A zsoltárok könyve 90

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Mózesnek, az Isten emberének imádsága. Uram, te lettél a mi menedékünk nemzedékről nemzedékre.	1 Prière de Moïse, homme de Dieu. Seigneur, tu as été pour nous d’âge en âge un refuge.
2 Mielőtt a hegyek lettek, a föld és a világ születtek, te öröktől fogva és mindörökké vagy, Isten!	2 Bien avant la naissance des monts, avant la mise au monde du globe de la terre, tu étais déjà Dieu, tu l’es à jamais,
3 Te visszatéríted az embert a porba, azt mondod: »Térjetek oda vissza, emberek fiai.«	3 toi qui renvoies les mortels à la poussière, et qui leur dis: “Repartez, fils d’Adam!”
4 Hiszen szemed előtt ezer esztendő olyan, mint az eltűnt tegnapi nap, vagy mint egy őrváltásnyi idő éjszaka.	4 Mille années ont passé: pour toi c’était hier! mille années: le temps d’une veille!
5 Elragadod őket, olyanok mint az álom,	5 Tu les sèmes tour à tour, et le matin voit sortir l’herbe verte.
6 mint a reggel kiviruló fű: reggel kihajt és virágzik, estére lehull és elszárad.	6 Au matin vient sa fleur, elle s’ouvre, et puis se fane au soir, elle se dessèche.
7 Elenyészünk ugyanis neheztelésed miatt, rettegjük haragod.	7 Tu nous vois consumés par ta colère, désarçonnés par ta fureur.
8 Magad elé állítod gonoszságainkat, titkainkat arcod világossága elé.	8 Tu as rappelé nos fautes en ta présence, tu as mis nos secrets sous les feux de ta face,
9 Napjaink mind elmúlnak haragodban, éveinket, mint egy sóhajtást, bevégezzük.	9 et nos jours ont couru sous ta colère, nos années ont passé comme un soupir.
10 Éveink száma a hetven esztendőt ha eléri, vagy az erőseké a nyolcvanat, és azok nagyrésze is munka és fájdalom, gyorsan elmúlnak és mi elmegyünk.	10 Combien d’années? Soixante-dix ans peut-être, quatre-vingts, si l’on est vigoureux. La plupart ne sont que peine et déception, elles passent vite et nous voilà envolés.
11 Ki ismeri haragod erejét és félelmetes felindulásodat?	11 Qui a connu la force de ta colère, qui a sondé le fond de ta fureur?
12 Taníts meg számba venni napjainkat úgy, hogy bölcsességgel telítsük szívünket.	12 Apprends-nous à compter nos jours, que notre cœur enfin vienne à la sagesse.
13 Fordulj meg, Uram, végre valahára, légy irgalmas szolgáidhoz.	13 Reviens, Seigneur, jusques à quand? Aie compassion de tes serviteurs.
14 Tölts el minket kora reggel irgalmaddal, hogy ujjongjunk és vigadjunk egész életünkben.	14 Comble-nous de tes faveurs dès le matin, que le rire et la joie soient toujours avec nous.
15 Örvendeztess minket annyi napig, mint amennyin megaláztál minket, s annyi évig, mint amennyin nyomorúságot láttunk.	15 Fais que dure la joie comme ont duré nos misères, et les années où nous avons connu le malheur.
16 Nyilvánuljon meg műved szolgáidon és dicsőséged az ő fiaikon.	16 Agis enfin et que tes serviteurs le voient, que leurs enfants découvrent ta majesté.
17 Derüljön ránk a mi Urunk, Istenünk fényessége, kezünk munkáját erősítsd meg, és áldd meg kezünk munkáját!	17 Que le Seigneur nous couvre de sa douceur et qu’il mène à bien l’œuvre de nos mains!