb a dolog vége az elejénél, jobb a türelmes a kevélynél.«	8 La calunnia conturba il saggio e ne accascia il cuore.
9 Ne légy hirtelen a bosszúságra, mert a bosszúság a balgák keblében lakik.	9 E' meglio il fine di una cosa che il principio. E' migliore il paziente dell'arrogante.
10 Ne mondd: »Miért van az, hogy azelőtt jobb idők jártak, mint most?« Mert balga az ilyen kérdés!	10 Non essere facile ad arrabbiarti, perchè la collera riposa nel seno dello stolto.
11 Jobb a bölcsesség a vagyonnál, és nagyobb előny azoknak, akik a napot látják.	11 Non dire: « Chi sa perchè i tempi passati furon migliori di quelli d'ora? » perchè tale domanda è stolta.
12 Mert amint megoltalmaz a bölcsesség, ugyanúgy megoltalmaz a pénz is; a tudomány és a bölcsesség mégis hasznosabb, mert életet ad a birtokosának.	12 La sapienza colle ricchezze è più utile e giova di più a chi vede il sole,
13 Szemléld Isten művét, hogy senki sem tudja egyenessé tenni, amit görbének alkotott!	13 infatti come protegge la sapienza, protegge il danaro; ma il vantaggio dell'istruzione e della sapienza è questo, che dànno la vita a chi le possiede.
14 A jólét napjain élvezd a jót, a balsors napján pedig gondold meg, hogy ezt is, mint azt, Isten alkotta, azért, hogy az embernek ne lehessen jogos panasza ellene.	14 Considera le opere di Dio, e che nessuno può correggere quello che lui ha scartato.
15 Hívságos napjaim folyamán ezeket is láttam: Van igaz ember, aki igazvolta mellett is tönkremegy, és van bűnös, aki gonoszsága mellett is sokáig él.	15 Godi i beni nel giorno felice, e preparati al giorno della sventura, chè Dio ha fatto questo come quello, e in modo che l'uomo non possa trovare contro di lui dei giusti lamenti.
16 Ne akarj túlságosan igaz és a kelleténél bölcsebb lenni, hogy balgává ne légy!	16 Ho visto ancor questo nei giorni della mia vanità: il giusto perisce nella sua giustizia, l'empio campa molto nella sua malizia.
17 Ne légy szerfelett gonosz, és ne légy ostoba, hogy meg ne halj időd előtt!	17 Guardati dall'esser troppo giusto, nè voler esser più sapiente del necessario, per non diventare stupido.
18 Jó, ha megőrzöd, amid van; de a többiről se vedd le kezedet, mert aki féli Istent, nem hanyagol el semmit.	18 Guardati dagli eccessi d'empietà e dalla stoltezza, per non morire prima del tempo.
19 A bölcsesség több erőt ad a bölcsnek, mint a város tíz hatalmassága.	19 E' bene che tu sostenti il giusto, ma anche che tu non ritiri da, lui la tua mano, perchè chi teme il Signore non trascura nulla.
20 Mert nincs a földön igaz ember, aki jót tenne, és ne vétkeznék.	20 La sapienza rende il saggio più forte di dieci principi d'una città.
21 Ne is ügyelj minden szóbeszédre, hogy meg ne halld, hogyan átkoz téged a szolgád,	21 Senza dubbio non v'è sulla terra un uomo giusto che faccia il bene e non pecchi.
22 hiszen magadban jól tudod, hogy te is gyakran átkoztál másokat.	22 Inoltre non por mente a tutte le chiacchiere che si dicono, per non sentire il tuo servo dir male di te.
23 Mindezt megtapasztaltam bölcsességben, s azt mondtam: »Bölcs akarok lenni!« De a bölcsesség messzire távozott tőlem,	23 Sa infatti bene la tua coscienza che tu spesso hai detto male degli altri.
24 még messzebbre, mint azelőtt volt, mert igencsak mély az! Ki tudná megtalálni?	24 Tutto io tentai per la sapienza: dissi: « Vo' diventar sapiente »; ma la sapienza s'allontanò da me.
25 Mindent megvizsgáltam elmémmel, hogy megismerjem, kikémleljem, hogy felkeressem a bölcsességet és a tudást, és hogy felismerjem a balga gonoszságát és a dőrék tévelygését.	25 Molto più di quello che era rimane alta e profonda: chi arriverà a trovarla?
26 Úgy találtam, hogy még a halálnál is keserűbb az asszony, aki olyan, mint a vadász csapdája: háló a szíve, karjai bilincsek. Aki Isten előtt kedves, megmenekül tőle, a bűnös azonban beleakad.	26 Percorsi coll'animo mio tutte le cose per conoscere, considerare, cercare la sapienza e la ragione, per distinguere l'empietà dello stolto e l'errore degl'imprudenti.
27 Lám, ezt találtam, mondja a Prédikátor, amikor az egyik dolgot a másikkal összevetettem, hogy eljussak a tudáshoz,	27 Ed ho trovato che la donna è più amara della morte, è un lacciò di cacciatore, il suo cuore è una rete, le sue mani son catene. Colui che è caro a Dio fuggirà da lei, ma il peccatore ne resterà preso.
28 amelyet lelkem folyton keresett, de meg nem talált: Embert ezer között egyet találtam, de asszonyt ugyanannyi között egyet sem találtam!	28 Ecco quello che ho trovato fra una cosa e l'altra per trovare la sapienza — dice l'Ecclesiaste —
29 Csak azt találtam, hogy Isten az embert igaznak alkotta, de az beleártotta magát mindenféle mesterkedésbe.	29 e la cerco ancora e non la trovo. Tra mille trovai un uomo; tra tutte le donne non ho trovata una donna.
	30 Questo solo ho trovato: che Dio fece l'uomo retto e che l'uomo da se stesso si impigliò in infinite questioni. Chi è come il sapiente? E chi comprende la soluzione del problema?