A példabeszédek könyve 17

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Többet ér egy száraz falat békességben, mint egy ház tele áldozati hússal, perpatvar mellett.	1 Melior est buccella sicca cum pace quam domus plena victimis cum iurgio.
2 Az okos szolga úrrá lesz haszontalan fiakon, s a testvérek között ő osztja el az örökséget.	2 Servus sapiens dominabitur filiis inhonestis et inter fratres hereditatem dividet.
3 Ahogy tűzzel próbálják ki az ezüstöt, és a kemencében az aranyat, úgy vizsgálja az Úr a szíveket.	3 Sicut igne probatur argentum et aurum camino, ita corda probat Dominus.
4 Gonosz szájra gonosz ember ad, és csalárd nyelvre hamis ember hallgat.	4 Malus oboedit labio iniquo, et fallax obtemperat linguae mendaci.
5 Aki lenézi a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét, aki örvend más romlásán, nem marad büntetlen.	5 Qui despicit pauperem, exprobrat Factori eius; et, qui in ruina laetatur alterius, non erit impunitus.
6 Az öregek koronája az unokák, s a fiúk dicsősége a felmenőik.	6 Corona senum filii filiorum, et gloria filiorum patres eorum.
7 Nem illik ékes beszéd a balga szájába, még kevésbé hazugság az előkelő ajkára.	7 Non decent stultum verba composita, nec principem labium mentiens.
8 A remény kedves drágakő a várakozónak, bármerre fordul, okosan cselekszik.	8 Gemma gratissima munus in oculis domini eius; quocumque se verterit, prospere aget.
9 Aki a hibát elleplezi, barátságot teremt, aki pedig a dolgot felhányja, elhidegíti egymástól a barátokat.	9 Qui celat delictum, quaerit amicitias; qui sermone repetit, separat foederatos.
10 Többet használ a korholás az okosnak, mint száz ütleg a balgának.	10 Plus proficit correptio apud prudentem quam centum plagae apud stultum.
11 A gonosz mindig viszályt keres, de kegyetlen követet küldenek majd ellene.	11 Semper iurgia quaerit malus; angelus autem crudelis mittetur contra eum.
12 Jobb találkozni a medvével, amelytől elszedték kölykeit, mint a dőrével, aki elbízza magát balgaságában.	12 Expedit magis ursae occurrere, raptis fetibus, quam fatuo confidenti in stultitia sua.
13 Ha valaki jóért rosszal fizet, annak házától a baj többé el nem távozik.	13 Qui reddit mala pro bonis, non recedet malum de domo eius.
14 A civódás kezdete gátszakadás, ezért engedj, mielőtt a perpatvar kitör.	14 Aquarum proruptio initium est iurgiorum; et, antequam exacerbetur contentio, desere.
15 Aki a gonoszt felmenti és aki az igazat elmarasztalja: mindkettőt egyformán megveti az Úr.	15 Qui iustificat impium et qui condemnat iustum, abominabilis est uterque apud Dominum.
16 Mire jó a vagyon a balgának, mikor nem tud rajta bölcsességet vásárolni? Aki magasra építi házát, összeomlást keres, aki tanulni átall, bajba kerül.	16 Ad quid pretium in manu stulti? Ad emendam sapientiam, cum careat corde?
17 A barát állandóan szeretetet tanúsít, és szükség idején testvérnek bizonyul!	17 Omni tempore diligit, qui amicus est, et frater ad angustiam natus est.
18 Esztelen ember, aki kezességet vállal és társáért jótáll.	18 Stultus homo iungit manus, cum spoponderit pro amico suo.
19 Aki viszályt keres, az kedveli a perpatvart, aki magas kaput épít, a romlást keresi.	19 Qui diligit delictum, diligit rixas; et, qui exaltat ostium, quaerit effracturam.
20 A romlott szívű nem lel szerencsét, s akinek hamis a nyelve, bajba kerül.	20 Qui perversi cordis est, non inveniet bonum; et, qui vertit linguam, incidet in malum.
21 A maga gyalázatára látott a balga napvilágot, de atyja sem leli örömét a bolondban!	21 Qui generat stultum, maerorem generat sibi, sed nec pater in fatuo laetabitur.
22 Vidám szív jót tesz a testnek, a nyomott kedély pedig elszárítja a csontokat.	22 Animus gaudens aetatem floridam facit, spiritus tristis exsiccat ossa.
23 Elfogadja a gonosz az adományt a kebelből, hogy elcsavarja a törvény útját.	23 Munera de sinu impius accipit, ut pervertat semitas iudicii.
24 Az okos szeme előtt a bölcsesség áll, az ostoba szeme pedig a földkerekség végein jár.	24 In facie prudentis lucet sapientia, oculi stultorum in finibus terrae.
25 A balga fiú bosszúsága atyjának, és keserű fájdalma szülőanyjának.	25 Ira patris filius stultus et dolor matris, quae genuit eum.
26 Nincsen rendjén, ha bírságot rónak az igazra, sem ha előkelőt az igazság dacára ütleggel illetnek.	26 Non est bonum multam inferre iusto nec percutere principem contra rectitudinem.
27 Aki visszatartja szavát, az bölcs és értelmes, az az okos férfi, aki higgadt lelkű.	27 Qui moderatur sermones suos, novit scientiam, et lenis spiritu est vir prudens.
28 A balgát is okosnak lehet tartani, amikor hallgat, és értelmesnek, míg ajkát zárva tartja.	28 Stultus quoque, si tacuerit, sapiens reputabitur et, si compresserit labia sua, intellegens.