A zsoltárok könyve 78

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA CEI 1974
1 Maszkíl Ászáftól. Figyelj, népem, tanításomra, hallgassatok szám szavára.	1 'Maskil. Di Asaf.' Popolo mio, porgi l'orecchio al mio insegnamento, ascolta le parole della mia bocca.
2 Bölcs mondásra nyitom számat, elmondom a régi idők titkait.	2 Aprirò la mia bocca in parabole, rievocherò gli arcani dei tempi antichi.
3 Amiket hallottunk és megismertünk, s atyáink elbeszéltek nekünk,	3 Ciò che abbiamo udito e conosciuto e i nostri padri ci hanno raccontato,
4 nem titkoljuk fiaik elől, elbeszéljük a jövendő nemzedéknek. Hirdetjük az Úr dicséretét, hatalmát, és csodáit, amelyeket végbevitt.	4 non lo terremo nascosto ai loro figli; diremo alla generazione futura le lodi del Signore, la sua potenza e le meraviglie che egli ha compiuto.
5 Bizonyságot állított Jákobnak, törvényt adott Izraelnek; Megparancsolta atyáinknak, tanítsák meg rá fiaikat,	5 Ha stabilito una testimonianza in Giacobbe, ha posto una legge in Israele: ha comandato ai nostri padri di farle conoscere ai loro figli,
6 hogy megtanulja a következő nemzedék, a születendő gyermekek. Keljenek fel, és hirdessék fiaiknak,	6 perché le sappia la generazione futura, i figli che nasceranno. Anch'essi sorgeranno a raccontarlo ai loro figli
7 hogy Istenbe vessék bizalmukat, ne feledjék el az Isten műveit, és parancsait teljesítsék!	7 perché ripongano in Dio la loro fiducia e non dimentichino le opere di Dio, ma osservino i suoi comandi.
8 Ne legyenek olyanok, mint atyáik, az a pártütő és lázongó nemzedék; A nemzedék, amelynek szíve nem volt kitartó, és lelke nem volt hű Isten iránt.	8 Non siano come i loro padri, generazione ribelle e ostinata, generazione dal cuore incostante e dallo spirito infedele a Dio.
9 Efraim fiai felajzották és kilőtték íjukat, de a harc napján hátat fordítottak.	9 I figli di Èfraim, valenti tiratori d'arco, voltarono le spalle nel giorno della lotta.
10 Nem tartották meg Isten szövetségét, és törvényét nem akarták követni.	10 Non osservarono l'alleanza di Dio, rifiutando di seguire la sua legge.
11 Elfelejtették tetteit, a csodáit, amelyeket megmutatott nekik.	11 Dimenticarono le sue opere, le meraviglie che aveva loro mostrato.
12 Atyáik előtt csodákat művelt, Egyiptom földjén, Tánisz mezején.	12 Aveva fatto prodigi davanti ai loro padri, nel paese d'Egitto, nei campi di Tanis.
13 Széthasította a tengert és átvezette őket, a vizeket szinte tömlőbe fogta.	13 Divise il mare e li fece passare e fermò le acque come un argine.
14 Nappal a felhőben vezette őket, s egész éjjel a tűz fényében.	14 Li guidò con una nube di giorno e tutta la notte con un bagliore di fuoco.
15 Kősziklát hasított fel a pusztában és bőséges áradattal itatta őket.	15 Spaccò le rocce nel deserto e diede loro da bere come dal grande abisso.
16 Patakokat fakasztott a kősziklából és folyamként ömlesztette a vizet.	16 Fece sgorgare ruscelli dalla rupe e scorrere l'acqua a torrenti.
17 Mégis egyre csak vétkeztek ellene, haragra ingerelték a Fölségest a pusztában.	17 Eppure continuarono a peccare contro di lui, a ribellarsi all'Altissimo nel deserto.
18 Megkísértették szívükben Istent, amikor kedvük szerint ennivalót kértek,	18 Nel loro cuore tentarono Dio, chiedendo cibo per le loro brame;
19 s így beszéltek Isten ellen: »Tud-e Isten – mondták – asztalt teríteni a pusztában?«	19 mormorarono contro Dio dicendo: "Potrà forse Dio preparare una mensa nel deserto?".
20 Íme megütötte a kősziklát és vizek folytak, patakok áradtak. »De vajon tud-e kenyeret is adni, és húst szerezni népének?«	20 Ecco, egli percosse la rupe e ne scaturì acqua, e strariparono torrenti. "Potrà forse dare anche pane o preparare carne al suo popolo?".
21 Amikor ezt az Úr meghallotta, haragra gerjedt: Tűz gyulladt fel Jákob ellen, és harag szállt Izraelre,	21 All'udirli il Signore ne fu adirato; un fuoco divampò contro Giacobbe e l'ira esplose contro Israele,
22 mert nem hittek Istenben, és segítségében nem reméltek.	22 perché non ebbero fede in Dio né speranza nella sua salvezza.
