A Prédikátor könyve 7

KÁLDI-NEOVULGÁTA	SAGRADA BIBLIA
1 Jobb a jó név az illatos olajnál, s a halál napja a születés napjánál.	1 Boa fama vale mais que bom perfume; mais vale o dia da morte que o dia do nascimento.
2 Jobb a gyásznak házába menni, mint a lakoma házába térni, mert az minden embert a közös végre figyelmeztet, s az élő ott megszívleli a jövőt.	2 Melhor é ir para a casa onde há luto que para a casa onde há banquete. Porque aí se vê aparecer o fim de todo homem e os vivos nele refletem.
3 Jobb a komorság a nevetésnél, mert az arc szomorúságától javul a bűnös lelke.	3 Tristeza vale mais que riso, porque a tristeza do semblante é boa para o coração.
4 Ott a bölcsek szíve, ahol gyász van, a balgák szíve pedig ott, ahol öröm lakik.	4 O coração dos sábios está na casa do luto, o coração dos insensatos na casa da alegria.
5 Jobb a bölcsnek feddését hallani, mint a hízelgő balgák énekét hallgatni.	5 É melhor ouvir a reprimenda de um sábio que a canção de um tolo,
6 Mert amilyen az égő tövis ropogása az edény alatt, olyan az oktalan kacagása! Ez is csak hiúság!	6 porque qual o crepitar dos espinhos na caldeira, tal é o riso do insensato. E isso é ainda vaidade.
7 A zsarolás a bölcset balgává teszi, s az ajándék megrontja a szívet.	7 A opressão torna um sábio insensato; os presentes corrompem o coração.
8 »Jobb a dolog vége az elejénél, jobb a türelmes a kevélynél.«	8 Mais vale o fim de uma coisa que seu começo. Um espírito paciente vale mais que um espírito orgulhoso.
9 Ne légy hirtelen a bosszúságra, mert a bosszúság a balgák keblében lakik.	9 Não cedas prontamente ao espírito de irritação; é no coração dos insensatos que reside a irritação.
10 Ne mondd: »Miért van az, hogy azelőtt jobb idők jártak, mint most?« Mert balga az ilyen kérdés!	10 Não digas jamais: Como pode ser que os dias de outrora eram melhores que estes de agora? Porque não é a sabedoria que te inspira esta pergunta.
11 Jobb a bölcsesség a vagyonnál, és nagyobb előny azoknak, akik a napot látják.	11 A sabedoria é tão boa como uma herança, e é de proveito aos que vêem o sol.
12 Mert amint megoltalmaz a bölcsesség, ugyanúgy megoltalmaz a pénz is; a tudomány és a bölcsesség mégis hasznosabb, mert életet ad a birtokosának.	12 Pois está-se à sombra da sabedoria como se está à sombra do dinheiro: a utilidade do saber consiste em que a sabedoria dá vida ao que a possui.
13 Szemléld Isten művét, hogy senki sem tudja egyenessé tenni, amit görbének alkotott!	13 Considera a obra de Deus: quem poderá endireitar o que ele fez curvo?
14 A jólét napjain élvezd a jót, a balsors napján pedig gondold meg, hogy ezt is, mint azt, Isten alkotta, azért, hogy az embernek ne lehessen jogos panasza ellene.	14 No dia da felicidade, sê alegre; no dia da desgraça, pensa; porque Deus fez uma e outra, de tal modo que o homem não descubra o futuro.
15 Hívságos napjaim folyamán ezeket is láttam: Van igaz ember, aki igazvolta mellett is tönkremegy, és van bűnös, aki gonoszsága mellett is sokáig él.	15 No decurso de minha vã existência, vi tudo isso: há o justo que morre permanecendo justo e o ímpio que dura apesar de sua malícia.
16 Ne akarj túlságosan igaz és a kelleténél bölcsebb lenni, hogy balgává ne légy!	16 Não sejas justo excessivamente, nem sábio além da medida. Por que te tornarias estúpido?
17 Ne légy szerfelett gonosz, és ne légy ostoba, hogy meg ne halj időd előtt!	17 Não sejas excessivamente mau, e não sejas insensato. Por que haverias de morrer antes de tua hora?
18 Jó, ha megőrzöd, amid van; de a többiről se vedd le kezedet, mert aki féli Istent, nem hanyagol el semmit.	18 É bom que guardes isto, e que não negligencies aquilo: porque aquele que teme a Deus, realizará uma e outra coisa.
19 A bölcsesség több erőt ad a bölcsnek, mint a város tíz hatalmassága.	19 A sabedoria dá ao sábio mais força que dez chefes de guerra reunidos numa cidade.
20 Mert nincs a földön igaz ember, aki jót tenne, és ne vétkeznék.	20 Não há homem justo sobre a terra que faça o bem sem jamais pecar.
21 Ne is ügyelj minden szóbeszédre, hogy meg ne halld, hogyan átkoz téged a szolgád,	21 Não prestes atenção em todas as palavras que se dizem, para que não ouças dizer que teu servo fala mal de ti;
22 hiszen magadban jól tudod, hogy te is gyakran átkoztál másokat.	22 porque teu coração bem sabe que tu mesmo, muitas vezes, falaste mal dos outros.
23 Mindezt megtapasztaltam bölcsességben, s azt mondtam: »Bölcs akarok lenni!« De a bölcsesség messzire távozott tőlem,	23 Tudo isso eu perscrutei com sabedoria. Eu disse comigo mesmo: Eu quero ser sábio. Mas a sabedoria ficou longe de mim.
24 még messzebbre, mint azelőtt volt, mert igencsak mély az! Ki tudná megtalálni?	24 Aquilo que acontece é longínquo, profundo, profundo: quem o poderá sondar?
25 Mindent megvizsgáltam elmémmel, hogy megismerjem, kikémleljem, hogy felkeressem a bölcsességet és a tudást, és hogy felismerjem a balga gonoszságát és a dőrék tévelygését.	25 Eu me apliquei de todo o coração a perscrutar, a sondar a sabedoria e a razão das coisas, a reconhecer que a maldade é uma loucura e a falta de razão uma demência.
26 Úgy találtam, hogy még a halálnál is keserűbb az asszony, aki olyan, mint a vadász csapdája: háló a szíve, karjai bilincsek. Aki Isten előtt kedves, megmenekül tőle, a bűnös azonban beleakad.	26 Eu descobri que a mulher é coisa mais amarga que a morte, porque ela é um laço, e seu coração é uma rede, e suas mãos, cadeias. Aquele que é agradável a Deus lhe escapa, mas o pecador será preso por ela.
27 Lám, ezt találtam, mondja a Prédikátor, amikor az egyik dolgot a másikkal összevetettem, hogy eljussak a tudáshoz,	27 Eis o que encontrei, diz o Eclesiastes, procurando descobrir a razão de uma coisa depois de outra.
28 amelyet lelkem folyton keresett, de meg nem talált: Embert ezer között egyet találtam, de asszonyt ugyanannyi között egyet sem találtam!	28 Eis o que eu procuro continuamente sem descobrir: encontrei um homem entre mil, mas nenhuma mulher entre todas
29 Csak azt találtam, hogy Isten az embert igaznak alkotta, de az beleártotta magát mindenféle mesterkedésbe.	29 Somente encontrei isto: Deus criou o homem reto, mas é ele que procura os extravios.