Psalmi 10

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 (Vg 9, 22-39) LAMED. Ut quid, Domine, stas a longe, abscondis te in opportunitatibus, in tribulatione?	1 Miért maradsz, Uram, oly távol tőlem? Miért rejtőzködsz a szükség és szorongatás idején?
2 Dum superbit, impius insequitur pauperem; comprehendantur in consiliis, quae cogitant.	2 A gonosz kevélykedik, üldözi a szegényt; Fogják meg őket saját kigondolt terveik!
3 Quoniam gloriatur peccator in desideriis animae suae, et avarus sibi benedicit.	3 Hisz dicsekszik lelke kívánságaival a gonosz, és magára mond áldást a fösvény.
4 NUN. Spernit Dominum peccator in arrogantia sua: “ Non requiret; non est Deus ”.	4 Elbizakodottságában megveti az Urat a gonosz, »Nem keresi; nincs Isten!«
5 Hae sunt omnes cogitationes eius; prosperantur viae illius in omni tempore. Excelsa nimis iudicia tua a facie eius; omnes inimicos suos aspernatur.	5 Egyre csak ezt forgatja fejében. Útjai szerencsések minden időben. Túl magasak neki ítéleteid, mind megveti ellenségeit.
6 Dixit enim in corde suo: “ Non movebor; in generationem et generationem ero sine malo ”.	6 Mert így szól szívében: »Én nem ingok meg, baj nélkül maradok nemzedékről nemzedékre.«
7 PHE. Cuius maledictione os plenum est et fraudulentia et dolo, sub lingua eius labor et nequitia.	7 Szája csupa átok, erőszak, álnokság, nyelve alatt fájdalom és gonoszság.
8 Sedet in insidiis ad vicos, in occultis interficit innocentem.	8 Lesben áll az utakon, titokban öli meg az ártatlant.
9 SADE. Oculi eius in pauperem respiciunt; insidiatur in abscondito quasi leo in spelunca sua. Insidiatur, ut rapiat pauperem; rapit pauperem, dum attrahit in laqueum suum.	9 Szeme a szegényt kémleli, mint barlangjában az oroszlán, leskelődik rejtekén. Leskelődik, hogy a szegényt megragadja, elragadja a szegényt, hálójába fogva.
10 Irruit et inclinat se, et miseri cadunt in fortitudine brachiorum eius.	10 Ráront lelapulva, és a nyomorultak csak hullanak karja erejétől.
11 Dixit enim in corde suo: “ Oblitus est Deus; avertit faciem suam, non videbit in finem ”. -	11 Mert így szól szívében: »Megfeledkezett róluk Isten! Elfordította arcát, és nem látja többé őket!«
12 COPH. Exsurge, Domine Deus, exalta manum tuam, ne obliviscaris pauperum.	12 Kelj föl, Uram, Isten! Emeld föl kezed, ne feledd el a szegényeket!
13 Propter quid spernit impius Deum? Dixit enim in corde suo: “ Non requires ”.	13 Miért gúnyolja a gonosz az Istent? Miért mondja szívében: »Nem kéred számon.«
14 RES. Vidisti: tu laborem et dolorem consideras, ut tradas eos in manus tuas. Tibi derelictus est pauper, orphano tu factus es adiutor.	14 Láttad ezt, hiszen te figyeled a kínt s a gyötrelmet, juttasd tehát kezeidbe őket! Terád bízta magát a szegény, az árvának te lettél a segítője.
15 SIN. Contere brachium peccatoris et maligni; quaeres peccatum illius et non invenies.	15 Törd össze a bűnös és a gonosz karját; keresheted majd gonosztettüket, de nem találod.
16 Dominus rex in aeternum et in saeculum saeculi: perierunt gentes de terra illius.	16 Király az Úr örökkön örökké, kipusztultak országából a pogányok.
17 TAU. Desiderium pauperum exaudisti, Domine; confirmabis cor eorum, intendes aurem tuam	17 A szegények kívánságát meghallgattad, Uram. Megerősítetted szívüket és rájuk figyel füled,
18 iudicare pupillo et humili, ut non apponat ultra inducere timorem homo de terra.	18 hogy az árvának és az elnyomottnak igazságot tégy, hogy ne hozzon többé rettegést a földből való ember.