23 Ekkor ő parancsot adott fenn a fellegeknek, és megnyitotta az egek ajtóit.	23 Comandò alle nubi dall'alto e aprì le porte del cielo;
24 Ennivalóként mannát hullatott nekik, és a mennyből adott nekik kenyeret:	24 fece piovere su di essi la manna per cibo e diede loro pane del cielo:
25 angyalok kenyerét ette az ember; Bőségesen küldött nekik ennivalót.	25 l'uomo mangiò il pane degli angeli, diede loro cibo in abbondanza.
26 Déli szelet támasztott az égen, és hatalmával elhozta a délnyugati szelet.	26 Scatenò nel cielo il vento d'oriente, fece spirare l'australe con potenza;
27 Annyi húst hullatott rájuk, mint a por, s annyi szárnyast, mint a tenger fövenye:	27 su di essi fece piovere la carne come polvere e gli uccelli come sabbia del mare;
28 hullottak táboruk közepére, körös-körül sátraik köré.	28 caddero in mezzo ai loro accampamenti, tutto intorno alle loro tende.
29 Ettek és nagyon jóllaktak, mert megadta nekik, amit kívántak.	29 Mangiarono e furono ben sazi, li soddisfece nel loro desiderio.
30 De még fel sem hagytak torkosságukkal, még szájukban volt az étel,	30 La loro avidità non era ancora saziata, avevano ancora il cibo in bocca,
31 amikor Isten haragja felgerjedt ellenük, agyonsújtotta kövéreiket, leterítette Izrael választottait.	31 quando l'ira di Dio si alzò contro di essi, facendo strage dei più vigorosi e abbattendo i migliori d'Israele.
32 Mindamellett ismét csak vétkeztek, és nem hittek csodatetteinek.	32 Con tutto questo continuarono a peccare e non credettero ai suoi prodigi.
33 Ezért hiábavalóságban enyésztek el napjaik, és rettegésben esztendeik.	33 Allora dissipò come un soffio i loro giorni e i loro anni con strage repentina.
34 Ha pusztította őket, hozzá fordultak, megtértek és virradatkor hozzá folyamodtak.	34 Quando li faceva perire, lo cercavano, ritornavano e ancora si volgevano a Dio;
35 Megemlékeztek arról, hogy Isten az oltalmazójuk, s a fölséges Isten a megváltójuk.	35 ricordavano che Dio è loro rupe, e Dio, l'Altissimo, il loro salvatore;
36 Szerették őt szájukkal, hazudtak neki nyelvükkel,	36 lo lusingavano con la bocca e gli mentivano con la lingua;
37 mert szívük nem volt egyenes hozzá, és nem voltak hűek szövetségéhez.	37 il loro cuore non era sincero con lui e non erano fedeli alla sua alleanza.
38 De ő irgalmasan megbocsátotta bűneiket, és nem pusztította el őket. Haragját gyakran elfordította és nem öntötte ki egész bosszúságát.	38 Ed egli, pietoso, perdonava la colpa, li perdonava invece di distruggerli. Molte volte placò la sua ira e trattenne il suo furore,
39 Megemlékezett arról, hogy nem egyebek testnél, olyanok, mint az elszálló s vissza nem térő lehelet.	39 ricordando che essi sono carne, un soffio che va e non ritorna.
40 Hányszor lázongtak ellene a pusztában, haragra ingerelték őt a sivatagban!	40 Quante volte si ribellarono a lui nel deserto, lo contristarono in quelle solitudini!
41 Újra meg újra kísértették Istent, és fellázadtak Izrael Szentje ellen.	41 Sempre di nuovo tentavano Dio, esasperavano il Santo di Israele.
42 Nem emlékeztek meg kezéről, arról a napról, amelyen megváltotta őket a szorongatásból.	42 Non si ricordavano più della sua mano, del giorno che li aveva liberati dall'oppressore,
43 Véghezvitte jeleit Egyiptomban és csodatetteit Tánisz mezején.	43 quando operò in Egitto i suoi prodigi, i suoi portenti nei campi di Tanis.
44 Vérré változtatta folyóikat, ihatatlanná tette patakjaikat.	44 Egli mutò in sangue i loro fiumi e i loro ruscelli, perché non bevessero.
45 Legyet bocsátott rájuk és emésztette őket, és békát, hogy romlást hozzon rájuk.	45 Mandò tafàni a divorarli e rane a molestarli.
46 Odaadta termésüket a vándorsáskáknak, és munkájuk gyümölcsét a szöcskéknek.	46 Diede ai bruchi il loro raccolto, alle locuste la loro fatica.
47 Szőlőiket megverte jéggel, szederfáikat dérrel.	47 Distrusse con la grandine le loro vigne, i loro sicomori con la brina.
