A Prédikátor könyve 7

KÁLDI-NEOVULGÁTA	JERUSALEM
1 Jobb a jó név az illatos olajnál, s a halál napja a születés napjánál.	1 Mieux vaut un nom que l'huile fine, et le jour de la mort que le jour de la naissance.
2 Jobb a gyásznak házába menni, mint a lakoma házába térni, mert az minden embert a közös végre figyelmeztet, s az élő ott megszívleli a jövőt.	2 Mieux vaut aller à la maison du deuil qu'à la maison du banquet, puisque c'est la fin de touthomme; ainsi le vivant y réfléchira.
3 Jobb a komorság a nevetésnél, mert az arc szomorúságától javul a bűnös lelke.	3 Mieux vaut le chagrin que le rire, car avec un triste visage on peut avoir le coeur joyeux.
4 Ott a bölcsek szíve, ahol gyász van, a balgák szíve pedig ott, ahol öröm lakik.	4 Le coeur du sage est dans la maison du deuil, le coeur des insensés, dans la maison de la joie.
5 Jobb a bölcsnek feddését hallani, mint a hízelgő balgák énekét hallgatni.	5 Mieux vaut écouter la semonce du sage qu'écouter le chant de l'insensé;
6 Mert amilyen az égő tövis ropogása az edény alatt, olyan az oktalan kacagása! Ez is csak hiúság!	6 car tel le bruit des épines sous le chaudron, tel est le rire de l'insensé, et cela aussi est vanité.
7 A zsarolás a bölcset balgává teszi, s az ajándék megrontja a szívet.	7 Mais l'oppression rend fou le sage et un présent perd le coeur.
8 »Jobb a dolog vége az elejénél, jobb a türelmes a kevélynél.«	8 Mieux vaut la fin d'une chose que son début, mieux vaut la patience que la prétention.
9 Ne légy hirtelen a bosszúságra, mert a bosszúság a balgák keblében lakik.	9 Ne te hâte pas de t'irriter, car l'irritation habite au coeur des insensés.
10 Ne mondd: »Miért van az, hogy azelőtt jobb idők jártak, mint most?« Mert balga az ilyen kérdés!	10 Ne dis pas: "Comment se fait-il que le passé fut meilleur que le présent?" Car ce n'est pas lasagesse qui te fait poser cette question.
11 Jobb a bölcsesség a vagyonnál, és nagyobb előny azoknak, akik a napot látják.	11 La sagesse est bonne comme un héritage, elle profite à ceux qui voient le soleil.
12 Mert amint megoltalmaz a bölcsesség, ugyanúgy megoltalmaz a pénz is; a tudomány és a bölcsesség mégis hasznosabb, mert életet ad a birtokosának.	12 Car l'abri de la sagesse vaut l'abri de l'argent, et l'avantage du savoir, c'est que la sagesse faitvivre ceux qui la possèdent.
13 Szemléld Isten művét, hogy senki sem tudja egyenessé tenni, amit görbének alkotott!	13 Regarde l'oeuvre de Dieu: qui pourra donc redresser ce qu'il a courbé?
14 A jólét napjain élvezd a jót, a balsors napján pedig gondold meg, hogy ezt is, mint azt, Isten alkotta, azért, hogy az embernek ne lehessen jogos panasza ellene.	14 Au jour du bonheur, sois heureux, et au jour du malheur, regarde: Dieu a bel et bien fait l'un etl'autre, afin que l'homme ne trouve rien derrière soi.
15 Hívságos napjaim folyamán ezeket is láttam: Van igaz ember, aki igazvolta mellett is tönkremegy, és van bűnös, aki gonoszsága mellett is sokáig él.	15 J'ai tout vu, en ma vie de vanité: le juste périr dans sa justice et l'impie survivre dans sonimpiété.
16 Ne akarj túlságosan igaz és a kelleténél bölcsebb lenni, hogy balgává ne légy!	16 Ne sois pas juste à l'excès et ne te fais pas trop sage, pourquoi te détruirais-tu?
17 Ne légy szerfelett gonosz, és ne légy ostoba, hogy meg ne halj időd előtt!	17 Ne te fais pas méchant à l'excès et ne sois pas insensé, pourquoi mourir avant ton temps?
18 Jó, ha megőrzöd, amid van; de a többiről se vedd le kezedet, mert aki féli Istent, nem hanyagol el semmit.	18 Il est bon de tenir à ceci sans laisser ta main lâcher cela, puisque celui qui craint Dieu trouveral'un et l'autre.
19 A bölcsesség több erőt ad a bölcsnek, mint a város tíz hatalmassága.	19 La sagesse rend le sage plus fort que dix gouverneurs dans une ville.
20 Mert nincs a földön igaz ember, aki jót tenne, és ne vétkeznék.	20 Il n'est pas d'homme assez juste sur la terre pour faire le bien sans jamais pécher.
21 Ne is ügyelj minden szóbeszédre, hogy meg ne halld, hogyan átkoz téged a szolgád,	21 D'ailleurs ne prête pas attention à toutes les paroles qu'on prononce, ainsi tu n'entendras pas tonserviteur te maudire.
22 hiszen magadban jól tudod, hogy te is gyakran átkoztál másokat.	22 Car bien des fois ton coeur a su que toi aussi avais maudit les autres.
23 Mindezt megtapasztaltam bölcsességben, s azt mondtam: »Bölcs akarok lenni!« De a bölcsesség messzire távozott tőlem,	23 Tout cela, j'en ai fait l'épreuve par la sagesse; j'ai dit: "Je serai sage", mais c'est hors de maportée!
24 még messzebbre, mint azelőtt volt, mert igencsak mély az! Ki tudná megtalálni?	24 Hors de portée ce qui fut; profond! profond! Qui le découvrira?
25 Mindent megvizsgáltam elmémmel, hogy megismerjem, kikémleljem, hogy felkeressem a bölcsességet és a tudást, és hogy felismerjem a balga gonoszságát és a dőrék tévelygését.	25 J'en suis venu, en mon coeur, à connaître, à explorer et à m'enquérir de la sagesse et de laréflexion, à reconnaître le mal pour une chose insensée et la folie pour une sottise.
26 Úgy találtam, hogy még a halálnál is keserűbb az asszony, aki olyan, mint a vadász csapdája: háló a szíve, karjai bilincsek. Aki Isten előtt kedves, megmenekül tőle, a bűnös azonban beleakad.	26 Et je trouve plus amère que la mort, la femme, car elle est un piège, son coeur un filet, et sesbras des chaînes. Qui plaît à Dieu lui échappe, mais le pécheur s'y fait prendre.
27 Lám, ezt találtam, mondja a Prédikátor, amikor az egyik dolgot a másikkal összevetettem, hogy eljussak a tudáshoz,	27 Voici ce que je trouve, dit Qohélet, en regardant une chose après l'autre pour en tirer uneréflexion
28 amelyet lelkem folyton keresett, de meg nem talált: Embert ezer között egyet találtam, de asszonyt ugyanannyi között egyet sem találtam!	28 que je cherche encore sans la trouver: un homme sur mille, je le trouve, mais une femme surtoutes, je ne la trouve pas.
29 Csak azt találtam, hogy Isten az embert igaznak alkotta, de az beleártotta magát mindenféle mesterkedésbe.	29 Seulement voici ce que je trouve: Dieu a fait l'homme tout droit, et lui, cherche bien descalculs.