48 Odavetette állataikat a jégesőnek, jószágukat a tűznek.	48 Consegnò alla grandine il loro bestiame, ai fulmini i loro greggi.
49 Rájuk bocsátotta haragjának tüzét, bosszúját, haragját, szorongatását, gonosz angyalok csapását.	49 Scatenò contro di essi la sua ira ardente, la collera, lo sdegno, la tribolazione, e inviò messaggeri di sventure.
50 Szabad utat engedett haragjának, nem kímélte meg lelküket a haláltól, dögvésszel vetett véget életüknek.	50 Diede sfogo alla sua ira: non li risparmiò dalla morte e diede in preda alla peste la loro vita.
51 Megölte Egyiptom földjének minden elsőszülöttjét, erejük zsengéjét Kám sátraiban.	51 Colpì ogni primogenito in Egitto, nelle tende di Cam la primizia del loro vigore.
52 Mint juhokat kihozta népét, mint nyájat vezette a pusztában.	52 Fece partire come gregge il suo popolo e li guidò come branchi nel deserto.
53 Biztonságban vezette őket, nem féltek, de ellenségeiket tenger borította el.	53 Li condusse sicuri e senza paura e i loro nemici li sommerse il mare.
54 Elvitte őket a szent helyre, a hegyre, amelyet jobbja szerzett.	54 Li fece salire al suo luogo santo, al monte conquistato dalla sua destra.
55 Kiűzte előlük a nemzeteket, mérőzsinórjával nekik osztotta ki az országot, és letelepítette sátraikban Izrael törzseit.	55 Scacciò davanti a loro i popoli e sulla loro eredità gettò la sorte, facendo dimorare nelle loro tende le tribù di Israele.
56 Mégis megkísértették és bosszantották a fölséges Istent, és nem tartották meg rendeléseit.	56 Ma ancora lo tentarono, si ribellarono a Dio, l'Altissimo, non obbedirono ai suoi comandi.
57 Elpártoltak és hűtlenek lettek, akárcsak atyáik, visszavágtak, mint az álnok íj.	57 Sviati, lo tradirono come i loro padri, fallirono come un arco allentato.
58 Haragították őt a magaslatokon, féltékenységre ingerelték faragott bálványaikkal.	58 Lo provocarono con le loro alture e con i loro idoli lo resero geloso.
59 Meghallotta ezt Isten, haragra lobbant és messze eltaszította Izraelt.	59 Dio, all'udire, ne fu irritato e respinse duramente Israele.
60 Elvetette silói hajlékát, sátrát, ahol az emberek közt lakott.	60 Abbandonò la dimora di Silo, la tenda che abitava tra gli uomini.
61 Fogságra adta erejét, és ékességét az ellenség kezére.	61 Consegnò in schiavitù la sua forza, la sua gloria in potere del nemico.
62 Kardélre vetette népét, és haragra gyúlt öröksége ellen.	62 Diede il suo popolo in preda alla spada e contro la sua eredità si accese d'ira.
63 Ifjaikat tűz emésztette meg, szűzeiket senki sem jegyezte el.	63 Il fuoco divorò il fiore dei suoi giovani, le sue vergini non ebbero canti nuziali.
64 Papjaik kard által estek el, özvegyeiket senki sem siratta.	64 I suoi sacerdoti caddero di spada e le loro vedove non fecero lamento.
65 Felébredt ekkor az Úr, mint az alvó, mint a hős, aki mámoros a bortól.	65 Ma poi il Signore si destò come da un sonno, come un prode assopito dal vino.
66 Visszaverte ellenségeit, örök gyalázatot hozott rájuk.	66 Colpì alle spalle i suoi nemici, inflisse loro una vergogna eterna.
67 Ám József sátrát elvetette, Efraim törzsét nem választotta ki,	67 Ripudiò le tende di Giuseppe, non scelse la tribù di Èfraim;
68 hanem kiválasztotta Júda törzsét, Sion hegyét, amelyben kedvét lelte.	68 ma elesse la tribù di Giuda, il monte Sion che egli ama.
69 Felépítette szentélyét, mint az égboltot, mint a földet, amelyet örökre megszilárdított.	69 Costruì il suo tempio alto come il cielo e come la terra stabile per sempre.
70 Kiválasztotta szolgáját, Dávidot, elhozta őt a juhnyájaktól,	70 Egli scelse Davide suo servo e lo trasse dagli ovili delle pecore.
71 elhozta őt a szoptatós juhok mögül, hogy legeltesse Jákob népét, s örökségét, Izraelt.	71 Lo chiamò dal seguito delle pecore madri per pascere Giacobbe suo popolo, la sua eredità Israele.
72 Ő tiszta lélekkel legeltette, bölcs kézzel vezette őket.	72 Fu per loro pastore dal cuore integro e li guidò con mano sapiente.